A hegyközségi elnök figyelmeztetett az új szőlőbetegség kapcsán: ha a helyzet így folytatódik, az egész szőlő- és boripar jövője komoly fenyegetés elé kerül.

A magyar szőlőágazat komoly fenyegetettséggel néz szembe, mivel az aranysárgaság kórokozóját terjesztő amerikai szőlőkabóca okozta károk egyre súlyosabbá válnak - nyilatkozta az InfoRádiónak a Zalai Borvidék Hegyközségi Tanácsának vezetője.

Villány térségében is felütötte a fejét a szőlő aranyszínű sárgaság nevű betegség, ezzel 15-re nőtt a magyarországi borvidékek száma, amelyeket ez a probléma érint – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A villányi borvidék szőlőfajtái közül sok érzékeny a kórokozóra, ezért elengedhetetlen, hogy hatékony megelőző intézkedéseket alkalmazzanak a terjedés megakadályozására. A Nébih hangsúlyozta, hogy az ország északi részén található történelmi borvidékek továbbra is mentesek a kórokozótól, amit a megfelelő intézkedéseknek tudható be.

A betegség nem új keletű Magyarország területén. Tarsoly Róbert, a Zalai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke az InfoRádióban részletezte, hogy a kórokozót hordozó amerikai szőlőkabóca 2013-ban tűnt fel Lentiben. Ez a kártevő képes átvinni a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazmát egyik növényről a másikra. Az elnök hangsúlyozta, hogy a jelenség a klímaváltozás következményeként jelentkezik, mivel ezek a kártevők és kórokozók folyamatosan északabbra terjednek. Így érkezett meg a fertőzés Szlovénia irányából, délről Magyarországra.

Azt is felidézte a szakember, hogy hiába próbálták lokalizálni a megbetegedést a hatóság, és kivágás mellett helikopteres védekezést is elrendelt, de ahogy terjedt a kabócafertőzöttség, úgy jelent meg máshol is a szőlőbetegség. A zalai borvidék északi részén, Zalaszentgrót környékén már 2018-2020 környékén voltak beteg tőkék, de még elszórtan, aztán 2023-ban már egy rajnai rizling ültetvényben a hatóság a tőkék 27 százalékát jelölte kivágásra.

"Valóban megdöbbentett minket ez a helyzet, és észrevettük, hogy az utóbbi egy-két évben a járvány terjedése jelentős mértékben felerősödött. Ez már nem csupán a mi borvidékünket érinti, hanem a badacsonyi, somlói és soproni borvidékekre is óriási hatással van."

Valóban aggasztó, hogy ha ez a tendencia folytatódik, akkor komoly veszélybe kerülhet a teljes magyar szőlő- és borágazat.

„Tedd egyedivé a mondanivalódat!” – javasolta Tarsoly Róbert.

A hegyközség vezetője kiemelte, hogy a fertőzés hivatalos megerősítéséhez laboratóriumi vizsgálatok szükségesek, azonban a tünetek már a szőlőtermelők számára is jól észlelhetőek. A vegetáció második felében a levelek háromszögletűen befelé csavarodnak, a fonákok pedig kanalas formát öltenek. A kék szőlőfajták levelei vörös árnyalatot kapnak, míg a fehér szőlők esetében sárgulás figyelhető meg. A későbbi jelek között szerepel, hogy a vesszők nem érnek be, télen pedig elfagynak, de a virágzás utáni fürtleszáradás is gyakori jelenség. "Az ilyen tőkék helyzete reménytelen. Amennyiben valaki ezeket a tüneteket észleli, azonnali intézkedés szükséges: ki kell vágni a fertőzött példányokat. Ez a védekezés egyik leghatékonyabb módja, hiszen az ilyen tőke gyógyítása jelenleg lehetetlen, mivel a kórokozónak nincs ismert ellenszere. A gyors kivágás segíthet megelőzni a további fertőzések terjedését" - nyilatkozta a szakember.

