Érvénybe lépett a törvény, amely az osztatlan közös földtulajdon rendezését célozza - Agro Napló

A decemberi Agrárszektor Konferenciák sikerét követően a Portfolio csoport elindította az Agrárium konferenciasorozatot, amely minden év elején, jellemzően február-március környékén zajlik. A sorozat célja, hogy az agrárszektor és az élelmiszergazdaság szereplői számára gyakorlati útmutatást és frissebb piaci információkat nyújtson az átalakuló környezetben. 2021-ben, a koronavírus-járvány következtében, a Portfolio csoport az Agrárium konferencia helyett öt online Agrár Klubot szervezett. Ezeken a szakértők segítségével beszélgettek az osztatlan közös földtulajdon új szabályairól, az európai uniós Közös Agrárpolitikáról, a magyar mezőgazdaság jövőbeli kilátásairól, a takarmányárak drasztikus emelkedéséről és annak állattenyésztésre gyakorolt hatásairól, valamint a hazai élelmiszeripar lehetőségeiről a 2021-2027-es időszakban és a szántóföldi növénytermesztés aktuális kihívásairól. Idén március 19-én Kecskeméten kerül megrendezésre az Agrárium 2025 konferencia, ahol gazdag szakmai program várja az érdeklődőket. A jegyek már elérhetők a kiemelkedő eseményre.

2025 márciusában is folytatódik a Portfolio csoport több mint egy évtizedes múltra visszatekintő szakmai rendezvénysorozata, az Agrárium konferencia. A rendezvényen ezúttal is komoly, az ágazat minden fontos kérdésére kiterjedő szakmai program várja az érdeklődőket.

2022-ben a koronavírus okozta válsághelyzet következtében bevezetett járványügyi korlátozások miatt a Portfolio csoport nem tartotta meg az Agrárium konferenciát a megszokott időpontban. Ennek ellenére az év folyamán öt alkalommal megrendezték az Agrár Klubot. Ezek az események ingyenesen elérhető online konferenciák voltak, amelyekre bárki könnyedén csatlakozhatott. A rendezvényeken neves szakértők osztották meg véleményüket az ágazatot érintő legfontosabb kihívásokról és aktuális trendekről.

Az első Agrár Klubon az év elején a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetéséről szóló, 2021. január 1-jével hatályba lépett törvény, annak sajátosságai és a módozatai kerültek fókuszba. A szakértők is egyetértettek abban, hogy ennek a megoldása nem lesz könnyű, ugyanakkor bíztak benne, hogy az új törvény segíthet majd rendezni a helyzetet. Andréka Tamás, az Agrárminisztérium főosztályvezetője elmondta, már a bevezetéskor látszott, hogy a legtöbb kérdés az egy tulajdonos általi megszerzés és a bekebelezés témakörében lesz. A szakember beszélt arról is, hogy az év eleje óta zajlik a rendezetlen hátterű tulajdonok felderítése: ha a hatóságok megtudják, hogy valaki meghalt, megindítják az öröklést, a 120 évnél idősebb tulajdonosok esetén vizsgálatot indítanak, hogy van-e adat a halálukról.

Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakmai főigazgató-helyettese hangsúlyozta, hogy a jogszabályok módosítására mindenképpen szükség volt, bár az eredményeket nehéz előre megjósolni. A célja, hogy a mezőgazdasági területek valóban a termelés szolgálatába álljanak. A szakember szerint a kérdés nem az, hogy sikeres lesz-e a törvény, hanem hogy mennyire bizonyul hasznosnak a jövőben. Lehetséges, hogy az elkövetkező 1-2 évben nehézségek adódnak, de ha nem léptek volna, tíz év múlva sokkal nagyobb problémák merülhettek volna fel a hiánya miatt. Cseh Tibor András, a MAGOSZ szakmai titkára kiemelte, hogy az osztatlan közös tulajdonokkal kapcsolatos problémák már évtizedek óta jelen vannak Magyarországon, és a mostani törvény csupán az első lépés a megoldás felé. A következő szakaszban az öröklési kérdéseket is rendezni kell. A földforgalmi törvény alapján indult korábbi eljárások lassúsága és elhúzódása a múlté, hiszen az év elején bevezetett új szabályozás lehetővé tette a gyorsabb és hatékonyabb ügyintézést.

