A közelmúltban életbe lépett a törvény, amely az osztatlan közös földtulajdon helyzetének rendezésére irányul. E jogszabály célja, hogy átláthatóbbá és igazságosabbá tegye a közös földtulajdon kezelését, ezzel segítve a gazdálkodókat és a földtulajdonosok

2025 márciusában is folytatódik a Portfolio csoport több mint egy évtizedes múltra visszatekintő szakmai rendezvénysorozata, az Agrárium konferencia. A rendezvényen ezúttal is komoly, az ágazat minden fontos kérdésére kiterjedő szakmai program várja az érdeklődőket.

2022-ben az országban tomboló koronavírus miatt elrendelt járványügyi korlátozásokat szem előtt tartva a Portfolio csoport nem rendezett Agrárium konferenciát az év elején, ám az év során öt alkalommal is Agrár Klubot tartottak. Ezek olyan ingyenes online konferenciák voltak, amelyekre bárki becsatlakozhatott, és ahol a meghívott szakemberek az ágazatot érintő legfontosabb kihívásokat és trendeket vitatták meg.

Az első Agrár Klub rendezvényén, amely az év elején zajlott, a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetését célzó, 2021. január 1-jével hatályba lépett jogszabály került a középpontba. A résztvevő szakértők egyetértettek abban, hogy a problémák megoldása nem ígérkezik egyszerűnek, de optimistán tekintenek arra, hogy az új törvény hozzájárulhat a helyzet rendezéséhez. Andréka Tamás, az Agrárminisztérium főosztályvezetője kiemelte, hogy már a törvény bevezetésekor világossá vált, hogy a legnagyobb kihívások a tulajdonosok megszerzése és a bekebelezés körül fognak jelentkezni. A szakember említette, hogy az év eleje óta folyamatban van a rendezetlen tulajdonviszonyok feltérképezése: amint a hatóságok tudomására jut, hogy egy tulajdonos elhunyt, megkezdik az öröklési eljárást, és a 120 évnél idősebb tulajdonosok esetében is vizsgálatot indítanak a halálukról szóló információk beszerzésére.

Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakmai főigazgató-helyettese úgy véli, hogy a jogszabályok módosításának szükségességében minden érintett egyetértett, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem létezik olyan forgatókönyv, amely mindenki számára optimális megoldást kínálna. Elmondása szerint az új jogszabály célja, hogy a mezőgazdasági termőterületek valóban a mezőgazdasági termelés szolgálatába álljanak. A törvény hatékonysága még kérdéses, ám Papp szerint fontosabb megfontolás, hogy valóban hasznos volt-e a jogszabály bevezetése. Bár előfordulhat, hogy az elkövetkezendő 1-2 évben nehézségek adódnak, a jogszabály hiányának következményei hosszú távon sokkal súlyosabbak lennének. Cseh Tibor András, a MAGOSZ szakmai titkára kiemelte, hogy az osztatlan közös tulajdonok problémája már három évtizede jelen van hazánkban, de a mostani törvény csupán a megoldás első lépése. A következő lépésként az öröklési kérdéseket is rendezni szükséges. Hozzátette, hogy a földforgalmi törvény alapján indult eljárások eddig lassúak és húzódóak voltak, azonban az év elején bevezetett új szabályozás lehetővé tette a gyorsabb és hatékonyabb ügyintézést.

2020-ban a döntéshozók több pályázat kötelezettségvállalási időszakát meghosszabbították, valamint több pályázat keretösszegét is nagy mértékben megemelték. Viski József, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára a márciusi második Agrár Klubon arról is tájékoztatta a konferencia résztvevőit, hogy az év során milyen új pályázati kiírások várhatók. A meghívott szakértők ugyanakkor arról beszéltek, hogy a Közös Agrárpolitika egyre kevésbé szól a mezőgazdaságról, miközben a társadalmi és a zöld elvárások egyre erősebbek. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára szerint a KAP-ban a mezőgazdasággal szemben támasztott elvárások olyan társadalmi elvárások, amik viszonylag messze kerültek a termeléstől, sőt, a legújabb felvetés már ettől is távolabb állt, kifejezetten munkavállalói, társadalmi elvárások merültek fel benne. A szakpolitikus ugyanakkor úgy látta, hogy a koronavírus-járványnak annyi pozitív hozadéka mindenképpen volt, hogy néhány tagállamban felvetette azoknak a jelentőségét, ami a KAP-nak az eredeti célja volt: az élelmezésbiztonságot, a termelés fenntartását, a vidéki életforma támogatását, a vállalkozásbiztonságot és a jövedelembiztonságot. Juhász Anikó beszélt arról is, hogy az átmeneti időszakban a szabályok nem változnak, ám az ágazat szereplői valamivel keveebb támogatásra számíthatnak, mint korábban.

