Európa legdrágább országában, ahol a helyzet meglehetősen instabil, továbbra is folytatják a kormányzást.

Január 22-én alakulhat meg az új ír kormány, aminek tagjai az előző ciklusan hasonlóan a centrista Fianna Fáil, valamint annak korábban örökellenségének számító Fine Gael lesz. Ugyanakkor mivel eddigi juniorpartnerük, a Zöldek leszerepeltek, a szociáldemokraták pedig felálltak a tárgyalóasztaltól, így a parlamenti többségüket 16 független képviselővel biztosítják be Micheál Martinék, ami egy ilyen turbulens időszakban nem a legstabilabb megoldás - ugyanakkor számukra csak ez volt az egyetlen lehetőség.

Január 14-én, kedden este sikerült megállapodnia az Írországot elmúlt négy évben kormányzó koalíció, a legutóbbi választásokat megnyerő centrista, ám szociálisabb kérdésekben kicsit konzervatívabb Fianna Fáilnak, valamint a pár éve még ősellenségnek számító Fine Gaelnek a közös kormányzás folytatásáról.

Ugyanakkor mivel a két párt két mandátummal elmaradt a parlamenti többséghez szükséges 88 képviselőtől, ezért összesen 16, Írország rurális körzeteiből függetlenként mandátumot szerző képviselő is része lesz a koalíciónak, ráadásul közülük ketten miniszteri posztot is kapnak.

A két párt tagjai még hétvégén szavaznak a koalícióról, ugyanakkor ez inkább formalitás: valós alternatívája nincs a jelenleg letárgyalt koalíciónak, hiszen a szociáldemokraták még január elején álltak fel a tárgyalóasztaltól, amiért a két, gazdaságilag liberális Fianna Fáillal, valamint a Fine Gaellel több fontos kérdésben sem tudtak megegyezni.

Ha a két párt tagjai rábólintanak a koalícióra és annak programjára, akkor a Dáil Éireann, az ír parlament alsóháza, január 22-én szavazhat a Taoiseach, vagyis az ír miniszterelnök személyéről. A következő két és fél évben ezt a pozíciót a jelenlegi külügyminiszter, ugyanakkor a Fianna Fáil párt vezetője, Micheál Martin tölti be. Hasonlóan 2020-hoz, most is megállapodtak abban, hogy az ötéves ciklus során felváltva osztják meg a kormányfői szerepet, így Martin ismét ő kezdi a ciklust, akárcsak öt évvel ezelőtt.

A jelenlegi FF-FG kormány politikai irányvonala lényegesen eltérhet az előző ciklusban tapasztaltaktól:

Ezen kívül a kormány működése sem ígérkezik annyira stabilnak, mint a Zöldekkel való közös kormányzás során az előző öt évben. Három párt számára nehézségekkel teli a megállapodás, de mégiscsak könnyebb dolga van, mint amikor két pártnak és 16 független képviselőnek kell egyesítenie erőit. Bár nem példa nélküli esetről van szó – hiszen a Fine Gael 2017 és 2020 között szintén együttműködött független képviselők egy csoportjával, a Fianna Fáil külső támogatásával – ez a kormányzási forma mégsem a legstabilabb megoldás.

A független képviselők úgy vélik, hogy a kormány mögötti parlamenti többség továbbra is biztosítva lesz. Marian Harkin, az ír közszolgálati médiának, az RTÉ-nek adott interjújában elmondta, hogy a koalíciós tárgyalások során a függetlenek nem fogalmaztak meg konkrét követeléseket miniszteri posztokkal kapcsolatban. Harkin szerint inkább feladatokra jelentkeztek, így a hangsúly a közös munkán és a feladatok elvégzésén van.

Elmondása szerint független kollégái is úgy álltak hozzá, hogy pozíciók helyett azt keresték, hogyan tudnának hozzájárulni a kormány munkájához, valamint a kormányprogramot hogyan tudják megvalósítani, hogy az segítse a családokat, a közösségeket és az egyéneket.

A kormánynak bőven lesz dolga a közeljövőben: akárcsak a legtöbb európai és nyugati országban, Írországot is sújtja az infláció és a lakhatási krízis. Ráadásul Donald Trump amerikai elnök január 20-i hivatalba lépése újabb kihívások elé állíthatja az ír gazdaságot, ami tovább bonyolítja a helyzetet.

Ha az új amerikai kormányzat valóban 20-25%-kal megemeli az importtermékek vámtarifáját, az komoly hatással lehet az ír kereskedelemre. Az ír termékek, amelyeket legnagyobb mértékben az Egyesült Államokba exportálnak az EU-n kívül, jelentős visszaesést szenvedhetnek el. Ez a lépés nem csupán az ír gazdaságra, hanem a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokra is kedvezőtlenül hathat.

Ahogy azt korábban már említettük, Írországban november 29-én zajlott le a parlamenti választás, amelyen a regnáló Taoiseach, Simon Harris és pártja, a Fine Gael sokáig a győzelem esélyesei voltak. Azonban a kampány során elkövetett hibák következtében végül csak a harmadik helyet tudták megszerezni. A régi-új koalíciópartner, a Fianna Fáil, valamint a baloldali-nacionalista Sinn Féin, amely a történelmi IRA terrorszervezettel való kapcsolatai miatt politikai szélárnyékban volt, végül megelőzte őket.

A választások előtt Harris és Martin egyaránt azt hangoztatta, hogy az új ír kormány felállítása még Donald Trump január 20-i beiktatása előtt meg fog történni, hogy így felkészülhessenek a lehetséges gazdasági kihívásokra, amelyeket Trump hozhat magával. Azonban ez a terv végül nem valósult meg; ha minden a tervek szerint alakul, az új kormányt január 22-én, szerdán fogják megszavazni.