Magyarországon tízezrek ingáznak nap mint nap, hogy elérjék a megélhetéshez szükséges jövedelmet.


Az Európai Unióhoz való csatlakozásnak hála, a magyar munkavállalók tízezrei továbbra is kihasználják a nyugati munkaerőpiac adta lehetőségeket. Az ingázásra való törekvés a hazai bérek folyamatos csökkenése miatt egyre sürgetőbbé válik. Érdekes megfigyelni, hogy az osztrák iskolákban ma ötször annyi magyar gyermek tanul, mint a 2010-es évek elején, ami jól mutatja a határokon átnyúló mobilitás növekedését.

"December 1-jétől ingázni szeretnék Győr és Bécs között, heti 4, maximum 5 napot dolgozom, általában hétfőtől csütörtökig. Délelőtt 10-től este 8-9-ig van a munkaidőm. Ha esetleg valakihez tudok csatlakozni, aki hasonló időpontban utazik, az kérem, keressen privátban" - egy tipikus bejegyzés a több mint nyolcezer tagot számláló, Ausztriai ingázók nevű Facebook-csoportból. Nem ez az egyetlen ilyen társaság, számos más online közösség is igyekszik segíteni, informálni az ingázók egyre népesebb tömegét - írja a hvg.hu.

Az ingázás fő mozgatórugója kétségtelenül a magyar és az osztrák bérek közötti folyamatosan növekvő különbség. A G7 tavalyi elemzése alapján a Ausztriában dolgozó magyarok bérének mediánja körülbelül havi 2000 euróra tehető. Ez ugyan nem éri el az osztrákok bérszintjét, de jelentősen meghaladja a magyar medián értékét. Ráadásul nemrégiben napvilágot látott egy aggasztó hír is: a magyar munkavállalók mindössze ötvenedike keres legalább annyit, mint az európai uniós átlagbér. Az EU-ban az éves nettó átlagfizetés körülbelül 23 ezer euró, ami átszámítva körülbelül 9,5 millió forintot jelent, így havonta körülbelül 792 ezer forint nettó jövedelemnek felel meg.

Ennek tükrében nem meglepő, hogy egyre több magyar választja a külföldi munkavállalás lehetőségét. Különösen figyelemre méltó, hogy sokan úgy döntenek, hogy megtartják magyarországi lakcímüket, miközben folyamatosan ingáznek hazájuk és új célországuk között.

A napi ingázók azok, akik mindennap hazamennek aludni. De a KSH meghatározása alapján ingázónak számítanak a napinál ritkábban (például két-három naponta), ám rendszeresen oda-vissza utazók is. A 2022-es népszámlálás adatai alapján 117 ezer magyar állampolgár ingázik külföldre, szinte mindannyian munkavállalás céljából. És nem csak a Nyugat-Dunántúlról mennek sokan Ausztriába.

Related posts