Kitört a vulkán a Kék Lagúnánál – vajon most már biztonságosan felfedezhetjük Izland csodáit?

Röviden: nem kell megijedni, és ha tervben volt egy izlandi nyaralás, nem kell lemondani az utat. A repülőjáratok fennakadás nélkül járnak, és bár jelenleg is tart az Izland délnyugati részén lévő Reykjanes-félszigeten a vulkánkitörés, ami 2021 márciusa óta sorrendben már a 12. ilyen esemény, ez sem okoz komolyabb gondot. Izland biztonságosan látogatható - persze, ahogy bármely külföldi út esetén, itt is szükséges a tájékozódás és felkészülés a helyi viszonyokra.

Természetesen a vulkáni működést és annak hatásait is fontos figyelembe venni egy izlandi turistaút esetében. A vulkáni működés jelenleg a Kék Lagúna közelében, az attól keletre lévő Sundhnúkur hasadékzónára korlátozódik. Bár a magma a Kék Lagúna és a közeli Svartsengi geotermális erőmű alatt 3-5 kilométer mélységben halmozódik fel, és a magma nyomása miatt e térség 2020-hoz képest már közel 1 méterrel magasabban van, szerencsére nem pontosan itt zajlik a vulkáni működés. Az ettől keletre húzódó délnyugat-északkeleti csapású Sundhnúkur hasadékzóna egy gyengeségi zónát jelent. Emiatt, amikor a magma nyomása már meghalad egy küszöbértéket, akkor nem pontosan felfelé nyomul, hanem a felszín alatt elcsatornázódik kelet felé, ahol a kőzetek szakítószilárdsága kisebb. Mivel ezen a ponton könnyebben szét tudja feszíteni a kőzettestet, ott tör a felszínre, ott történik a vulkáni működés.

Ez az eseménysor 2023 nyarának végén kezdődött, amikor több ezer földrengés pattant ki, és november elején mintegy egyméteres oldalirányú távolodás történt a széthúzó erők következtében, a megnyíló repedésekbe pedig magma nyomult, nagyjából 20 kilométer hosszan. A repedések a felszínen is megjelentek, mégpedig egy békés halásztelepülésen, a 3600 lakosú Grindavíkban is. A lakosokat sikerült gyorsan kitelepíteni, ám ők azóta sem térhettek vissza lakóhelyükre. A több méter mély repedések utakat, kerteket törtek, szabdaltak fel, sőt házakat is megrongáltak. A magma azonban csak 2023 decemberében tudott felszínre törni.

A vulkáni aktivitásra való felkészülés már jóval a kitörések előtt megkezdődött, amikor a falu köré hatalmas földsáncot emeltek. Ezen kívül a Kék Lagúna és a Svatsengi geotermális erőmű körül is hasonló védelmi struktúrákat alakítottak ki. Ez a földsánc kulcsszerepet játszott mindkét helyszín védelmében – ha a helyi önkéntesek nem dolgoztak volna folyamatosan a sánc magasításán és megerősítésén, még a vulkánkitörések idején is, akkor valószínűleg ezek a területek ma már vastag lávafedés alatt lennének. Ilyen esetben nemcsak a turisták által kedvelt látványosságok tűntek volna el, hanem a több tízezer lakos energiaszükségleteit és meleg víz ellátását biztosító erőmű is a múlté lett volna.

A védekezés költségei természetesen jelentős összegeket igényelnek: az izlandi kormány eddig már több mint egymilliárd eurót fektetett ebbe a célba. Ennek következtében a Kék Lagúna megnyitása minden lehetséges módon folyamatban van, még akkor is, ha mindezek mellett csupán 10 kilométerre zajlik a vulkáni aktivitás. Első ránézésre talán felelőtlen döntésnek tűnhet, de mielőtt véglegesen véleményt formálunk, érdemes figyelembe venni, hogy a Kék Lagúna Izland egyik legfontosabb bevételi forrása. Ez a turisztikai vonzerő nemcsak saját működését segíti, hanem a vulkáni tevékenységek elleni védekezés költségeit is képes fedezni.

Modern időkben élünk, ahol egyelőre működik az az elv, hogy a hatóságok megbíznak a szakemberekben, akik eddig minden alkalommal sikeresen előre jelezték a közelgő vulkánkitörést, valamint a gondosan kidolgozott riasztási rendszer is működött. Eddig minden alkalommal sikerült kitelepíteni, elszállítani a Kék Lagúnában tartózkodó turistákat és a Grindavíkba vissza-visszatérő lakosokat. Ahhoz, hogy ez a rendszer működjön, szükség van arra, hogy a szakemberek, a vulkanológusok a legmagasabb szinten végezzék munkájukat. Ez csöppet sem egyszerű, hiszen a mostani kitörés előtt is hónapokon keresztül nyugalom volt, de még kedden sem lehetett tudni, hogy éjfél után nem sokkal vulkánkitörés lesz. Ennek nem volt semmi előjele. Azonban napi 24 órában zajlik a megfigyelés, és az érkező jelek (földrengés és felszínemelkedési adatok) alapján gyorsan kell dönteni. Például arról, hogy felébresszék a mintegy 300 turistát a Kék Lagúna szállodájában, és gyorsan elszállítsák őket. Ez roppant nagy felelősség, azonban most is sikeresen zajlott, és ehhez kellett a szakértelem, a nagy tudáson alapuló megfelelő és határozott döntés, valamint a kidolgozott riasztási lánc.

