Halálom esetén megsemmisítendő! - Irodalmi naplók, melyek mégis megmaradtak - Librarius.hu

"Halálom esetén elégetendő!" címmel írók naplóiról nyílt izgalmas kiállítás hétfőn a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az esemény különös jelentőséggel bír, hiszen az intézmény alapításának 70. évfordulóját ünnepli. A tárlat betekintést nyújt a magyar irodalom nagy alakjainak személyes gondolataiba és írásaiba, felfedve a művészi teremtés intim pillanatait.

A PIM által rendezett tárlat számos izgalmas aspektusból világítja meg az írói naplókat. Felfedezhetjük, milyen altípusok léteznek, milyen jellegű füzetekbe írták őket, és hogy hány éven át tartottak ezek a személyes krónikák. Emellett betekintést nyerhetünk abba is, hogyan kerültek ezek a művek a múzeum gyűjteményébe, és hogyan formálta a makrotörténelmet a mikrotörténetek sokszínűsége, amelyeket ezek a naplók rejtenek magukban.

A tárlaton a látogatók különös figyelemmel tanulmányozhatják a PIM Kézirattárában őrzött, rendkívül értékes naplókat. Kiemelkedő írónk közül Csáth Géza, Fodor András, Füst Milán, Móricz Zsigmond, Cs. Szabó László, Szentkuthy Miklós és Lesznai Anna kéziratos feljegyzései is helyet kaptak. Emellett a kiállításon naplószerű bejegyzések, időszakosan vezetett naplók és határidőnaplók is fellelhetők, amelyek szinte minden jelentősebb hagyatékban megtalálhatók, gazdagítva ezzel a látogatók élményét és a magyar irodalom történetét.

Az író, a napló és az életmű kapcsolata rendkívül sokszínű és izgalmas. Márai Sándor számára a feljegyzések és a szépirodalmi művek egyenrangúak voltak, szinte egységet alkottak. Ezzel szemben Kassák Lajos és Lengyel József inkább csak a személyes feljegyzéseikben rejlő potenciális szépirodalmi értékeket vélték felfedezni, míg Fodor András a naplókat szerkeszthetetlen, ezáltal művészetileg értéktelen írásoknak tartotta. Ez a sokféle nézőpont rávilágít arra, hogy az írói munka és az önreflexió milyen különböző utakat járhat be.

A kiállítás olyan különleges naplójegyzeteket vonultat fel, amelyek jelentős történelmi eseményekre reagálnak. A látogatók lehetőséget kapnak arra, hogy különböző írói perspektívákból vizsgálják meg az első világháború kitörését, az 1956-os forradalmat, a rendszerváltás időszakát, a teljes napfogyatkozást, valamint a koronavírus-járvány hatásait. Ezen írások révén a múlt sokszínűsége és mélysége tárul fel előttük, lehetővé téve, hogy új fényben láthassák a történelmet.

Ezek mellett a naplókban gyakran felfedezhetők egyedi, magánéleti események is, mint például a születésnapok ünneplése, a karácsonyi hagyományok, az újévi fogadalmak megfogalmazása, vagy éppen a különleges kiállítások és mozifilmek megtekintése.

A naplók egy téma köré rendeződő altípusai is megjelennek a tárlaton: Lesznai Annának például alkotói előmunkálatokat tartalmazó műhelynaplója volt, Szerb Antal háztartási naplót vezetett, de Polcz Alaine, Kányádi Sándor vagy Tandori Dezső hangos naplóiból is meg lehet hallgatni részleteket.

Az érdeklődők láthatnak példákat álomnaplóra, olvasónaplóra, útinaplóra, valamint megtekinthető egy 1790 körül keletkezett szöveg is: Bethlen Pálné Kemény Krisztina gyermekei születéséről szóló feljegyzése, ami a babanaplók ősének tekinthető.

Az augusztus 31-ig megtekinthető tárlat a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) 70. születésnapját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat harmadik része. Az előző két tárlat, amelyek A halandóság törékeny arcai címmel íróportrékat, valamint A tárgyak társasága - Írók gyűjteményei néven a különböző írók magángyűjteményeit mutatták be, január végéig látogathatók.