Hónapokkal ezelőtt súlyos csapás érte a települést, és a helyzet még mindig reménytelennek tűnik.

„Jó szerencsét” – hirdeti a vízzel teli, lezárt parajdi sóbánya bejáratánál található felirat. Bár a bányászok számára a munkavégzés ezen a helyen már nem lehetséges, a település számára a jó szerencse vagy legalább egy alapos helyreállítási terv létfontosságú. Hónapok teltek el azóta, hogy a Korond-patak áradása miatt nem tudták megóvni a bányát, de mi történt azóta Parajdon? Ellátogattunk a községbe, ahol Nyágrus László polgármester készségesen válaszolt kérdéseinkre.

A város nagyrészt kihalt utcái, csupán néhány nyitva tartó szuvenírbolt és egy szinte üres étterem árnyékában a bányakatasztrófa súlyosan megérintette Parajd szívét. A sóbányára alapozott gyógyászati turizmus, vendéglátás és kereskedelem valaha pezsgő életet hozott a Hargita megyei községbe, de a régóta várt komplex helyreállítási terv még mindig csak ígéret maradt.

A "Jó szerencsét" felirat alatt ezúttal nem turisták hadával, hanem egy kerítéssel, és az arra erősített tiltó táblával lehet találkozni. A kerítés túloldalán a hosszú, sötét alagút, ami a már vízzel teli bányába vezet.

"A többfázisú munkálatok közül eddig csupán egy valósult meg: a Korond-patak csőbe vezetése, amely másodpercenként legfeljebb 15 köbméter víz befogadására képes. A következő lépés a meder kibetonozása lenne, azonban az Országos Sóipari Társaságnak (Salrom) már volt szerződése a kivitelezővel, de most új ajánlatot kell kérniük, mivel megváltoztak a terepviszonyok, és több anyagra, valamint más típusú kivitelezési megoldásokra van szükség. Információim szerint a Salrom újra megpályáztatja ezt a munkát, ami további késlekedést jelenthet" - nyilatkozta lapunknak Nyágrus László. Érdemes megjegyezni, hogy a Salrom vezetőségét nemrégiben leváltották.

A polgármester arra a kérdésünkre, hogy ezekkel a lépésekkel megelőzhető-e egy a korábbihoz hasonló katasztrófa, hangsúlyozta: "Igen, ezért is fontos, hogy haladjanak a munkálatok. A régi bánya helyzetéről, vagy egy új bánya nyitásáról is csak akkor lehet érdemben beszélni, ha biztonságossá vált a Korond-patak".

Nyágrus László a parajdi turizmussal kapcsolatosan megosztotta gondolatait:

20 százalékra esett vissza a turizmus Parajdon, drasztikus a csökkenés. Újra kell gondolnunk, hogy a bányán túlmenően mit tudunk kínálni, összeállítunk egy csomagot a hónap végéig, a turizmusban ez a következő lépés.

Parajdon járva azt is megtudtuk, hogy az újraszabott turizmus elsősorban a wellnessre épülhet, valamint további öt-hat javaslatot is tartalmazhat a csomag. A cél az, hogy rövid távon kivitelezhető elképzelések mellett hosszabb távon is gondolkodjanak, ami nem csak Parajdot, hanem az egész térséget érintené. Nyágrus László úgy látja, hogy valamennyi turistát vissza tudnának csábítani, viszont azt a volument, amit a bánya adott a településnek, valószínűleg nem tudják elérni. A téli időszakban a Bucsin-tető sípályáinak látogatói lendíthetnek a forgalmon.

A polgármester válasza a csődközeli helyzetben lévő vendéglátóhelyek támogatására vonatkozó kérdésünkre a következőképpen hangzott: "A közelmúltban lezajlottak az elbírálások, és bár még várhatóak fellebbezések, körülbelül nyolcvan egység lehet jogosult a támogatásra. Továbbá egy kormányhatározat értelmében a támogatottak körébe kerültek azok is, akik a bányászati szolgáltató cégnél dolgoztak."