Mezei Dávid, a Takarékbank Zrt. Agrár és Uniós Kapcsolatok ügyvezető igazgatója kifejtette, hogy a közös agrárpolitika jelenlegi helyzete aggasztó, mivel egyre inkább elveszíti közös és agrár jellegét. Szerinte a politikai döntések sokkal inkább a külső tényezők, például társadalmi elvárások, környezetvédelmi törekvések és a klímaváltozás hatásai által formálódnak, miközben az uniós hatáskörök is csökkennek, és a tagállamok számára egyre több döntési jogkör kerül. Dávid úgy véli, hogy 2021-ben még korai volt konkrét számadatokat prognosztizálni a területalapú támogatásokról 2023 után, azonban az ágazatnak a következő két év átmeneti időszakát fel kell használnia a felkészülésre. Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakmai főigazgató-helyettese arról számolt be, hogy a várható közvetlen támogatások összege 2023 után valószínűleg nem fog jelentősen eltérni a 2021-es szinttől. Hozzátette, hogy a támogatás kifizetések mértékére a forint és az euró árfolyamának alakulása gyakorol nagyobb hatást, mint a keretösszeg nagysága. Papp kiemelte, hogy az EU várhatóan kötelezővé teszi az agrárökológiai alapprogram (eco-scheme) keretében való részvételt a gazdák számára az igénylések során.

Az Agrár Klub szakértői a közeljövőben várható jelentős pénzügyi áramlásokról beszéltek, amelyek több ezer milliárd forintot érintenek a magyar vidék fejlesztésében. Ez a helyzet várhatóan drámai módon megerősíti a bankok szerepét az agráriumban. A bankszektor készen áll arra, hogy a hiteligény robbanásszerű növekedésére reagáljon, hiszen a kereslet akár három- vagy négyszeresére is nőhet. A jelenlegi alacsony kamatkörnyezet is kedvez a mezőgazdasági és élelmiszeripari szereplőknek, lehetővé téve számukra, hogy könnyebben és kedvezőbb feltételekkel jussanak forráshoz. Hollósi Dávid hangsúlyozta, hogy ha eddig is szükség volt bankokra, most még inkább megnövekszik a kereslet irántuk. A Vidékfejlesztési Program keretében elérhető támogatásokhoz ugyanis gyakran elengedhetetlen, hogy az ügyfelek önerőt biztosítsanak, amely külső forrásból is származhat. Leskó Tamás, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány ügyvezető igazgató-helyettese egyetértett ezzel, kiemelve, hogy a jelenlegi kamatkörnyezet rendkívül kedvező, és Magyarországon, valamint globálisan is forráshiány helyett forrásbőség tapasztalható. Ennek következtében most ideális körülmények között lehet hozzájutni a szükséges finanszírozáshoz.

Példa nélküli az az árrobbanás, ami az elmúlt 3-4-5 hónapban érezhető volt a takarmánygyártás minden részében, jelentette ki Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója az áprilisi, harmadik Agrár Klubon. A szakember szerint az áremelkedés drasztikus, 15-20%-os önköltség-emelkedést jelentett, de az új betakarítás még csökkenthet ezeken. A szakértők szerint ugyanakkor borítékolható volt, hogy hamarosan a fogyasztók is szembesülni fognak a takarmányárak emelkedésével, mivel ekkor már készültek azok a hús- és tejtermékek, amelyeket már a drágább takarmány felhasználásával állítottak elő. Hollósi Dávid, a Takarékbank Zrt. Takarék Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy rendkívül alacsonyak voltak az átvételi árak: a sertés-, a brojler- és a tejágazatban is az önköltségi ár alatt, vagy legfeljebb önköltségi árakon tudtak értékesíteni a termelők.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke elmondta, hogy az áremelkedés hátterében az állt, hogy az elmúlt időszakban mind az északi, mind a déli féltekén kevesebb búza termett, mint szokott. A szakember szerint ugyanakkor a termékpálya többi szereplőjének kellene minél rugalmasabban alkalmazkodni ehhez, és végigvinni azokon a szereplőkön, akiknél lassabban jelentkeznek ezek az áremelkedések. Petőházi Tamás úgy látta, hogy elkerülhetetlen a fogyasztói áremelkedés a végtermékek esetében. Ezzel egyetértett Kulik Zoltán is, hozzátéve, hogy a magyarok már így is jóval többet költöttek élelmiszerre, mint a nyugatabbra fekvő országok. A szakember szerint a következő napokban-hetekben pedig egyre láthatóbb lesz ez a probléma, mert most fog realizálódni sokaknál a növekedés az önköltségekben. Kulik Zoltán rámutatott, hogy az akkor tapasztalt takarmányár-növekedés után egészen biztosan lesz némi visszarendeződés, de nem a korábbi szintre, és az is csak lassan, valószínűleg 2-3 év alatt fog majd bekövetkezni. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója elmondta, hogy nem tisztességes az állattartóktól rugalmasságot kérni. A szakember felidézte, hogy az állattartás során a takarmányozás a legeltetéses húsmarha- és juhtartásnál is elérheti az önköltség 40%-át, de a sertés és baromfi esetében a hizlalásnak vannak olyan szakaszai, amikor a takarmányozás a 80%-át teszi ki az önköltségnek: ezért az, hogy ezt a költségnövekedést az ágazati szereplők hogyan fogják tudni lenyomni a feldolgozóipar torkán, a feldolgozóipar pedig a kereskedelem torkán, az egy nagyon komoly kihívás lesz - mondta Wagenhoffer Zsombor.

