Megállt a világ legnagyobb jéghegye, és ennek következményei messze túlmutatnak a látványos természeti jelenségen. A jégóriás mozdulatlansága nem csupán a táj szépségét befolyásolja, hanem komoly hatással lesz az éghajlatra, a tengerek szintjére és az öko
Egy hatalmas jégtömb akadt meg az Atlanti-óceán déli szegletében. Amennyiben olvadásnak indul, az óceán vizei tápanyagokkal gazdagodhatnak, azonban ez a jégtömeg hátrányosan érintheti a bóbitás pingvinek életfeltételeit, mivel csökkenti a számukra elérhető táplálékforrásokat.
A világ legnagyobb jéghegyének sorsa a brit fennhatóság alá tartozó Déli-Georgiánál pecsételődött meg, ahol az Atlanti-óceán déli részén zátonyra futott - számolt be róla a BBC. Ez a sziget nem csupán lélegzetelállító tájakat rejt, hanem több millió pingvin és fóka otthona is. A helyi halászok azonban aggodalommal figyelik a történéseket, hiszen a 24.hu cikke szerint munkájuk során hatalmas jégdarabokkal kell majd megküzdeniük, ami komoly kihívások elé állíthatja őket.
Az A23a jelű jéghegy szigetnek ütközésétől sokan tartottak, ez végül nem következett be, a monstrum megfeneklett. A képződmény több mint 3200 négyzetkilométeres, tehát nagyjából akkora, mint Vas vármegye. A sziget délnyugati partjainál rekedt meg, és a jelek alapján elkezdett szétesni.
Az A23a jéghegy 1986-ban vált le az antarktiszi Filchner-Ronne-jégselfről, és azonnal megfeneklett, hosszú időn keresztül egy helyben maradt. 2020-ban azonban újra elindult észak felé, de nem sokkal később ismét elakadt, és ez a helyzet 2024 decemberéig tartott. Azóta egy olyan területen halad, amelyet a jéghegysikátorként ismert, melegebb vizek formáltak. A kutatók folyamatosan nyomon követik a mozgását. A jéghegy szerkezete meglepően épen maradt, de idővel elkerülhetetlen, hogy szétesik majd.
Március 1-jén egy hatalmas, 300 méter magas jégtömeg érkezett, amely a Déli-Georgiai szigettől körülbelül 80 kilométer távolságra ragadt meg. Andrew Meijers, a British Antarctic Survey szakértője úgy véli, hogy ez a jégtömeg valószínűleg hosszú időre egy helyben marad.
A jéghegy egyre inkább a szétesés nyomait hordozza magán.
Kiterjedése folyamatosan zsugorodik, miközben hatalmas jégtömegek tűnnek el, ahogy a melegebb vizek felé halad. A hullámok egyre inkább megzavarják a nyugalmat, folyamatosan az kontinentális talapzathoz csapódva erodálva a jég alját. Az olvadás során felszabaduló jég tápanyagokat bocsát az óceánba, amelyek számos élőlény számára jelentenek értékes táplálékforrást.
Korábbi jéghegyeknél előfordult, hogy azok a fókák vagy pingvinek táplálkozóútjait elzárva tömeges pusztulást idéztek elő. Az A23a kapcsán is felmerültek korábban hasonló félelmek, a szakértők szerint azonban ezúttal nem lesz akkora a katasztrófa. A jelenség elsősorban csak a bóbitás pingvineket érintheti, amelyek arra szoktak táplálkozni, ahol a jéghegy megrekedt.
A friss víz és a sós víz találkozása következtében a térségben jelentősen csökken az apró rákfélék és más, a pingvinek fő táplálékául szolgáló élőlények száma. Hiába próbálnának a madarak új táplálkozóhelyek után nézni, ott újabb fajokkal kellene megküzdeniük az élelemért.
