A MÁV legfrissebb adatai sokkolóak és aggasztóak – írja a Liner.hu.
Az idegenhibás vasúti balesetek száma 2024 során sajnos ismét növekedett. Ezek a balesetek olyan körülmények között történnek, amikor a vasúttársaság nem kerülhető felelősségre, mivel a közlekedés más résztvevői, mint például a KRESZ szabályait figyelmen kívül hagyó autósok vagy a figyelmetlen gyalogosok okozzák őket. Mivel a balesetek gyakran nagy sebességgel közlekedő, nehéz vasúti járművek érintettségével zajlanak, az ilyen incidensek szomorúan gyakran tragikus következményekkel járnak.
Tavaly összesen ötvenöt ember életét oltotta ki a figyelmetlenség és a szabályok figyelmen kívül hagyása, míg negyvenhatan súlyos, gyakran csonkolással járó sérüléseket szenvedtek el. Az áldozatok mellett minden egyes baleset mély traumát hagy a mozdonyvezetőkben is, akik vétlen részesei a tragédiáknak. Ráadásul ezek az incidenst forgalmi fennakadásokhoz vezetnek a helyi közlekedésben, és több százmilliós anyagi veszteséget okoznak a vasúttársaságnak.
A MÁV legújabb ismeretterjesztő podcastjában a balesetmegelőzés fontosságára helyezi a hangsúlyt. A műsorban Molnár Péter mozdonyvezető és Härtlein Károly, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizikai Intézetének mesteroktatója osztja meg tapasztalatait és szakmai tudását. Céljuk, hogy felhívják a figyelmet a vasúti közlekedés lehetséges veszélyeire, és ezzel hozzájáruljanak a biztonságosabb utazáshoz.
2024-ben a figyelmetlen közlekedés és a KRESZ-szabályok figyelmen kívül hagyása következtében sajnálatos módon 76 baleset történt vasúti átjárókban, ami tizenöt esettel több, mint az előző évben, 2023-ban. Ezek közül 14 eset végzetes kimenetelű volt, míg 13 baleset súlyos sérüléseket okozott. További 13 baleset könnyebb sérülésekkel zárult, és 36 eset anyagi károkat eredményezett.
Az év első hónapjában, ahogy a tavalyi évben is, minden baleset oka egy-egy rossz emberi döntés volt: a figyelmetlenség és a szabályok megszegése. Magyarországon a vasúti átjárók védelme, azok biztosítási módja kivétel nélkül minden esetben megfelel az előírt biztonsági szintnek. A MÁV hálózatán 2025-ben eddig 6 baleset történt vasúti átjáróban - feleannyi, mint tavaly -, amelyek során két ember életét vesztette, egy súlyos, egy pedig könnyű sérüléssel járt (a tavalyi év azonos időszakában 12 baleset történt, 3 súlyos és 7 könnyű sérüléssel).
A MÁV hibájából vasúti átjáróban 2009 óta, több mint másfél évtizede nem történt halálos baleset. A vasúttársaság arra kéri a közlekedőket, hogy a vasúti átjárót mindig fokozott körültekintéssel közelítsék meg.
2024-ben drámai mértékben megnövekedett a halálos kimenetelű és súlyos sérülésekkel járó balesetek száma, amelyek fő oka a tiltott vasútüzemi területeken való tartózkodás és átkelés volt. Az előző évben összesen 66 gázolás történt, amelyek során gyalogosokat, kerékpárosokat és elektromos rollerrel közlekedőket ütött el vonat.
A villamos felsővezeték miatti áramütés tavaly egy életet követelt, és két esetben súlyos, életveszélyes sérüléseket eredményezett.
A mozgó vonatról való leugrás izgalmas, de rendkívül kockázatos cselekedet. Képzelj el egy pillanatot, amikor a vonat zötyögve halad, és a táj gyorsan elmosódik melletted. A szél az arcodba csap, ahogy összeszeded a bátorságodat, hogy a megfelelő pillanatban, a legjobb irányban ugorj. A föld közeledik, és a légies érzés egyvelege a félelemnek és az adrenalinrohamnak szinte lebegő állapotot teremt. Fontos, hogy tudatosan mérd fel a helyzetet: a mozgás sebessége, a talaj típusa, és a környezeti viszonyok mind-mind kulcsfontosságúak. Az ugrás nem csupán egy fizikai aktus, hanem egyfajta határfeszegetés, egy kaland, amely örökre megváltoztatja a perspektívádat.
