Holdporral táplált növények: különleges felfedezést tettek a MATE kutatói!
A kutatók három alkalommal is megismételték az eredmények ellenőrzését, annyira meglepettek voltak az elért számokon, hogy egyszerűen nem tudták elhinni a saját szemeiknek.
Tavaly ősszel a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) akkori kutatása szerint sikeresen termesztettek holdpor-szimulánsban mustárnövényt a kutatók, ráadásul ezek a növények magokat is teremtek. A szokatlan körülmények között kikelt magokat laboratóriumi vizsgálat alá vetették, hogy megnézzék, felvesznek-e mérgező nehézfémeket a holdpor-szimulánsból. A kutatók három alkalommal is megismételték az eredmények ellenőrzését, annyira meglepettek voltak az elért számokon, hogy egyszerűen nem tudták elhinni a saját szemeiknek. A lélegzetelállító vizsgálati eredményekről alábbi cikkünkben nyerhet bepillantást.
Szokatlan eredményekkel szembesültek a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Műszaki Intézetének szakértői, köztük dr. Barkó György tudományos főmunkatárs és kutató csapata. A tavaly ősszel holdpor-szimulánsban sikeresen nevelt mustárnövények magjairól - a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont kapott adatok alapján - kijelenthető, hogy a holdpor-szimulánsban kikelt első növények emberi fogyasztásra teljesen alkalmatlanok, mivel nehézfémekkel telítettek. A növény a holdpor-szimulánsból többfajta nehézfémet vesz fel nagy mennyiségben. A vizsgálódás pozitív oldalát tekintve hangsúlyozzák, hogy a napvilágot látott információk akár a tudomány hasznára is válhatnak.
Fotó: MATE
Dr. Barkó György kifejtette, hogy a növények folyamatos elültetése nem csupán a növények fejlődését szolgálja, hanem a talaj szennyező anyagoktól való megtisztítására is alkalmazható. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy egy adott időszakos tisztítási folyamat után a talaj megszabaduljon a nehézfémek felhalmozódásától. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a gyakorlat a különböző földrajzi környezetekben is hasznosítható, így például iparilag érintett területek talajának rehabilitációjára is ideális megoldás lehet.
A nehézfémeken túl a mustárnövény különleges képességekkel bír, hiszen ritka földfémeket és könnyűfémeket is képes felvenni. A Hold talajában fellelhető tórium és urán mennyisége meglepő, és úgy tűnik, hogy a MATE szakértőinek nem ez volt az elvárásuk. Azonban a laboratóriumi kutatásokból kiderült, hogy a mustárnövény figyelemre méltó mértékben képes az uránt akkumulálni. Ez a felfedezés új utakat nyithat a növények nem hagyományos felhasználásában. Jessica Dias, a MATE Műszaki Tudományi Doktori Iskola PhD hallgatója kiemeli: "Jelenleg a növények folyamatos újraültetése zajlik ugyanabba a talajba, hogy felmérjük, mennyi idő alatt milyen mértékben csökkenthető a nehézfémek szintje. Tudásunk szerint körülbelül egy év szükséges ahhoz, hogy a talaj mentesülhessen a nehézfémektől" - tájékoztat a doktorandusz. Az eredmények alapján egy év, illetve több növénytermesztési ciklus után az ott termesztett növények végül étkezési célra is alkalmasak lehetnek.
A MATE szakértői egy izgalmas projekt keretében a holdpor felhasználásával 3D nyomtatással készítenek építőanyagokat, mint például téglákat, valamint különféle alkatrészeket, szerszámokat és eszközöket. Ezen innovatív kezdeményezés részleteivel Muth Krisztina, a gépészmérnöki alapképzés hallgatója foglalkozik.
Fotó: MATE
"Kutatásaim középpontjában a holdpor alkalmazásával végzett 3D nyomtatás lehetőségei állnak, különös figyelemmel a mechanikai alkatrészek előállítására. Egy meghibásodott alkatrész, például egy holdjáró esetében, sokkal gazdaságosabb és egyszerűbb helyben elérhető anyagokkal pótolni, mint a Földről való szállítással bajlódni. Minél több helyi forrást tudunk bevonni a 3D nyomtatás folyamatába, annál kedvezőbbé válik a megoldás. Kutatásom során a holdpor mennyiségét variálom, és ennek hatásait elemzem. Különösen lényeges a megfelelő szemcseméret kiválasztása, mivel a Hold különböző területein, mint a tengerek és felföldek, eltérő szemcseméretek találhatók. Nyomtatás közben az apróbb szemcsék eloszlanak, míg a durvábbak gyorsan leülepszenek. Célom tehát az optimális anyagösszetétel meghatározása. Kötőanyagként gyantát alkalmazok, ami szintén hozzájárul a kutatás izgalmas kihívásaihoz" - meséli élményeit a MATE hallgatója.
Képek: MATE
