A forró időjárásban érdemes mérlegelni, hogy nyitva vagy zárva tartsuk az ablakokat. A döntés a helyzettől függ.

Gyakran olvasható: ha magas a hőmérséklet, az ablakokat mindenképpen zárva kell tartani. Egy meteorológus szerint ez akár életveszélyes is lehet.

Amikor a nap fénye tűzforró korongként ragyog az égen, a beltéri hőmérséklet is könnyen az egekbe szökhet. Ilyenkor a lakás lehűtése nem éppen gyerekjáték. Sokan éjjel és kora reggel próbálják kihasználni a friss, hűvös levegőt, hogy felfrissítsék otthonukat. De mi a teendő, amikor a nap ismét megjelenik, és a hőmérséklet újra kezdi emelkedni?

Vannak, akik meg vannak győződve arról, hogy a legjobb módszer a nappali hőség elkerülésére a sötétítők behúzása és az ablakok bezárása. Ezzel szemben Jörg Kachelmann, a svájci meteorológus, határozottan más véleményen van. Eddigi nyilatkozataiban az ilyen típusú tanácsokat "puszta emberutálatnak" titulálta, mivel úgy véli, hogy ez nemcsak kényelmetlen, hanem a természetes fény és friss levegő elzárásával egészségügyi szempontból is káros lehet.

Persze, szívesen! Íme egy egyedi változat: "Ahogy azt a közösségi platformokon is megosztottam,..."

Erre a kérdésre nem létezik egyszerű és egyértelmű válasz. Az, hogy melyik megoldás a legoptimálisabb, számos tényezőtől függ:

Milyen hőmérséklet uralkodik odakint, és mi a helyzet bent?

A nap folyamán az ablakok és ajtók zárva tartása igazán előnyös lehet, különösen akkor, ha a kinti hőmérséklet lényegesen magasabb, mint a lakásban. Ilyen körülmények között a szellőztetés nemcsak a levegő minőségét rontaná, hanem a falak is felmelegednének, ami miatt az éjszakai lehűlés folyamata hosszabb ideig elhúzódna. Ha pedig senki sincs otthon a nap folyamán, érdemes megfontolni az árnyékolás lehetőségét, és zárva tartani az ablakokat és ajtókat, hogy a belső tér hűvösebb maradjon.

Van valaki a lakásban, vagy csak a csend beszél?

Ebben az esetben már nemcsak a benti és kinti hőmérséklet számít. A beltéri páratartalom is fontos tényező. Ez ugyanis nő, ha emberek tartózkodnak odabent: lélegeznek, izzadnak, zuhanyoznak, kezet mosnak, főznek. A gond az, hogy a páratartalom emelkedésével a tényleges hőmérséklet sokkal melegebbnek érződik, mint amennyi.

Ezért a "hőségben akassz ki egy nedves törölközőt" javaslat egyáltalán nem a legjobban megvalósítható ötlet.

Ha otthon tartózkodsz, érdemes időnként keresztventilációt létrehozni, vagy nyitott ablakokon keresztül enyhe légmozgást generálni. Bár a beáramló levegő lehet, hogy melegebb, a huzat - különösen, ha ventilátorral támogatjuk - összességében kellemes hűsítő érzést nyújt. A légáramlat mozgásba hozza a bőrfelület felett lévő szigetelő levegőréteget, ami elősegíti a hő gyorsabb távozását a bőrről, ezzel fokozva a frissítő hatást.

A szellőztetés nemcsak friss levegőt biztosít, hanem kulcsszerepet játszik a magas CO₂-szint megelőzésében is. A megemelkedett szén-dioxid szint számos kellemetlen tünetet idézhet elő, mint például fejfájás, szédülés, fáradtság és zavart koncentráció. Ez különösen aggasztó lehet olyan helyeken, ahol dohányzásra is sor kerül, így a rendszeres levegőcsere elengedhetetlen az egészséges környezet fenntartásához.