2020-ban a döntéshozók több pályázat kötelezettségvállalási időszakát meghosszabbították, és számos pályázat keretösszegét jelentősen megemelték. Viski József, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára a márciusi második Agrár Klubon tájékoztatta a résztvevőket a közelgő pályázati kiírásokról. A meghívott szakértők ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) egyre inkább eltávolodik a mezőgazdaság klasszikus fogalmaitól, miközben a társadalmi és környezeti elvárások folyamatosan növekednek. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára kifejtette, hogy a KAP-ra vonatkozó elvárások egyre inkább társadalmi igényekké formálódtak, amelyek már nem közvetlenül kapcsolódnak a termelési folyamathoz. Sőt, a legfrissebb javaslatok kifejezetten munkavállalói és társadalmi szempontokat is figyelembe vesznek. Juhász Anikó hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvány pozitív aspektusa volt, hogy ráirányította a figyelmet a KAP eredeti célkitűzéseire – mint az élelmezésbiztonság, a termelés fenntartása, a vidéki életformák támogatása, valamint a vállalkozások és jövedelmek biztonságának megőrzése. Az átmeneti időszak kapcsán elmondta, hogy a szabályok változatlanok maradnak, de a szektor szereplői várhatóan kevesebb támogatásra számíthatnak, mint a korábbi időszakokban.

Mezei Dávid, a Takarékbank Zrt. Agrár és Uniós Kapcsolatok ügyvezető igazgatója úgy véli, hogy a közös agrárpolitika egyre inkább eltávolodik eredeti céljaitól, hiszen már nem csupán agrárszempontok irányítják, hanem külső tényezők, mint például társadalmi elvárások, környezetvédelmi és klímaváltozási szempontok is központi szerepet kapnak. Az uniós hatáskörök is csökkennek, hiszen a tagállamok egyre nagyobb önállóságot nyernek. Dávid szerint 2021-ben még korai volt megjósolni a területalapú támogatások pontos összegét 2023 után, de az ágazatnak a következő két évben fel kell készülnie az elkövetkező változásokra. Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakmai főigazgató-helyettese a jövőbeli támogatások mértékéről úgy nyilatkozott, hogy a várakozások szerint 2023 után a közvetlen támogatások összege körülbelül azonos lesz a 2021-es szinttel. Hangsúlyozta, hogy a kifizetésekre a forint-euró árfolyamának van nagyobb hatása, mint magának a keretösszegnek. Végül megjegyezte, hogy az EU várhatóan kötelezővé teszi az agrárökológiai alapprogram (eco-scheme) keretében történő vállalások megtételét a gazdák számára az igénylések során.

Az Agrár Klub szakértői legutóbbi ülésükön hangsúlyozták, hogy a következő években több ezer milliárd forint érkezése várható a magyar vidék fejlesztésére. Ez a pénzügyi áramlás jelentős mértékben növelheti a bankok szerepét az agráriumban. A bankszektor felkészült a várható hiteligény robbanására, amely akár három-négy szeres növekedést is jelenthet. A jelenlegi alacsony kamatkörnyezet is kedvező a mezőgazdasági és élelmiszeripari szereplők számára, lehetővé téve számukra, hogy megfelelő forrásokat biztosítsanak maguknak. Hollósi Dávid kiemelte, hogy a bankok iránti kereslet most még inkább megerősödik, hiszen a Vidékfejlesztési Program keretein belül elérhető támogatásokhoz az ügyfeleknek általában önerőt is be kell vonniuk, amely külső forrásokból is származhat. Leskó Tamás, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány ügyvezető igazgató-helyettese egyetértett ezzel a megállapítással, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi kamatkörnyezet rendkívül alacsony, és Magyarországon, valamint világszerte is forrásbőség tapasztalható. Ennek köszönhetően most igazán kedvező feltételek mellett lehet hozzájutni a szükséges tőkéhez.