A vulkáni kitörés zajlik, a lávaöntés azonban most nem a Kék Lagúna felé nyomul, hanem keleti irányba, és ez nem okoz veszélyt. A fő veszélyforrás a légszennyezés. A látási viszonyok a kitörés környékén rettentően rosszak, minden szürke. Ez azonban nem "füst", nem beszélhetünk "mérgező gázokról" sem. A vulkáni működés során ugyanis nem csak láva folyik és terül szét a felszínen, hanem jelentős mennyiségű, a felszín alatti magmában oldott vulkáni gáz is a légkörbe jut. Ennek jelentős része vízgőz, de emellett számottevő mennyiségben van kén-dioxid és szén-dioxid, valamint hidrogén-fluorid is.

A levegőminőségre a kén-dioxid gáz hat leginkább, ami egyfajta szmogot (úgynevezett vulkáni szmogot) okoz. A kén-dioxid szúrós szagú gáz, amely irritálja az érzékszerveket, szemet és légzőszervet egyaránt. Nem mérgező, azonban - függően a szabadban való tartózkodás idejétől és a szennyezés mértékétől - okozhat problémát. Az egészségügyi határértéke 350 µg/m, ha ezt mondjuk kétszeresen meghaladja a szennyezés, akkor 10-15 perc után érezhető lehet fejfájás, érzékszervi irritáció, de köhögést, orrfolyást is tapasztalhatunk. Ennek jobban ki vannak téve a gyerekek és idősek, valamint az érzékszervi betegségben szenvedők. Ilyen érték mellett azonban még mehet az élet, de figyelni kell arra, hogy minél kevesebbet legyünk szabadban. Nagyjából 3000 µg/m feletti kén-dioxid-légszennyezés esetén már vörös riasztást adnak ki, amikor korlátozni kell a szabadban végzett tevékenységet, 14 000 µg/m feletti érték esetén pedig minden kinti tevékenység veszélyes lehet, és szükséges a gázmaszk. A vulkáni szmog elterjedését alapvetően az uralkodó széljárás befolyásolja, ami akár napról, napra változik. Érdemes ezért az Izlandi Meteorológiai Intézet (IMO) honlapján ellenőrizni az akár napokra előre jelzett várható légszennyezést.

A vulkáni levegőszennyezés jelentős problémát jelenthet, melyhez hozzájárulnak a levegőbe kerülő apró, akár milliméteresnél is kisebb vulkáni részecskék, amelyeket vulkáni hamunak nevezünk. Érdemes megjegyezni, hogy a vulkáni hamu főként kőzetüvegszilánkokból áll, és nagy mennyiségben való belélegzése komoly légzőszervi problémákat okozhat. Emellett a vulkáni hamu a magas légkörbe kerülve veszélyeztetheti a légi közlekedést, mivel a modern repülőgépek motorjára lerakódva leállíthatja azokat. Éppen ezért, ilyen helyzetekben szükség lehet a repülések korlátozására vagy leállítására. Izlandon azonban, ahol a vulkánok aktívak, a levegőben nem található jelentős mennyiségű vulkáni hamu, csak közvetlenül a vulkáni kitörés helyszínén, ahova a hozzáférés is szigorúan tilos. A magas légkörbe nem jut el számottevő vulkáni hamu, így a légi közlekedés zavartalanul folytatódhat. A szél viszont képes több kilométer távolságra is eljuttatni a lávaszökőkutakból származó finom kőzetüvegszálakat, amelyeket a helyiek "boszorkányhajnak" hívnak. Bár ezek mennyisége nem túl jelentős, a szélirány figyelembevételével érdemes óvatosnak lenni, és adott esetben a szájmaszk használata védelmet nyújthat.

Összességében elmondható, hogy jelenleg Izlandon egy vulkánkitörés zajlik, de egyelőre nem kell komolyabb veszélyhelyzettel számolni. A legfontosabb, hogy a kitörés környékén, sőt, még Reykjavíkban is érdemes figyelni az időjárási és légszennyezési viszonyokat, valamint szigorúan be kell tartani a helyi szabályokat, például azt, hogy nem szabad megközelíteni a vulkáni aktivitás zónáját. Izland jelentős része azonban zavartalanul látogatható, így a sziget felfedezése nem korlátozott. Egy izlandi utazásra tehát úgy érdemes készülni, mint bármely más hazai vagy nemzetközi kirándulásra: tervezzük meg alaposan az utunkat, és figyeljük az időjárás-előrejelzéseket, különös tekintettel a vulkánkitöréssel kapcsolatos szmogra is!