Tarsoly Róbert kiemelte, hogy a kórokozó nem jelent veszélyt sem az emberekre, sem az állatokra, sőt, a bor minősége sem szenved kárt általa; csupán a szőlő növények pusztulásához vezethet. A növényegészségügyi zárlat bevezetésétől pedig nem szükséges tartani, mivel ez kizárólag a szőlőtermelőket érinti.

A kórokozó terjedését az amerikai szőlőkabóca okozza, amely a beteg növényekről átvándorol a még egészséges tőkékre. Sajnos a rovarölő szerek használata sem nyújt megoldást, mivel a kabócák nem csupán a szőlőültetvényeken, hanem a környező vadnövényeken is képesek megélni. Így ezek a rovarok bármikor fertőzhetik a tőkéket, bármennyire is próbálkoznak a gazdák a távoltartásukkal. Ennek következtében az egyetlen hatékony védekezési forma a fertőzött tőkék azonnali kivágása.

Tarsoly Róbert véleménye szerint a rovarölőszerek használatát a betegségek megjelenése miatt újra kell értékelni a biotermelés területén. Ezekben az ültetvényekben a kártevők terjedése sokkal intenzívebb, és ez már odáig vezetett, hogy egész ültetvényeket volt szükséges kivágni. A hegyközség elnöke hangsúlyozza, hogy mivel a szőlők a környezetből is megfertőződhetnek, elengedhetetlen a gondozatlan, elhagyott, vagy nem megfelelő védelem alatt álló szőlőterületek felszámolása.

"Csak egy országos szintű, központi koordinációval megvalósított védekezés lehet hatékony, mert a szőlősgazdák önállóan nem tudják kezelni a helyzetet" - hangsúlyozta Tarsoly Róbert. Hozzátette, hogy már tavasszal egy szőlő fitoplazma munkacsoport alakult a Veszprém megyei növényorvosi kamara kezdeményezésére, amely javaslatokat dolgozott ki a szaktárca részére. Ezek között szerepel a rovarölőszerek engedélyezésének szélesítése, az elhagyott és műveletlen területek alapos felmérése, a kényszerkivágások gyorsított végrehajtása, valamint a hatósági ellenőrzések fokozása.

Ami számomra a legfontosabb kérdés, az a kutatások állami támogatásának ösztönzése. Jelenleg nem áll rendelkezésünkre elegendő információ a kártevők és kórokozók viselkedéséről, ami komoly kihívást jelent. Hiszek a tudomány erejében, és abban, hogy az emberi kreativitás előbb-utóbb mindig utat talál a megoldásokhoz. Gondoljunk csak a filoxéra pusztítására, amely egykor szinte teljesen tönkretette az európai szőlőültetvényeket. Mégis, végül sikerült olyan védelmi stratégiákat kidolgozni, amelyek megmentették ezt a fontos kultúrát.

Mélyen meg vagyok győződve arról, hogy itt is létezhetne egy hasonló megoldás, ám ennek érdekében alapos kutatásra és kísérletezésre van szükség.

- mondta a Zalai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke.

Lényeges feladatnak tartja a kommunikációt is, mert még viszonylag keveset tudnak a gazdák erről a betegségről, és örömmel hallotta Nagy István agrárminisztertől, hogy az érintett ültetvényeken támogatni fogják az újratelepítéseket, de szerint "az újratelepítés meg a kártalanítás nem megoldás, az már csak a fájdalom tapasza az érintett szőlőtermelőnek". Átfogó szabályozást szeretnének, amelyek megvédik a szőlősgazdákat, mert úgy vélik, hogy most még van esély a veszteségek csökkentésére. "Mi úgy látjuk most, akik tényleg nagyon sokat foglalkoztunk a problémával, hogy a termelők, az érdekképviseletek és a felelős minisztériumok szinte példa nélküli összefogásával van esély arra, hogy megmentsük a magyar szőlő-bor ágazatot" „Tedd egyedivé a mondanivalódat!” – javasolta Tarsoly Róbert.