Magyar Szövetség: Ismét a büntetőpadra ültette a kormány az önkormányzatokat - VIDEÓKKAL | ma7.sk A Magyar Szövetség legfrissebb állásfoglalása szerint a kormány újra nehéz helyzetbe hozta az önkormányzatokat, amelyek így a büntetőpadra kerültek. A helyz

A szlovákiai önkormányzatok kettős csapda alatt sínylődnek: az évtizedes igazságtalan finanszírozási rendszer és az uniós források 50%-os befagyasztása egyaránt gúzsba köti a településeket, különösen a déli régiókat. A Magyar Szövetség és a Pro Civis mai sajtótájékoztatóján Őry Péter és Mészáros András nemcsak a finanszírozási rendszer reformját, hanem az uniós pénzek lehívásának felgyorsítását és a kisebbségi nyelvhasználat finanszírozásának hiányosságait is sürgette.

A Magyar Szövetség és a Pro Civis polgári társulás hosszú évek óta harcol a szlovákiai települési önkormányzatok finanszírozási rendszerének igazságtalanságai ellen. A rendszer két fő gyenge pontja a magassági és nagyságrendi szorzók, amelyek aránytalanul sújtják az alacsonyabban fekvő, kisebb népességű településeket. A tengerszint feletti 300 méteres magasságban fekvő települések (körülbelül 1300) előnyben részesülnek, míg az 1700 alatti magasságú települések, mint például Érsekújvár (évi 519 ezer eurós veszteséggel), Tőketerebes (340 ezer euró) és Losonc (205 ezer euró), jelentős forráshiánnyal küzdenek. Az 50 ezer főnél nagyobb lakossággal rendelkező városok (csak 9 település) is aránytalanul nagyobb összegeket kaptak, például Nagytapolcsány évi 600 ezer euróval veszített. Ezek a juttatások a többi település adóbevételeiből származnak, ami antiszolidáris jellegűvé teszi a rendszert. A klímaváltozás tovább súlyosbította a helyzetet: a déli területeken, ahol gyakoriak a hőségriadók (például Komáromi, Dunaszerdahelyi, Újvári járások), a hűtési költségek megugrottak, míg a magasabban fekvő területeken a fűtési igények csökkentek, így a magassági kvóta indoklása már nem állja meg a helyét.

A Magyar Szövetség petíciót indított a szlovák pénzügyminisztérium törvénymódosítási tervei kapcsán, hogy a magassági és nagysági szabályozókat töröljék, és több ezer aláírást gyűjtött. Gubík László levélben fordult Robert Fico kormányfőhöz, Őry Péter pedig 1700 településvezetőt szólított meg a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) közgyűlése előtt. A Pro Civis külön petícióval szlovák polgármestereket is bevont, hangsúlyozva a probléma regionális jellegét.

A mai sajtótájékoztatón Őry Péter, a Magyar Szövetség alelnöke és Csallóközcsütörtök polgármestere, valamint Mészáros András, a Pro Civis elemzője három kulcsfontosságú témát érintett: az önkormányzati finanszírozási rendszer igazságtalanságait, az uniós források befagyasztásának következményeit és a kisebbségi nyelvhasználat finanszírozási hiányosságait.

Mészáros András ismertette, hogy a 1679 megszólított, a magassági szorzó miatt hátrányt szenvedő településből 366 pozitív visszajelzést kaptak, ami az összes szlovákiai önkormányzat 58%-át érinti. Az elmúlt években ezek a települések 30 millió euró veszteséget szenvedtek el a magassági szorzó miatt, míg a nagyságrendi szorzó miatt a kisebb települések 100 millió eurótól estek el a 9 nagyvárossal szemben. Az óvodafinanszírozási szorzó elvetése tovább súlyosbította e két szorzó negatív hatását. Őry Péter hozzátette, hogy a rendszer 2006 óta nem működik megfelelően, és bár november-decemberben többször tárgyaltak a minisztériummal, a klímaváltozás okozta költségnövekedést a déli régiókban továbbra sem veszik figyelembe.

- fogalmazott.

A kormány legutóbbi döntése, amely az önkormányzatok uniós alapjainak felét befagyasztotta, széleskörű kritikát váltott ki a szakmai és politikai közéletben. Őry Péter rámutatott, hogy a 2021-2027-es időszakra rendelkezésre álló 12,6 milliárd eurós keretből eddig mindössze 6%-ot sikerült lehívni. Ennek hátterében az adminisztrációs káosz, a költséges és bonyolult projektdokumentációk, valamint a gyakori kudarcot valló közbeszerzési eljárások állnak. Példaként említette, hogy január óta semmiféle visszajelzést nem kaptak egy pályázatukkal kapcsolatban, ami jelentősen megnehezíti a munkájukat. A ZMOS tavaly nyáron, a tátrai memorandum keretében ígéretet kapott az uniós forrásokhoz való hozzáférés javítására, azonban a befagyasztás újra súlyosan érinti a településeket.

A sajtótájékoztató második fontos témája a kisebbségi nyelvhasználat támogatásának hiányosságai voltak. Őry Péter rámutatott, hogy a kétnyelvűség megvalósítása, különösen Érsekújvár és Komárom esetében, komoly nehézségekbe ütközik. A helyi képviselő-testületek közvetítése gyakran elmarad, mivel a feliratok költségei nincsenek biztosítva, így az önkormányzatoknak saját forrásaikból kell ezeket fedezniük. Érsekújvárban a szlovák üzletemberek jelentős része ellenáll a kisebbségi nyelvhasználati törvény rendelkezéseinek.

- mondta Őry, kiemelve, hogy a Magyar Szövetség a közeljövőben kapcsolati hálóján keresztül ezt a célt is szem előtt tartja, és aktívan dolgozni fog rajta.