KINCS: A család, mint a társadalom fundamentuma, egyszerre hordozza a védelem és a védelmet igénylő értékek jellegét - Mandiner
A magyar családpolitika olyan komplex kihívásokkal néz szembe, mint a járványügyi helyzet, a háborús konfliktusok, az inflációs nyomás és a szülőképes korú nők számának jelentős csökkenése. Emellett a korszellem hatásai is erőteljesen formálják a helyzetet, és mindezek együtt komoly próbára teszik a családpolitikai intézkedéseinket.
2010 óta, amikor is Magyarországon elindult egy családbarát fordulat, a magyar családok helyzete látványosan javult. A foglalkoztatott szülők száma emelkedett, ami hozzájárult a családosok szegénységi rátájának jelentős csökkenéséhez. Ezzel párhuzamosan a gyermeket nevelő családok jövedelme és vagyona is az átlagnál gyorsabb ütemben nőtt.
A 2011-es mélypont óta jelentős javulás mutatkozik a gyermekvállalási hajlandóság terén, azonban ennek ellenére az utóbbi néhány évben, hasonlóan Európa más országaival, hazánkban is csökkenést tapasztalhatunk a születések számában.
Lapunk a friss KSH-adatok fényében megkereste a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS)-et, akik éppen néhány nappal ezelőtt tartották a Századvéggel közös szervezésű Család 2025 konferenciájukat. Kíváncsiak voltunk, milyen - speciálisan magyar - kihívásokkal kell szembe nézünk a családpolitikában, és ennek ellenére milyen eredményeink vannak eddig.
Feltettük a kérdést, hogy milyen mértékben formálja a jelenlegi társadalmi légkör a családalapítással kapcsolatos nézeteket és döntéseket hazánkban. Ezen kívül arra is kíváncsiak voltunk, miért tartják elengedhetetlennek, hogy a család kérdései – például konferenciák szervezésével – egyre inkább részei legyenek a magyar közbeszédnek.
