A bűnözők esetében előfordulhat, hogy a kriptovagyonok elkobzása válik szükségessé.
Svédország igazságügyi minisztere arra szólította fel a helyi hatóságokat, hogy erősítsenek meg a gazdasági bűnözők ellen irányuló intézkedéseiket. Ez a határozott lépés akár a vagyonelkobzások növekedéséhez is vezethet, beleértve a kriptopénzeket is, egy 2024-ben életbe lépő törvény értelmében. Ez a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy magánszemélyektől elkobozzák a luxuscikkeket és készpénzt, még akkor is, ha ők maguk nem a nyomozás középpontjában állnak.
A Dagens industri pénzügyi hírportál csütörtöki beszámolója szerint Gunnar Strömmer igazságügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a rendőrségnek, az adóhatóságoknak és a svéd végrehajtó hatóságnak fokozottabb erőfeszítéseket kell tennie azokban az ügyekben, ahol a bűncselekményekből származó vagyon valószínűleg kriptopénz, ingatlanok vagy egyéb vállalati eszközök révén keletkezett. Az igazságügyi miniszter beszámolója alapján a kormány 2024 óta már több mint 8,3 millió dollár értékű eszközt foglalt le, ami a pénzügyi bűnözés elleni küzdelem szigorítását jelzi.
A szigorítások egy 2024 novemberében hatályba lépett svéd törvényből erednek, amely lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy luxuscikkeket és nagy mennyiségű készpénzt kobozzanak el magánszemélyektől akkor is, ha a nyomozásnak ők nem a hivatalos célpontjai. Nem világos, hogy az állítólag lefoglalt 8,3 millió dollárból mennyi köthető a kriptóhoz.
"A bűncselekményből származó vagyon elkobzása mostantól lehetővé válik a bűnözőktől, függetlenül attól, hogy a bűncselekmény tényleges elkövetése bizonyított-e vagy sem" - nyilatkozta a svéd kormányzó testület 2024 októberében, miután a törvényt hivatalosan is megszavazták.
Ez azt jelenti, hogy egy olyan egyén, aki például jelentős készpénz-állománnyal, impozáns banki tartalékokkal vagy prémium kategóriás termékekkel büszkélkedhet, könnyen elveszítheti ezeket az értékeket, ha a vagyona arányában nem rendelkezik elegendő jövedelemmel, és nem tudja hitelesen megindokolni, hogy honnan származik mindez.
A törvény, amelyet a svéd törvényhozók a svédországi erőszakos bűncselekmények kezelésére vezettek be, számos vitát generált. A The Economist decemberi cikkében említést nyert, hogy egy Göteborg-Landvetter repülőtéren átutazó nő esetében 137 000 dollárt és egy Rolex órát foglaltak le. Ezzel párhuzamosan a hatóságok arról számoltak be, hogy a törvény életbe lépésének első hetében körülbelül 1 millió dollár értékű árut kobozta el.
Másrészről azonban Svédország is elindult azon az úton, amely akár oda is vezethet, hogy a bitcoin hivatalos tartalékeszköz lesz az országban. Áprilisban Rickard Nordin svéd parlamenti képviselő levelet küldött az ország pénzügyminiszterének, amelyben kérte, hogy fontolja meg a Bitcoin tartalékként való felvételét. Nordin azt javasolta, hogy Svédország kövesse az amerikaihoz hasonló megközelítést a kriptokészletre vonatkozóan, és ne adja el a hatóságok által lefoglalt BTC-t.
Az Egyesült Államokban Donald Trump amerikai elnök márciusban egy rendeletet adott ki egy nemzeti kriptotartalék létrehozásáról. A világ legnagyobb gazdasága mögött álló ország intézkedése más joghatóságok törvényhozóit is arra ösztönözheti, hogy digitális eszközök a nemzeti jegybanki tartalék hivatalos részei legyenek.
