Kiemelkedő áremelkedések várhatóak a boltok polcain: ismét a vásárlók kerülhetnek hátrányos helyzetbe? - Agrárszektor
Kistermelők, őstermelők és fiatal gazdák számára most egy különleges lehetőség kínálkozik: 50% kedvezménnyel regisztrálhatnak a rendezvényünkre! Ne hagyjátok ki ezt az egyedülálló alkalmat!
A globális élelmiszerfogyasztási szokásokkal kapcsolatban világosan látszik, hogy jelenleg a fogyasztók több állati eredetű terméket és sok erősen feldolgozott élelmiszert vásárolnak, valamint egyre gyakrabban étkeznek gyorséttermekben, éttermekben, menzákon és büfékben. Emiatt a végső árak egyre jelentősebb része a feldolgozás és a szolgáltatás költségeiből adódik, miközben a mezőgazdasági termelők alapanyagelőállításból fakadó részesedése egyre alacsonyabb arányt képvisel - hívják fel a figyelmet a Nature Food szaklapban megjelent tanulmány szerzői. Ez a változás jól érzékelhető többek között az Amerikai Egyesült Államok példáján, ahol a becslések szerint az 1950-es években egy élelmiszerre költött dollárnak még közel 50 százaléka volt a mezőgazdasági üzemek részesedése, ez az arány azonban 2017-re már 20 százalék alá csökkent.
A szakértők megfigyelései alapján egyértelmű tendencia rajzolódik ki: ahogy a jövedelmek emelkednek, a fogyasztók egyre nagyobb mértékben fordítanak pénzt menzákra és éttermekre. Ez a jelenség még inkább felerősíti a szolgáltatásokból származó hozzáadott érték arányát. Ezzel szemben az alacsonyabb jövedelmű országokban a háztartások költségvetésének jelentős része még mindig az alapvető élelmiszerekre irányul. Például az Egyesült Államokban 2021-ben a fogyasztói élelmiszerkiadások körülbelül 55%-át fordították vendéglátásra, míg Kínában 2016-ban az elfogyasztott kalóriák 26%-a érkezett éttermekből.
Egy friss kutatás alapján megállapítható, hogy az élelmiszerárak reakciója a mezőgazdaságot érintő klímapolitikai intézkedésekre jelentős eltéréseket mutat. A gazdagabb országokban a szolgáltatások és a feldolgozás költségei mérséklik az árváltozásokat, míg az alacsony jövedelmű országokban, ahol a termelői költségek dominálnak, az éghajlatváltozással kapcsolatos politikák által kiváltott élelmiszerár-emelkedés sokkal nagyobb kihívásokat és terheket róhat a társadalomra.
Még a legmerészebb éghajlatpolitikai intézkedések mellett is, amelyek komoly extra kiadásokat jelentenének a mezőgazdaság számára, a fogyasztói árakra gyakorolt hatás 2050-re lényegesen mérsékeltebb lenne a tehetősebb országokban.
- mondta Benjamin Bodirsky, a Potsdam Institute for Climate Impact Research kutatója, a tanulmány szerzője. Az eredmények ugyanis azt mutatják, hogy a gazdagabb országok élelmiszerárai mindössze 1,25-ször lennének magasabbak az éghajlatpolitika okozta többletköltségek miatt, még akkor is, ha a termelői árak 2050-re 2,73-szor magasabbak lennének. Az alacsonyabb jövedelmű országokban azonban a fogyasztói élelmiszerárak 2050-re 2,45-szeresükre, a termelői árak pedig 3,3-szorosukra emelkednének. Mindez pedig az alacsonyabb jövedelmű országokban élő emberek számára még tovább nehezítené, hogy elegendő és egészséges élelmiszert engedhessenek meg maguknak.