Huszonegy bátor utas úgy határozott, hogy az életét kockáztatva leugrik a mozgó vonatról. A tragikus balesetek következtében összesen harmincnyolc ember vesztette életét, míg harminckét személy súlyos sérüléseket szenvedett.
2024-ben a MÁV vasúti hálózatán 103 ember döntött úgy, hogy a sínek között keresi a megoldást életének nehézségeire, míg 15 esetben öngyilkossági kísérlet történt. Az elmúlt hét során egy tragikus esemény sokkolta az országot, amikor egy édesanya, gyermekével a karján, a vonat elé lépett, véglegesen elválva az életétől. Sajnos az ehhez hasonló esetek nem számítanak ritkaságnak, noha elérhető segítség áll rendelkezésre. Az ingyenes és anonim lelki elsősegély-szolgálat a nap 24 órájában fogadja a hívásokat a 116-123 és 06-80-810-600 telefonszámokon. Ha Önnek öngyilkossági gondolatai lennének, kérjük, szánjon időt ennek az oldalnak az átnézésére, mielőtt bármilyen kárt tenne magában. Ha pedig másvalaki miatt érez aggodalmat, itt találhat útmutatást arról, hogyan segíthet.
Minden baleset trauma az áldozatok családjainak, a sérülteknek és a hozzátartozóknak, de nehezen feldolgozható emberi dráma a mozdonyvezetőnek is, aki vétlen és tehetetlen részese szerencsétlenségnek. Nem utolsó sorban pedig a figyelmetlenségből, tragikus döntésből vagy a közlekedési szabályok megszegése miatt bekövetkező balesetek jelentősebb mértékben zavarják meg egy-egy térség, akár az egész ország közlekedését, késésekhez, akár járatkimaradásokhoz is vezetnek - olvasható a MÁV oldalán.
A MÁV elkötelezett a balesetek megelőzése és a közlekedés biztonságának fokozása mellett. Ennek szellemében indították el 2022-ben az „Érj haza biztonságban!” kampányt, amely keretében a vasúttársaság legújabb ismeretterjesztő podcastjában Molnár Péter mozdonyvezető és Härtlein Károly, a BME Fizikai Intézet mesteroktatója osztják meg tudásukat. A műsor célja, hogy bemutassa a vasúti közlekedés során felmerülő veszélyeket és a balesetek okait, mindezt a fizika törvényeinek tükrében, ezzel is növelve a tudatosságot és a biztonságot az utasok körében.
"Mozdonyvezető vagyok, és nyolc embert ütöttem el" - ezzel a megdöbbentő kijelentéssel vonja magára Molnár Péter a fiatal hallgatók figyelmét előadásai során. A podcastban olyan izgalmas részletek is napvilágra kerülnek, mint például az, hogy miként szemlélteti egyszerű, mégis hatékony módszerekkel a diákoknak a vonat fékútjának hosszát. "A fizika egy olyan tudományág, amely független a tudatunktól; létezik, akár tetszik, akár nem. Akár próbálunk menőzni, akár nem, a törvényei működnek. Ezt el kell fogadnunk" - fejtegeti Härtlein Károly, aki hangsúlyozza, hogy ha valaki felmászik a vasúti kocsi tetejére, a fizika törvényei következtében elkerülhetetlenül súlyos, akár halálos égési sérüléseket szenvedhet el a felsővezeték miatt.
Egy-egy baleset szerencsétlenül alakuló kimenetele jelentős, hosszadalmas helyreállítással járó károkat okozhat. Ezért az ütközések száma nem mindig tükrözi a vasúttársaság által a kárelhárításra fordított költségeket, de a költségek mértéke mindenképpen figyelemfelkeltő. Az útátjárós incidensek következményeként a vasúttársaság 2021-ben több mint egymilliárd forint, 2022-ben körülbelül félmilliárd, míg 2023-ban hozzávetőleg 150 millió forintos kárt könyvelhetett el. A kárérték 2024-re megközelítette a 200 millió forintot.
A vasúti átjárós balesetek számának visszaszorítása valamennyiünk közös ügye, ezért a MÁV arra kéri a közlekedőket, hogy minden körülmények között tartsák be a szabályokat, és csak akkor hajtsanak át a vasúti átjárón, ha kétséget kizáróan meggyőződtek arról, hogy semmilyen veszély nem akadályozza az áthaladást!