A kormányhatározat szerint ez negyvenöt személynek nyújt egyszeri, körülbelül kilencezer lejes támogatást. A Hargita Megyei Tanács korábban a wellnessközpontnak nyújtott anyagi segítséget. Magyarországról a kormány és az Ökumenikus Segélyszervezet is aktív volt a katasztrófa után, ami pénzbeli és egyéb, más támogatásokat jelentett a térségnek.

Nyágrus Lászlónál arról is érdeklődtünk, megvan-e felelőse annak, hogy nem kezelték időben a Korond-patak jelentette veszélyt. A polgármester hangsúlyozta: "Kell, hogy legyenek felelősök, de a jelenért és a jövőért is vállalni kell a felelősséget. Egészséges kapcsolatra van szükség azok között az intézmények között, amelyek nem csak a múltért, hanem a jelenért és a jövőért is felelősek. Amíg nincs jó együttműködés, addig nem látom, hogyan lehetne gyorsabban megoldást találni a problémákra. Nekünk az a legfontosabb, hogy a közösségünk ne csak túlélje ezt a nehéz időszakot, hanem legyen lehetőség újra komoly turizmust építeni Parajdon".

Nyágrus László tájékoztatása szerint a régi bánya továbbra is víz alatt áll, azonban jó hír, hogy a katasztrófa óta nem voltak jelentős csapadékok. "Számos szakértő véleménye eltérő a régi bánya helyzetét és a föld alatti sós víz sorsát illetően. Az önkormányzat már a kezdeti időszakban is foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy hol lenne alkalmas terület egy új bánya létesítésére. A projekt megvalósításához azonban anyagi forrásokra és különböző érdekelt felek együttműködésére is szükség van. Egy új bánya megnyitása nem csupán a turizmus szempontjából lenne előnyös, hanem a sókitermelés és a bányászok munkalehetősége miatt is, akiknek decemberig érvényes szerződésük van" - emelte ki a polgármester.

Nyágrus László határozottan kijelentette:

Parajd számára elengedhetetlen, hogy a bányászati tevékenységet továbbra is fenntartsa. Információim szerint a közeljövőben méréseket és fúrásokat fognak végezni egy potenciális új bánya helyszínének feltérképezésére. Emellett felmerült a régi Erzsébet-tárna újranyitásának gondolata is, de jelenleg csak pályázati szakaszban állunk a vizsgálatokkal, a tényleges munkálatok még nem indultak el.

Constantin Dan Dobrea, a Salrom menesztett országos igazgatója a Maszolnak elárulta, hogy fontolóra vették egy új bányászati szint megnyitásának lehetőségét. A vállalat műszaki-gazdasági tanácsa jóváhagyta az Erzsébet-tárna iszapmentesítésére, a szivárgó vizek összegyűjtésére és a bejárat rehabilitálására vonatkozó műszaki dokumentációt. Ami a vízzel megtelt bányarészt illeti, a Salrom álláspontja szerint a sós víz eltávolítása megingathatná a bánya megmaradt biztonsági szerkezetét, mivel az hidraulikus támasztó rétegként működik.

Nyágrus László polgármester lapunknak azzal zárta gondolatait, hogy "Parajdot megviselte és megosztotta a katasztrófa. A közösségépítés sem megy egyik percről a másikra. Nem kis horderejű esemény történt, nem olyan, mint amikor egy épület megsemmisül, és újraépítik. Mindenkinek dolgoznia kell, alternatívákat keresni, rövid távon kisebb látványosságokkal készülni. A közös gondolkodás mellé komolyabb hozzáállásra van szükség, nem elég, hogy az önkormányzat és a turisztikai szervezet foglalkozik ezzel, mindenkinek a maga területén tennie kell a dolgát, mert nem az a helyzet van, ami még év elején volt. Ez nem megy egyik napról a másikra, viszont fontos reményt adni a településnek".

Parajdról Korond irányába vezetett utunk, ahol szintén megálltunk. A bányakatasztrófa nemcsak Parajdra, hanem a környező településekre is hatással van, a látogatószám a fazekastermékeiről híres Korondon is visszaesett.