A Gellért Mélt egy különleges videóval kívánja bemutatni a modern értékeket, amely akár manírosnak is tűnhet, de valóban figyelemfelkeltő és inspiráló.

A Gellért Szálló, amely a félkész földalatti fürdővasúttól egészen a tetőig számos titkot rejt, több mint egy évszázada a főváros kulturális életének és turizmusának meghatározó színtere. A gyógyfürdővel összekapcsolt szállodaszárnyában rengeteg fényűző rendezvény és társadalmi esemény zajlott, miközben falai között világszerte ismert sztárok sokasága megfordult. Az épület története és eleganciája nem csupán a helyi közösség számára, hanem a nemzetközi vendégek számára is különleges élményt nyújtott.

Éppen ezért sokakat váratlanul ért a hotel 2021 decemberi bezárása, amelynek utolsó napján mi is jelen voltunk. Ezt követően 2022 végén új tulajdonosra lelt, amikor a Tiborcz Istvánhoz köthető BDPST Group egyik cége, a Geraldton Invest Zrt. vette át a birtoklását.

Az 1919-ben átadott épület körüli események folyamatosan gazdagítják történelmét. A ház múltját 2023-ban a miniszterelnök vője, dr. Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum újonnan kinevezett főigazgatója egy közös könyvben tette közzé, amely a korábbi, már együtt jegyzett két kötet folytatása. Karácsony előtt pedig napvilágot látott, hogy a régóta várt és elkerülhetetlen felújítást követően a szálloda új neve Mandarin Oriental Gellért lesz.

A munkálatok befejezése után a Duna partján elterülő szárnyban összesen 134 vendégszoba és 34 lakosztály várja az érkezőket. Az elmúlt év során a tervezett fejlesztésekről alig lehetett információt szerezni, de most már biztos, hogy 2024 őszén megkezdődnek a három éven át tartó belső átalakítások. A cél nem más, mint hogy a gazdag ázsiai utazók a budapesti luxusszállodák közül a műtárgyaitól tavaszra megfosztott Gellértet válasszák, helyettesítve ezzel a város többi exkluzív hoteleit.

Az átépítési tervekről még mindig nem érkeztek konkrét információk. A YouTube-on november elején megjelent Gellert Coming Soon nevű csatorna, amely jelenleg csupán tíz feliratkozóval bír, egyetlen videójában azonban világosan rávilágít azokra a védtelen részletekre, amelyek elvesztése súlyos csapást jelentene a XX. századi modern belsőépítészet értékeinek megőrzésére, valamint az örökségvédelem szempontjából.

Az alig másfél perces, gondosan megvilágított felvétel számos olyan részletet tár elénk, amelyeket az elmúlt évtizedek során ott járt látogatók közül is csupán kevesen vehettek észre, vagy éppen csak átsiklottak felettük. A videó a legváltozatosabb állapotú terek finom részleteit mutatja be, felfedve a hely varázslatos, mégis rejtett szépségeit.

A csatorna tömör bemutatójában ez a mondat szerepel:

Elindult a Hotel Gellért teljes körű, műemlékvédelmi előírások mentén zajló felújítása, amely a BDPST Group irányítása alatt zajlik

A kérdés, ami most foglalkoztatja a közvéleményt, az az, hogy milyen tartalommal bírnak a tervcsomagok, amelyek részletei az ÉTDR rendszerének augusztusi, kormányzati részleges leállítása óta rejtve maradtak. Ezt nem csupán a környezetükért aggódó magánszemélyek, hanem a fővárosi és kerületi vezetők, sőt, a szakmai közeg képviselői sem ismerhetik. A kormány álláspontja a változásokkal kapcsolatban, amelyeket már korábban kritikával illettünk, az, hogy ezek nem okoznak hátrányt: Gulyás Gergely megjegyezte, hogy senkinek nincs joga beleszólni abba, hogy ki mit épít.

A 2016-os bejárásunk során készített fotóink ennél több értékes belsőépítészeti részletet is mutatnak: kérdés például, hogy mi történt a nyilvánvalóan egy iparművész által - talán Budapest századik születésnapjára - tervezett sötétítő függönyökkel, vagy a szobák nyilvánvalóan idejétmúlt, de sokszor legalább egy hírmondó erejéig múzeumi raktárba kívánkozó darabjaival.

A BDPST terveinek részleteiről a tulajdonost is megkérdeztük, az azonban cikkünk megjelenéséig nem reagált, így esetleges jövőbeli válaszukat egy új hírben fogjuk közzétenni.