A MÁV az alábbi KRESZ-szabályok betartását kéri a balesetek elkerülése érdekében:
Ha a vasúti átjárót biztosító berendezés nem működik - nem látható a fényjelzőn a villogó fehér fény -, minden esetben meg kell állnunk az átjáró előtt. Csak azután szabad tovább haladni, ha meggyőződtünk róla, hogy nem jön vonat és a biztonságos áthaladásnak minden feltétele megvalósul!
Fénysorompónál az üzemzavarra utal, ha egyik lámpa sem világít. A fokozott figyelem kötelező, és a fényjelzőkészülék tilos jelzése a gyalogosokra és kerékpárosokra egyaránt vonatkozik, sőt, még a megkülönböztető jelzést használó járművekre is érvényes.
A járművezetés közbeni telefonálás is elterelheti a vezető figyelmét, így előfordulhat, hogy a vasúti átjáró tilos jelzését nem veszi észre a sofőr. A szembe sütő nap elvakíthatja a jármű vezetőjét, aki nehezebben veheti észre a fényjelző készülék jelzését. Ugyanígy a fényjelzőre tűző nap is okozhat észlelési problémát. Amennyiben a közúti jármű vezetője nem tud kétséget kizáróan megbizonyosodni arról, hogy a fénysorompó-berendezésen milyen fény világít, a vasúti átjáró előtt érdemes lelassítani (akár meg is állni), és úgy meggyőződni arról, milyen jelzést mutat a lámpa, illetve nem közelít-e vonat.
A vasúti közlekedés keretein belül az utasok kizárólag az arra kijelölt területeken tartózkodhatnak. Ezek a zónák szolgálnak a vonatjegy megvásárlására, a várakozásra, valamint a vonatra való felszállásra és az utazás lebonyolítására.
A járművek mozgása során jelentős légellenállással kell szembenézniük, ami azt eredményezi, hogy a környezeti levegőt maguk előtt és mellett tolva, örvénylő áramlást generálnak. Ez az örvényhatás a jármű méretétől és sebességétől függ, és ennek következtében előfordulhat, hogy az adott területen tartózkodó személyt berántja vagy éppen ellenkezőleg, kilöki. Az a zóna, ahol ez az örvényhatás már nem érvényesül, és ahol biztonságosan lehet megállni a mozgó járművek mellett, az úgynevezett elsodrási határnak számít.
A tilalom alá eső területeken való tartózkodás következtében bekövetkező balesetek elsősorban a vasúti utasforgalom számára kijelölt zónákon kívül, az üzemeltetési területeken fordulnak elő. Ide tartoznak például a peronok mellett elhelyezkedő sínek, a nyílt pályaszakaszok, a rendezőpályaudvarok, valamint azok a szolgálati átjárók, amelyek figyelmeztető táblával vannak ellátva, és kizárólag a vasúti személyzet számára hozzáférhetők.
A villamos felsővezetékek megközelítése rendkívül veszélyes, hiszen már 2 méter távolságból is fennáll a villamos ívkisülés kockázata, amely az energiarendszer által generált. Ez a jelenség áramütést vagy akár súlyos, életveszélyes égési sérüléseket okozhat. Nemcsak a felsővezeték közvetlen érintése, hanem az azt körülvevő infrastruktúra, mint például az oszlopok és kapcsolók is komoly veszélyforrást jelentenek. A vasúti rendszerek esetében a felsővezetékben használt 25 000 voltos nagyfeszültség különösen kritikus, hiszen ez a feszültség a vonatközlekedés biztonságos működéséhez szükséges, de egyben súlyos balesetek forrása is lehet.
A sínekre helyezett tárgyak komoly veszélyt jelenthetnek a vonatok biztonságára, mivel ezek akár a járművek meghibásodását vagy, a legrosszabb esetben, a siklásukat is előidézhetik. Amennyiben egy ilyen akadályt észlelnek, a vészfékezés következtében nemcsak az utasok, hanem a vonat személyzete is sérüléseket szenvedhet el.
A mozdonyvezető feladata, hogy minden ilyen esetben megálljon, és alaposan ellenőrizze, történt-e gázolás, illetve ha igen, milyen mértékben keletkezett anyagi kár. Az esemény következtében kialakuló 30-40 perces késedelem jelentős fennakadásokat okozhat a vasúti forgalomban, ami akár több száz utas célba jutását is megnehezítheti. Az ilyen eseteket mindig feljelentés kíséri, amelyet a rendőrség büntetőeljárás keretében vizsgál. A MÁV arra kéri az utazókat, hogy tartsák be a közlekedési szabályokat, ezzel segítve a balesetek elkerülését!
