Képtelenség kiszabadulni ettől a fenyegető lénytől: a lakossági ellenállás komoly akadályt jelent a gyérítési intézkedések végrehajtásában.

A prémtenyészetekből kiszabadulva, a múlt század elején kezdtek el terjedni a nutriák Magyarország területén. Jelenlétük nemcsak gazdasági, hanem ökológiai szempontból is komoly kihívásokat jelent. Gyérítésük azonban nem egyszerű feladat, mivel ezek a látványos állatok jelentős népszerűségnek örvendenek a lakosság körében.

Ahogy az Ökológiai Kutatóközpont Facebook oldalán is hívták fel a figyelmet, a Dél-Amerikából származó, agresszíven terjedő inváziós faj, a nutria, rendkívül gyorsan szaporodik. Jelenléte óriási károkat okoz Magyarország területén.

Mivel a hétköznapi emberek vonzódnak a bolyhos, szőrös és barátságos megjelenésű állatokhoz, a gyérítésükről való diskurzus gyakran nehézkes. Sokan ugyanis az élményt, amit a megfigyelésük nyújt, fontosabbnak érzik, mint az ezzel járó következményeket.

A nutriák évente kétszer képesek életet adni akár 12 kölyöknek is, ami igazán lenyűgöző. Ezek a rendkívül termékeny vízparti rágcsálók azonban nem őshonosak hazánkban. Megjelenésükkel gyökeresen átalakítják a partvidéket és a vízmedret, miközben folyamatosan rágcsálják a vízi növényzetet. A megfelelő búvó- és ívóhelyek hiánya miatt a helyi ökoszisztéma egyensúlya komoly veszélybe kerül.

őshonos állataink szaporodására is hatással vannak,

Ráadásul ezek a lények nemcsak hogy elfogyasztják a környezetükben található élőlényeket, hanem hatásuk kártékony mivolta többszörös. Szakértők véleménye szerint sok esetben még az élvefogó csapdák alkalmazása is eredménytelennek bizonyul, ami tovább bonyolítja a nutriákkal kapcsolatos tájékoztatást és kommunikációt.

"Mivel az átlagember a figyelemfelkeltő, szőrös állatkát és az élmény varázsát észleli,"

nem pedig az őshonos flórára és faunára gyakorolt negatív hatásokat, ezért visszaszorítása lakossági ellenállásba ütközik. Gyérítésére ezért sok helyen nem vállalkoznak, vagy ha mégis vállalkoznak rá, nem hozzák nyilvánosságra, nincs kommunikáció" - foglalta össze a problémákat a nutriák gyérítésével kapcsolatban Juhász Erika, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa.

A hódpatkányok, más néven kanadai hódpatkányok, egyre több magyar vízterületen találhatóak meg, és gyors terjedésük komoly hatással van a helyi ökoszisztémákra. Nemcsak az állatvilágra gyakorolnak jelentős hatást, hanem a növényzetre is, mivel sok helyen már a háztáji kertek és szántóföldek sem mentesek a károsításaiktól. Ezek az állatok képesek számos kórokozót terjeszteni, és harapásuk kockázatos lehet. Azonban,

Sokan gondoskodnak róluk az ország minden zugában.

Jelenlétük káros hatásaira először még 2019-ben figyelmeztettek a szakértők. Az elmúlt évek enyhe teleinek köszönhetően túlélési esélyeik egyre jobbá váltak, így félő, hogy

még nagyobb problémával kell szembesülnünk hosszútávon.

A szakértők véleménye szerint az élvefogó csapdák alkalmazásával a nutriák könnyedén befoghatók, sőt, mivel húsa fogyasztható, ez egy etikus és praktikus megoldást kínálhat az állomány szabályozására.