Példa nélküli az az árrobbanás, ami az elmúlt 3-4-5 hónapban érezhető volt a takarmánygyártás minden részében, jelentette ki Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója az áprilisi, harmadik Agrár Klubon. A szakember szerint az áremelkedés drasztikus, 15-20%-os önköltség-emelkedést jelentett, de az új betakarítás még csökkenthet ezeken. A szakértők szerint ugyanakkor borítékolható volt, hogy hamarosan a fogyasztók is szembesülni fognak a takarmányárak emelkedésével, mivel ekkor már készültek azok a hús- és tejtermékek, amelyeket már a drágább takarmány felhasználásával állítottak elő. Hollósi Dávid, a Takarékbank Zrt. Takarék Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy rendkívül alacsonyak voltak az átvételi árak: a sertés-, a brojler- és a tejágazatban is az önköltségi ár alatt, vagy legfeljebb önköltségi árakon tudtak értékesíteni a termelők.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke elmondta, hogy az áremelkedés hátterében az állt, hogy az elmúlt időszakban mind az északi, mind a déli féltekén kevesebb búza termett, mint szokott. A szakember szerint ugyanakkor a termékpálya többi szereplőjének kellene minél rugalmasabban alkalmazkodni ehhez, és végigvinni azokon a szereplőkön, akiknél lassabban jelentkeznek ezek az áremelkedések. Petőházi Tamás úgy látta, hogy elkerülhetetlen a fogyasztói áremelkedés a végtermékek esetében. Ezzel egyetértett Kulik Zoltán is, hozzátéve, hogy a magyarok már így is jóval többet költöttek élelmiszerre, mint a nyugatabbra fekvő országok. A szakember szerint a következő napokban-hetekben pedig egyre láthatóbb lesz ez a probléma, mert most fog realizálódni sokaknál a növekedés az önköltségekben. Kulik Zoltán rámutatott, hogy az akkor tapasztalt takarmányár-növekedés után egészen biztosan lesz némi visszarendeződés, de nem a korábbi szintre, és az is csak lassan, valószínűleg 2-3 év alatt fog majd bekövetkezni. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója elmondta, hogy nem tisztességes az állattartóktól rugalmasságot kérni. A szakember felidézte, hogy az állattartás során a takarmányozás a legeltetéses húsmarha- és juhtartásnál is elérheti az önköltség 40%-át, de a sertés és baromfi esetében a hizlalásnak vannak olyan szakaszai, amikor a takarmányozás a 80%-át teszi ki az önköltségnek: ezért az, hogy ezt a költségnövekedést az ágazati szereplők hogyan fogják tudni lenyomni a feldolgozóipar torkán, a feldolgozóipar pedig a kereskedelem torkán, az egy nagyon komoly kihívás lesz - mondta Wagenhoffer Zsombor.

A májusban zajlott, immár negyedik Agrár Klub rendezvény középpontjában az élelmiszeripar aktuális helyzete állt. Papp Zsolt György államtitkár tájékoztatása szerint 2021 első félévében körülbelül 571 milliárd forintos keretösszeggel indultak és fognak még elindulni pályázati lehetőségek az élelmiszeripar fejlesztésére. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormány által biztosított rendkívüli mértékű nemzeti társfinanszírozás révén a Vidékfejlesztési Program újra lehetőséget teremtett az élelmiszer-feldolgozó projektek támogatására. A feldolgozók számára elérhető pályázati felhívások az élelmiszeripari üzemek fejlesztésére és azok komplex korszerűsítésére irányulnak. Hollósi Dávid szakértő megjegyezte, hogy az élelmiszeripar területén, ellentétben a Közös Agrárpolitikával, az Európai Bizottság nem tűzött ki számszerűsített célokat a következő évek tekintetében, és jelenleg hiányzik az a keretrendszer is, amely lehetővé tenné a vállalkozások elszámoltathatóságát. Szerinte a Bizottság jelenlegi stratégiája a "fékezés és ösztönzés" kettőssége köré épül, mivel különböző indirekt szabályozási eszközöket alkalmaz, amelyek hatástalansága esetén jogszabályi intézkedések bevezetésére is sor kerülhet.

Mezei Dávid kifejtette, hogy az Európai Zöld Megállapodás lehetőséget teremt a magyar élelmiszeripari szereplők számára, hogy megelőzzék vetélytársaikat. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Zöld Megállapodás teljesítése nem lesz egyszerű feladat, mivel a kezdeti időszakban még hiányoztak a világos célkitűzések, és az Európai Bizottság is bizonytalan volt a jövőbeli irányvonal tekintetében. A szakember szerint már akkor is nyilvánvaló volt, hogy a Green Deal kulcsszerepet fog játszani a következő évek szabályozási és politikai tájában, ezért érdemes felkészülni a megfelelésre. Leskó Tamás a készfizető kezességvállalás szerepéről beszélt az AVHGA keretein belül. Ez a szolgáltatás lehetővé teszi, hogy a vállalkozások banki hiteligénylésük során egy intézményi kezességvállalással támogassák magukat, így csökkentve a banki kockázatokat. Ennek eredményeként a bankok nagyobb hajlandósággal nyújtanak hiteleket. Leskó hangsúlyozta, hogy az alapítvány nemcsak a kisebb vállalkozásoknak, hanem a nagyobb, eladósodott élelmiszeripari cégeknek is segítséget nyújthat a szükséges források megszerzésében.

Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke úgy véli, hogy a sütőipar az élelmiszeripar egy különösen sajátos szegmense, amelyben egyértelműen tapasztalható a túltermelés problémája. 2021-ben Magyarországon több mint 900 sütőipari üzem működött, és újabb létesítmények kialakítása nem indokolt, viszont a meglévő üzemek fejlesztésére komoly igény mutatkozott a piacon. A szakember hangsúlyozza, hogy a sütőipar számára kulcsfontosságú, hogy ne csupán a termelésre koncentráljanak, hanem az értékesítési és logisztikai folyamatok fejlesztésében is élen járjanak. Az élelmiszeripari üzemek fejlesztését célzó pályázatok lehetőséget nyújtanak a szállítójárművek modernizálására és egyéb logisztikai beruházásokra. Éder Tamás kiemelte, hogy a pályázati döntéshozatal során a benyújtott üzleti tervek megléte és minősége kiemelt jelentőséggel bírt. A szakértő szerint a hangsúlyt arra kell helyezni, hogy a reális és piacorientált fejlesztési elképzelések valósuljanak meg. Mint mondta, az élelmiszeripari szereplők több száz milliárd forintos támogatásban részesülnek az Európai Uniótól és a magyar adófizetőktől, ami hatalmas felelősséget jelent, hiszen a cél a piacon értelmezhető, hasznos fejlesztések megvalósítása.

A szélsőséges időjárás 2021-ben sem kímélte Magyarországot, így a gazdák komoly kihívásokkal néztek szembe. A hőség, az aszály, a folyamatosan megdőlő melegrekordok, a hirtelen lezúduló esőzések és a jégeső egyaránt megnehezítette a növénytermesztők munkáját. Ennek következtében sok helyen jelentős késéssel tudták csak megkezdeni az aratást, és számos gazda tapasztalt súlyos terméskiesést a búza, a kukorica és a napraforgó esetében. Az augusztusi Agrár Klub rendezvényen Petőházi Tamás kifejtette, hogy a 2020-as év az elmúlt 25-30 év legnehezebb mezőgazdasági időszaka volt. Szóban idézte az előző év időjárási szélsőségeit, és konkrét példákkal is alátámasztotta megállapításait.

A növénytermesztési ágazat szereplői több évtizedes pályafutásuk során sem láttak még olyan változatos és szélsőséges időjárást, mint amilyen az idei volt, kezdve a csapadékos tavalyi ősszel, a tavaszi aszályon és a májusi esőkön át, egészen az aratás előtti, több hétig tartó hőhullámig. Csepregi Attila, a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport ügyvezetője elmondta, hogy a gabonatermés sorsa két időpontban dől el: a legelején, vetéskor - a bokrosodás miatt - és a végén. A szakember kitért arra is, hogy nagyon komoly nehézségeket okozott nekik a neonikotinoidos csávázás hiánya, hiszen eleve nehéz növényvédelmi kezeléseket időzíteni akkor, amikor a legnagyobb munka van a mezőgazdaságban. A hatóanyag helyettesítése azonban csak részben lehetséges. Csepregi Attila az inputárak emelkedésével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy ha maradnának az akkori terményárak, akkor nem lenne gond az inputanyagok drágulása. A gond azzal van, hogy az árak visszarendeződését az inputárak lassabban követik, ami egy gyengébb évben problémát jelenthet a termelőknek. Horváth Tamás, növényvédelmi szaktanácsadó elmondta, hogy a neonikotinoidos csávázószerek hiánya Zala megyében is nagy gondot jelent, és a drótféreg mellett a kis káposztalégy kártétele volt jelentős a repcében. A szakember beszélt arról is, hogy a zöldítéshez nagyon sokan használják az olajretek-fehérmustár keveréket, épp csak azt nem veszik figyelembe, hogy a rovarkártevők akár több kilométert is hajlandóak megtenni a repcéért. Ezzel a zöldítéssel viszont ugyanolyan kárt okoznak a gazdák, mintha repce után repcét vetnének.

Makai Szabolcs, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója kifejtette, hogy 2020 őszén tapasztalt késéshez hasonlót még nem élt át a vetések terén. A neonikotinoidos csávázószer kivonása jelentős kihívást jelentett számukra, és a megfelelő hatóanyagok helyettesítésének hiánya is aggasztó probléma. Makai úgy véli, hogy az időjárás nem fog visszatérni a korábbi, megszokott kerékvágásba, így azoknak, akik tehetik, célszerű befektetniük az öntözés fejlesztésébe. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy csak ott van értelme az öntözésnek, ahol víz áll rendelkezésre, és ahol ez adott, ott ki kell használni a lehetőségeket. Szűcs András, a Belvárdgyulai Zrt. főagronómusa úgy látja, hogy ha a gabonapiaci árak stabilak maradnak, az enyhítheti az inputárak emelkedésének hatását a gazdálkodókra. Szerinte a gazdák mindig az eredményességre összpontosítottak, de ha az árak visszaesnek a három évvel ezelőtti szintre, akkor ez az eredményesség is veszélybe kerül. Szűcs András hangsúlyozta, hogy a jó gazdálkodónak nemcsak az anyagiakat kell figyelembe vennie, hanem felelősséggel tartozik az alkalmazottai iránt is, hiszen meg kell oldania azokat a kötelezettségeket, amelyek a gazdálkodás során felmerülnek.