A májusban zajlott negyedik Agrár Klub fókuszában az élelmiszeripar aktuális helyzete állt. Papp Zsolt György, az államtitkár tájékoztatása szerint 2021 első felében már körülbelül 571 milliárd forint keretösszeggel jelentek meg, és a jövőben is várhatóak pályázati felhívások az élelmiszeripar fejlesztésére. A kormány által nyújtott rendkívül jelentős nemzeti társfinanszírozás lehetőséget teremtett a Vidékfejlesztési Program keretében az élelmiszer-feldolgozó projektek támogatására. Az élelmiszer-feldolgozók számára nyitva áll a lehetőség, hogy az élelmiszeripari üzemek fejlesztésére és komplex fejlesztésére vonatkozó felhívásokra pályázhassanak. Hollósi Dávid szakértő rávilágított, hogy az élelmiszeripar terén, a Közös Agrárpolitikával ellentétben, az Európai Bizottság a következő évekre vonatkozóan nem állított fel konkrét célkitűzéseket, így jelenleg hiányzik egy olyan keretrendszer, amely alapján a vállalkozások teljesítménye számon kérhető lenne. Szerinte a Bizottság jelenlegi megközelítése az, hogy párhuzamosan próbálja fékezni és ösztönözni az ipart, mivel különböző indirekt szabályozók révén kívánja formálni a helyzetet, de ha ezek nem bizonyulnak hatékonynak, jogszabályi lépések bevezetésére is sor kerülhet.

Mezei Dávid a közelmúltban hangsúlyozta, hogy az Európai Zöld Megállapodás betartása olyan terület, ahol a magyar élelmiszeripari szereplők előnyre tehetnek szert versenytársaikkal szemben. Ugyanakkor a szakember elismerte, hogy a feladat nem lesz könnyű, mivel a Zöld Megállapodás körüli konkrét célkitűzések ekkor még nem voltak világosan körvonalazva, és az Európai Bizottság is bizonytalanul állt a prioritások meghatározásához. Azonban már akkor is nyilvánvaló volt, hogy a Green Deal a következő években a legfontosabb szabályozási és politikai fókuszponttá válik, így érdemes felkészülni az ennek való megfelelésre. Leskó Tamás is megosztotta a gondolatait, ezúttal az AVHGA által nyújtott készfizető kezességvállalásról beszélt. Ez a szolgáltatás lehetővé teszi, hogy a vállalkozások banki hiteligénylésük során egy intézményi kezességvállalást is bevonjanak, ami csökkenti a banki kockázatokat, ezzel párhuzamosan pedig növeli a bankok hitelezési hajlandóságát. A szakember kiemelte, hogy az alapítvány nem csupán a kisebb vállalkozásoknak, hanem a nagyobb, eladósodottabb élelmiszeripari cégeknek is segítséget nyújthat a szükséges források megszerzésében.

Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke úgy látta, hogy a sütőipar az élelmiszeripari ágazatnak egy nagyon speciális szakágazata, ahol azt lehetett tapasztalni, hogy óriási túlkapacitás van az országban. Magyarországon 2021-ben több mint 900 sütőipari üzem volt, újak létrehozására nem volt szükség, a meglevők fejlesztésére viszont jelentős igény mutatkozott a vállalkozások részéről. A szakember szerint nagyon fontos kérdése a sütőiparnak, hogy ne csak gyártani tudjon, hanem az értékesítéseket segítő és a logisztikai fejlesztésekben is élen járjon. Az élelmiszeripari üzemek fejlesztését célzó pályázati kiírás lehetőséget adhat a szállítójárművek fejlesztésére és egyéb logisztikai beruházásokra. Éder Tamás úgy fogalmazott, hogy mind a két nagy pályázati csomag esetében kiemelt jelentőségű volt a pályázatokról való döntéshozatal során az üzleti terv megléte és minősége. A szakértő úgy látta, hogy arra kell a hangsúlyt fektetni, hogy reális és piacvezérelt fejlesztési elképzelések kerüljenek megvalósításra. Mint mondta, az élelmiszeripari szereplők több száz milliárd forintos támogatást fognak kapni az Európai Uniótól és a magyar adófizetőktől azért, hogy a piac számára értelmezhető fejlesztéseket csináljanak, ami pedig nagy felelősség.

