Kalifornia magyar grófja nem más, mint gróf Károlyi Mihály, aki a 19. század végén és a 20. század elején jelentős szerepet játszott a kaliforniai magyar közösség életében. Az ő tevékenységei és hozzájárulásai segítették a magyarok amerikai letelepedését
Egy magyar nemes kalandos útra indult, és eljutott Amerikába, ahol saját várost alapított. Aranybányákban dolgozott, bevezette a gőzmozdonyokat, és a törvény kezének védelmére seriffé választották. Kalifornia egyik legmeghatározóbb polgára lett, grófi címét magára öltve, bár ennek hivatalos alapja talán megkérdőjelezhető. Az viszont kétségtelen, hogy nemesi vér folyt az ereiben. Mindezek mellett a kaliforniai bortermelés megalapozásáért is felelős volt, hiszen ő teremtette meg azokat a feltételeket, amelyek révén a régió híres borai megszülettek. Ma a Napa-völgy a világ egyik legnevesebb borvidékeként ismert. A Buena Vista Winery bejáratánál, a francia és angol zászló mellett, a magyar zászló is büszkén lobog, emlékeztetve a gyökerekre és a hagyományokra, amelyek e földet formálták.
Hős volt Haraszthy Ágoston, vagy inkább kalandor? E kérdés megválaszolása nem egyszerű feladat, de egy dolog biztos: még a távoli földeken is megőrizte magyar hazafiságát. 1849-ben Kossuth Lajos és társai számára gyűjtött pénzt, ezzel is bizonyítva elkötelezettségét. A "Bor Puskása" címet viselő könyvet, amely az életéről szól, Ch. Gáll András és S. Tóth János jegyzi, és a szerzők rendkívüli kutatásokat végeztek a téma feltárására. Érdekes, hogy a Wikipedia is eltérő adatokat közöl Haraszthy életének számos eseményéről, ami tovább bonyolítja a róla alkotott képet.
Elképesztő, hogy eddig még nem készült film ennek a rendkívüli tehetségű és kalandkereső magyar életéről. Valóságos mozgalmas életútja annyi izgalmas történetet rejt magában, hogy talán egy sorozat lenne a legmegfelelőbb formátum, hogy minden fordulatát és kalandját részletesen bemutathassuk.
Haraszthy Ágoston 1812. augusztus 30-án született Pesten. A legendákkal ellentétben nem volt gróf - bár az Egyesült Államokban akkoriban ennek úgysem lehetett utánanézni -, de nemesi családból származott. Gondos nevelésben és magas szintű képzésben részesült, több nyelven beszélt. 1833-ban feleségül vette Dedinsky Elenorát. Itthon vármegyei aljegyzőként tevékenykedett, bár főként birtoka biztosította népes családja megélhetését. 1840-ben vándorolt ki az Egyesült Államokba, ahol ő lett az első magyar, aki véglegesen ott telepedett le.
Jellemző, hogy még a könyv írói is bizonytalan kifejezéseket használnak, amikor arról beszélnek, miként került Amerikába. Állítólag a "grófnak" a börtön elkerülése érdekében kellett elhagynia hazáját.
Katonáskodása idején hadbíróság elé került, amely első fokon halálra ítélte, ám ezt kétéves várfogságra mérsékelték, amit Spielbergben kellett volna letöltenie. Ő azonban megszökött, miközben egymásnak ellentmondó magyarázatokat adott arra, miért hagyta el Bácskát. Egy helyen arról ír, hogy Bécsben egy szerencsétlen párbaj során megölt valakit, amiért a hatóságok üldözték.
A harmadik, talán legromantikusabb változat szerint megszöktetett egy magyar költőt Pétervárad erődjéből. A költő egyetlen bűne az volt, hogy a szabadságról írt verseket, ezért 17 év várfogságra ítélték. Haraszthy néhány barátjával elfoglalta Európa egyik legjobban őrzött várát, majd kereket oldottak.
Úgy tudta sokáig, hogy kilétükre nem derült fény, ám két hónappal később Bécsből hírt kapott államminiszter nagybátyjától: küszöbön áll a letartóztatása. Ezért álruhát öltött, és nem Törökország felé indult, hanem Bécsen és Hamburgon keresztül Amerikába.
Életének minden részlete legendák és kalandok olyan sorozata, amelyet még Jókai Mór sem tudott volna kitalálni. A valósághoz képest Az aranyember története unalmas valóságshow. Egy dolog biztos: fantasztikus karrierje a tengerentúlon teljesedett ki.
A wisconsini Sauk Prairie területén Haraszthy Ágoston megalapította az állam legelső települését, amely Haraszthy város néven vált ismertté. Ő volt az első, aki gőzhajót üzemeltetett a Mississippi felső szakaszán, menetrendszerű közlekedéssel, emellett számos fejlesztési projektet indított el a környéken. Miután 1841-ben hazalátogatott Magyarországra, a következő évben újra visszatért Wisconsinba, ezúttal szüleivel, feleségével és gyermekeivel együtt.
Egészségi állapota azonban romlásnak indult, asztma gyötörte, ezért orvosa ajánlotta, hogy költözzön Floridába. Ez az ajánlás nem csupán az ő életét, hanem Kalifornia borászati hagyományait is alapjaiban formálta meg. Haraszthy nem sokkal később szőlőültetvények telepítésébe kezdett, miközben más üzleti lehetőségek felé is nyitott, és így jelentős üzletemberré nőtte ki magát.
