Márciusban veszi kezdetét Nicolas Sarkozy, a volt francia elnök fellebbviteli eljárása.

Franciaország 2007 és 2012 közötti elnökét szeptember 25-én ítélte öt év börtönbüntetésre a párizsi büntetőbíróság bűnszövetségben való részvételért, a 2007-es győztes elnökválasztási kampánya törvénytelen líbiai finanszírozása miatt indított perben.

Bár az elsőfokú ítélet született, a bíróság - hivatkozva olyan "kivételesen súlyos körülményekre", amelyek "megingathatják a közbizalmat a politikai képviselők iránt" - halasztott letartóztatási parancsot rendelt el az exelnök ellen. Ez a büntetés ideiglenes végrehajtását vonja maga után, ami azt jelenti, hogy noha Sarkozy fellebbezett az ítélet ellen, az nem rendelkezik halasztó hatállyal.

Az exelnök három hétig tartó őrizetét követően a párizsi La Santé börtönből hétfőn engedték szabadon, azonban rendőri felügyelet alatt marad.

A francia jog általános szabályként írja elő a szabadlábra helyezést a fellebbezésig, a fogva tartást pedig csak azok esetében alkalmazzák, akiket a bíróság veszélyesnek minősít, vagy akikről feltételezhető, hogy elhagyják az országot.

A párizsi büntetőbíróság első fokon megállapította, hogy Nicolas Sarkozy, aki akkoriban belügyminiszteri posztot töltött be, 2005-ben megállapodást kötött a néhai líbiai vezetővel, Moamer el-Kadhafival. Ennek keretében a líbiai vezető illegális pénzügyi támogatást ígért Sarkozy 2007-es elnökválasztási kampányához. A bíróság döntése szerint az egykori elnök bűnszövetségben való részvétele miatt bűnösnek bizonyult, mivel "engedte, hogy egykori közvetlen munkatársai, politikai szövetségesei és közvetítők pénzügyi forrásokat szerezzenek a líbiai rezsimtől", mely összeg több millió euróra rúgott, és elvileg a 2007-es sikeres kampány finanszírozásához szolgált.

A fellebbviteli eljárás során kilenc további gyanúsított is ismét a bíróság elé kerül, köztük Nicolas Sarkozy két régi munkatársa, Claude Guéant és Brice Hortefeux, akik mindketten egykori belügyminiszterek. Emellett ott van Alexandre Djouhri is, aki közvetítőként tevékenykedett, és akit az első fokon hat év börtönre ítéltek, azóta pedig rács mögött tölti büntetését.

A párizsi büntetőbíróság első fokon három személyt felmentett, köztük Eric Woerthöt, aki korábban Nicolas Sarkozy kampányának pénzügyi felelőse volt, később pedig az elnökké választása után munkaügyi és költségvetési miniszteri posztot is betöltött.

Claude Guéant és Brice Hortefeux 2005 végén többször is találkozott Kadhafi sógorával, Abdallah Szenuszival, aki akkoriban a líbiai titkosszolgálatok élén állt. Szenuszit Franciaországban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték az UTA DC-10-es repülőgép elleni, 170 áldozatot követelő, köztük 54 francia állampolgárt is érintő 1989-es merényletben betöltött szerepe miatt. A vádak szerint a volt elnök kenőpénzért cserébe támogatta Líbia nemzetközi kapcsolatokba való visszatérését, vállalva, hogy "tisztára mossa" a líbiai vezető sógorát, ezzel egyfajta politikai játszmát űzve a nemzetközi porondon.

Az első fokú bíróság megállapította, hogy Nicolas Sarkozy nem bűnös a közpénz visszaélésével, passzív korrupcióval és törvénytelen kampányfinanszírozással kapcsolatos vádakban. A nyomozás során nem sikerült bizonyítani, hogy a "Líbiából származó pénz" valóban Sarkozy elnökválasztási kampányának finanszírozására került volna felhasználásra - emelte ki a bíróság.

A francia jogrendben a bűnszövetség bűncselekményének megállapításához elegendő csupán a szándék és az előkészület megléte, függetlenül attól, hogy a kitűzött cél végül nem valósult meg.

Néhány órával börtönből való szabadulása után, hétfőn Nicolas Sarkozy az X-en jelezte, hogy már készül a fellebbviteli perére, hogy bizonyítsa ártatlanságát. "Az igazság győzedelmeskedni fog" - írta.

Nicolas Sarkozy az év elején több mint négy hónapig elektronikus nyomkövetőt viselt, amire decemberben egy másik ügyben ítélte jogerősen a francia semmítőszék befolyással üzérkedés és korrupció miatt.

A volt elnök ellen még további négy eljárás folyik, és a semmítőszék november 26-án hozza meg a jogerős ítéletet a 2012-es elnökválasztási kampány törvénytelen finanszírozása miatt indított ügyben, amelyben a fellebbviteli bíróság hat hónap letöltendő és hat hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte az exelnököt.