A szélsőséges időjárás 2021-ben sem kímélte Magyarországot, ami komoly kihívások elé állította a gazdákat. A hőség, az aszály, a folyamatosan dőlő melegrekordok, a hirtelen lezúduló esőzések és a jégesők mind hozzájárultak ahhoz, hogy a növénytermesztők munkája rendkívül nehézzé vált. Ezt jól mutatja, hogy sok helyen a tervezett időpontokhoz képest több hetes késlekedéssel tudták csak megkezdeni az aratást, és sok termesztő jelentős termésveszteségről számolt be a búza, a kukorica és a napraforgó esetében. Az augusztusi ötödik Agrár Klub keretében Petőházi Tamás kiemelte, hogy a 2020-as év az elmúlt 25-30 év legnehezebb mezőgazdasági időszaka volt. Beszédében a tavalyi év időjárási szélsőségeit részletezte és konkrét példákkal támasztotta alá állításait.

A növénytermesztési szektor szereplői, akik hosszú évtizedek tapasztalatával rendelkeznek, még sosem szembesültek olyan sokszínű és szélsőséges időjárási körülményekkel, mint amit az idei év hozott. Az esős tavalyi ősz után a tavaszi aszály és a májusi csapadékok váltogatták egymást, végül pedig a betakarítás előtti, hetekig tartó hőhullám nehezítette meg a helyzetet. Csepregi Attila, a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport vezetője rámutatott, hogy a gabonatermés jövője két kulcsmomentumban dől el: a vetéskor, a bokrosodás szakaszában, és a betakarításkor. Hozzátette, hogy a neonikotinoidos csávázás hiánya komoly kihívások elé állította őket, hiszen a legintenzívebb mezőgazdasági munkák idején rendkívül nehéz időzíteni a növényvédelmi kezeléseket. A hatóanyag alternatívákkal való helyettesítése sajnos csak részben megoldható. Csepregi Attila az inputanyagok drágulásáról is megosztotta gondolatait, kiemelve, hogy amennyiben a terményárak stabilizálódnának a korábbi szinten, az inputköltségek emelkedése nem okozna problémát. A valós kihívás az, hogy az árak visszaesése lassabban követi az inputanyagok drágulását, ami gyengébb termés esetén komoly nehézségeket okozhat a gazdálkodók számára. Horváth Tamás, növényvédelmi szaktanácsadó, Zala megye helyzetéről beszélve elmondta, hogy a neonikotinoidos csávázószerek hiánya jelentős problémát jelent, különösen a drótféreg és a kis káposztalégy kártétele szempontjából a repce esetében. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a zöldítési gyakorlatok során sokan olajretek és fehérmustár keverékét alkalmazzák, ám nem számolnak azzal, hogy a rovarkártevők több kilométert is képesek megtenni a repcékért. Ez a zöldítési módszer pedig éppen olyan kárt okoz, mintha a gazdák közvetlenül repce után újra repcét vetnének.

Makai Szabolcs, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója megosztotta tapasztalatait, amelyek szerint 2020 ősze óta nem tapasztalt olyan késlekedést a vetésben, mint idén. A neonikotinoidos csávázószerek kivonása és a megfelelő alternatívák hiánya komoly kihívást jelentett számukra. Makai véleménye szerint az időjárási viszonyok nem fognak visszatérni a korábbi, megszokott normákhoz, ezért azoknak, akik tehetik, érdemes befektetniük az öntözés fejlesztésébe. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy csak ott van értelme az öntözésnek, ahol vízforrások is rendelkezésre állnak, és ezt ki kell használni. Szűcs András, a Belvárdgyulai Zrt. főagronómusa úgy látja, hogy amennyiben a gabonapiac árainak jelenlegi szintje megmarad, az inputköltségek növekedése nem fog drámai hatással lenni a gazdálkodókra. Az agronómus szerint a gazdák mindig az eredményességre fókuszáltak, és ha az árak visszatérnek a három évvel ezelőtti szintre, akkor az éppen ezt az eredményességet veszélyeztetheti. Szűcs András hangsúlyozta, hogy a jó gazdálkodónak nemcsak a profitra, hanem a munkavállalói kifizetésére is szem előtt kell tartania a felelősségeit.