Kulka Frigyes, a magyar színművészet kiemelkedő alakja, idén ünnepli születésének centenáriumát. Élete és munkássága mély nyomot hagyott a színház világában, melynek során számos emlékezetes szerepet alakított. E jeles évforduló alkalmából érdemes visszat

- vallotta Kulka Frigyes, aki főképpen a tüdőkórok kutatására, kezelésére, ugyanakkor a tüdőátültetés lehetőségének analizálására fordított figyelmet, ám természetesen az egyetemi hallgatók okításában is részt vállalt.

A "Felvidék adattára 1918-1938" című kiadványban egyértelműen kiderül, hogy Kulka Miksa, aki bisztricsányi származású, 1893-ban Ipolyságon indította el önálló szállítási és fuvarozási vállalkozását. Fia, Nándor, 1917-ben csatlakozott a cég irányításához. Kulka Frigyes, aki a család másik generációját képviseli, 1925. január 31-én született. Édesapja, Kulka Nándor, aki a helyi futballszakosztály elnöki tisztségét is betöltötte, és édesanyja, Schubert Melánia gyermekeként látta meg a világot.

1935-től az ipolysági középfokú oktatási intézményt, a mai Szondy György Gimnáziumot látogatta. Itt érettségizett 1943-ban, származása miatt azonban nem tanulhatott tovább. Amikor 1944 májusában a számottevő zsidó kisebbséggel rendelkező kisváros izraelitáit gettóba zárták, a Kulka család már túl volt egy bírósági tárgyaláson. Az Ipolysági járás főszolgabírája két évvel korábban - egy zsidó nő rejtegetéséért - bűnösnek találta Frigyes édesanyját, aki végül az auschwitzi koncentrációs táborban lelte halálát. Frigyes még nem volt húszéves, mikor munkaszolgálatos lett.

- írja L. Horváth Katalin, Az utolsó mondattal kezdd! címmel megjelent kötetben.

Kulka Frigyes 1945 februárjában egy rövid időre egy nemeskocsi istállóban keresett menedéket. A tábori csendőrök azonban rátaláltak, és miután kihallgatták, brutálisan megverték, majd a szombathelyi katonai fegyházba szállították. A katonai bíróság kezdetben halálra ítélte, ám később az ítéletet tíz év börtönre enyhítették. Ahogy az a Kulka Frigyes életéről szóló kötetből kiderül, egy légitámadás paradox módon megmentette az életét: a kaszárnya bombázása közepette tudott megszökni. "Kulka a szovjet csapatok vonulása mögött, gyalog indult el 'haza' Ipolyságra, miközben egy német halottól megszerzett, három számmal nagyobb bakancsot viselt, klottnadrágban és rangjelzés nélküli katonakabátban, leventesapkában." A durván kétszáz kilométeres út kihívásokkal teli volt, de a szabadság iránti vágy hajtotta előre.

Hazaérkezve szembesülnie kellett a szörnyű valósággal: családjából egyedül ő maradt életben a tragikus események után. Ekkor határozta el, hogy miként azt korábban édesanyjának megígérte, orvosi pályára lép, bármennyire is vonzotta a színészet, amelyért fiatal medikusként rajongott. Állítólag erős palóc akcentusa miatt nem tudta megvalósítani színészi álmait, ám ez nem tántorította el attól, hogy az orvosi hivatást válassza. A történet szerint - üres zsebbel és korgó gyomorral - egy tehervagon tetején utazva érkezett Budapestre, ahol 1945-től a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának hallgatója lett. 1950. augusztus 25-én sikeresen letette vizsgáit, és orvosdoktorrá avatták; kutatási területe a mellkassebészet és a tüdőgyógyászat lett, ahol elhivatottságával és tudományos kíváncsiságával figyelemre méltó eredményeket ért el.

1959-ig az Országos Korányi TBC-szanatórium Intézet Sebészeti Osztályán dolgozott, előbb gyakornokként, majd alorvosként és végül klinikai adjunktusként. E mellett a koreai háború idején az észak-koreai Rákosi Mátyás Kórház Mellkassebészeti Osztályán is tevékenykedett, ahol sokszor rendkívül nehéz és méltatlan körülmények között végezte munkáját. Elegendő csak a hadi kórház röntgengépének működésére utalni: egy koreai fiatal fiú biciklin ült, és a pedál tekerésével biztosította az áramot a berendezéshez…

Kulka Frigyes, aki a korszerű szemléletmód és a kiváló szervezési képességek mintapéldája, 1959-ben érkezett Szegedre, hogy Petri Gábor, az ottani klinika vezetője kérésére a Szegedi Orvostudományi Egyetem csapatába csatlakozzon. Az évek folyamán az I. számú Sebészeti Klinika docensévé vált, majd 1969-től egyetemi tanári kinevezést kapott, később pedig 1972 és 1978 között rektorhelyettesi feladatokat is ellátott. A nagydoktori disszertációjának megvédésével az orvostudományok doktora címet nyerte el, és ő volt az, aki megalapította az ország első speciális mellkassebészeti osztályát. Munkájának szenvedélye határtalan volt; egy rádiós interjúban mégis elárulta, hogy minden egyes percet sajnál, amit nem a gyógyítással, hanem szünetekkel kellett eltöltenie.

Az 1979-ben Budapestre költöző szakember a budapesti Orvostovábbképző Egyetemen kezdte meg pályafutását. Két évvel később, 1981-től az I. számú Sebészeti Klinika tanszékvezető egyetemi tanára lett, majd 1986-ban rektori tisztséget is betöltött. Ő volt az, aki a sebészetet nem csupán mesterségnek, hanem egyfajta művészetnek és tudományos hivatásnak tekintette. Pályafutása alatt elnyerte a Magyar Népköztársaság Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendjét is. Tragikus módon, 1989. szeptember 23-án hunyt el, de öröksége tovább él az általa tanított generációkban.

Az utolsó mondattal kezdd! című könyv kiadói fülszövegében Kostic Szilárd lebilincselően vall a történet mélységeiről és a karakterek gazdagságáról. A könyv egy izgalmas utazásra invitál, ahol a szavak varázsa és a gondolatok sokszínűsége ötvöződik. A cselekmény különös figyelmet fordít az érzelmi kapcsolatokra és a váratlan fordulatokra, amelyek felfedik az emberi lélek rejtett zugait. Szilárd szavai nem csupán a cselekményt, hanem a benne rejlő üzenetet is tükrözik, ami minden olvasót arra ösztönöz, hogy elgondolkodjon saját életének utolsó mondatairól. A könyv nemcsak szórakoztat, hanem mélyebb reflexióra is késztet, miközben a karakterek sorsa szorosan összefonódik a mindennapi lét kihívásaival. Fedezd fel ezt a magával ragadó világot, és tapasztald meg, milyen hatással lehetnek a szavak az életünkre!

1986-ban az ipolysági Honti Közművelődési Klub felkérésére visszatért a városba, hogy egy izgalmas előadást tartson „Mire képes a sebészet, és mit hozhat a holnap?” címmel. Fia, Kulka János, a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, 2014-ben Ipolyság díszpolgárává vált, és több alkalommal is fellépett szülővárosában. A Kulka család történetének emlékét nem csupán a régi neológ zsinagóga falán található holokauszt-emlékmű őrzi, hanem az Ipoly Menti Találkozások keretében, 2019 májusában felavatott botlatókövek is, amelyek méltó módon idézik fel a múltat.