Két év alatt létrehozta Kalifornia legnagyobb szőlőbirtokát. Kivájt két hatalmas pincét, épített egy présházat és egy gyönyörű, antik stílusú villát. Ekkor már méltán nevezték "Kalifornia grófjának". Az állam első számú szőlősgazdája és bortermelője lett.
Ezen kívül városi vezetőként, majd megyei seriffként tevékenykedett, és ő volt az, aki megvalósította San Diego első városi börtönének felépítését. Azonban nem minden kezdeményezése bizonyult sikeresnek: például egy megyei adóbeszedési kísérlete helyi indiánok lázadásához és hadiállapot kialakulásához vezetett San Diegóban.
Haraszthy felesége és fiatalabb gyermekei a keleti partra hajóztak, míg ő Vallejo-ba ment, hogy a helyi államigazgatásban vállaljon szerepet. Nem kérte újraválasztását, és San Franciscóba költözött, ahelyett, hogy visszatért volna San Diegóba. Közben továbbra is tevékenyen folytatta szőlőültetvényeinek telepítését.
Élete azonban továbbra is kalandfilmbe illő eseményekkel volt tele. Amikor San Franciscóban létrejött az új amerikai pénzverde, Pierce elnök Haraszthyt nevezte ki annak felügyelőjévé. Néhány évvel később azonban aranyveszteség miatti aggodalmak Haraszthy lemondásához és esküdtszéki vizsgálathoz vezettek. Az 150 000 dollár eltűnésével kapcsolatos vádak ötnapos tárgyalást eredményeztek, amely végül felmentéssel zárult.
A birtokát Buena Vista-nak nevezte el, és fiát, Attilát bízta meg a vezetésével. Nemcsak sok-sok hektárnyi szőlőt telepített a család, de új technikákkal is kísérleteztek, például más fajta fát használt hordókhoz, ültetett a hegyoldalakra és kínai munkásokat vett fel.
Ám nem sokkal később megérkezett a filoxéra, amely a gyengébben ellenálló európai szőlőfajtákra különösen súlyos csapást mért.
A helyzet annyira súlyossá vált, hogy Haraszthy az állami törvényhozás megbízásából Európába utazott, hogy összegyűjtse és megvásárolja a különböző szőlőfajták mintáit. Franciaország, Németország, Svájc, Olaszország és Spanyolország földjein járva több mint 350 szőlőfajtát és ezekből több mint 100 ezer oltványt hozott haza az Egyesült Államokba. Szakmai teljesítménye elismeréseként megválasztották a Kaliforniai Állami Mezőgazdasági Társaság elnökévé. Emellett nagy népszerűségnek örvendett Szőlőkultúra, borok és borkészítés című könyvével, amely a szakma alapművévé vált.
Nem minden versenytárs ismerte el Haraszthy érdemeit, sőt, 1866-ban az ő korszerű ültetési technikáit tették felelőssé a gyenge termésért. A vádak annyira súlyosnak bizonyultak, hogy cége gyorsan csődbe ment.
Bár az Egyesült Államok története során az őslakos népek mellett szinte mindenki bevándorlónak számított, a fogadtatás nem volt mindenki számára kedvező. Különösen azok a fehér telepesek, akik már megvetették a lábukat az ígéret földjén, hajlamosak voltak elutasítani az újonnan érkezőket. A kormányzói választások idején Haraszthy a kínai munkásokkal való együttműködést szorgalmazta Kaliforniában, és kiállt a volt rabszolgák szavazati jogáért is, ám e nézetek nem arattak osztatlan sikert a közvélemény körében. Az őslakosok helyzete különösen foglalkoztatta: 1844-ben, Pesten megjelent kétkötetes művében, amely az Utazás Észak-Amerikában címet viseli, egy egész fejezetet szentelt az ő történetüknek és sorsuknak.
Haraszthy izgalmas életpályája újabb színes fejezethez érkezett: fiával, Gézával Nicaraguába látogattak, hogy megvalósítsák álmaikat egy hatalmas cukorültetvény létrehozásával. 1869 tavaszán, egy balszerencsés napon, Haraszthy Ágoston egyedül indult útnak, hogy átbeszélje egy új fűrésztelep építésének állapotát. Az események váratlan fordulatot vettek, és a kaland, amelyre vágyott, sötét árnyékot vetett életére.
Soha többé nem látták, és nyomai is eltűntek. Úgy tűnt, hogy megpróbált egy kidőlt fa segítségével átkelni a folyón, ám az egyensúlya megbicsaklott, és a ragadozóktól hemzsegő vízbe esett, ahol végül tragikus módon elhunyt.
A Buena Vista birtokot 1920-ban egy későbbi tulajdonos 50 ezer dollárért adta át Kalifornia államának. Az ingatlan 1989-ben új életre kelt, amikor az új gazdák újjáépítették Haraszthy egykori otthonát, és egy 500 hektáros magánpark szívévé varázsolták. Ma már úgy tekintünk erre a hajdani bácskai magyarra, mint a kaliforniai szőlőkultúra úttörőjére - még ha sok magyar nem is ismeri a nevét.
Egykori családi birtokom ma egy csendes wisconsini faluban bújik meg. A Napa-völgyben viszont már alig találni olyan területet, ami szőlőtermesztésre alkalmas lenne – a földek szinte mind elkeltek, és sokuk már új tulajdonosokkal büszkélkedik. Ha pedig mégis felbukkan egy eladó ültetvény, az ára szinte megfizethetetlen, mintha csak egy mesebeli kincset kínálnának eladásra.