Furcsa és titokzatos rádiójelek bukkantak fel egy rég elfeledett galaxis mélyéről, amely már réges-régen eltűnt a térképekről.
Az ilyen típusú rádiójelek az űrkutatás legizgalmasabb és legnagyobb rejtélyei közé sorolhatók.
A Universe Today nemrégiben beszámolt egy érdekes kutatásról, amely a gyors rádiókitörések (FRB-k) forrásait vizsgálta. Ezek a titokzatos rádiójelek jellemzően a Tejút-galaxison kívülről érkeznek, és eddig csak néhány esetben sikerült őket azonosítani a saját csillagrendszerünkön belül. Az eddigi megfigyelések alapján az űrkutatók arra a következtetésre jutottak, hogy ezek a híresztelt jelek valószínűleg neutroncsillagokból származnak. Az FRB-k rejtélye továbbra is izgalmas kihívást jelent a tudomány számára, és újabb betekintést nyújtanak a világegyetem működésébe.
Ezek az intenzív rádiófény-villanások mindössze pár másodpercig tartanak, és a legtöbb ezzel foglalkozó kutató szerint úgynevezett magnetároktól származnak, melyek erős mágneses mezejű neutroncsillagok. A neutroncsillagok olyan nagy tömegű csillagok után maradnak, melyek szupernóvaként elérik életciklusuk végét és összeomlanak.
A most felfogott, FRB 20240209A névre keresztelt kitörés azért is érdekes, mert ismétlődött: a kutatóknak 21-szer sikerült észlelniük 2024 februrárja és júniusa között a CHIME rádióteleszkóppal. Az ismétlődésnek köszönhetően egy másik obszervatórium is be tudta fogni a jeleket, így sikerült meghatározni az FRB forrását.
Itt kezdődnek a rejtélyek, ugyanis a kutatások szerint a jel kétmilliárd fényév távolságból érkezett, ráadásul egy galaxis peremén található. A legtöbb gyors rádiókitörést (FRB) a galaxisok középpontjában észlelik, ahol a csillagok születése zajlik, így itt alakulnak ki a neutroncsillagok is. Ám a helyzet másik különlegessége, hogy az FRB forrása mindössze 11 millió éves, ami arra utal, hogy a csillagformálás időszaka már lezárult.
Ezért az a megállapítás, hogy egy régi, már rég eltűnt galaxisból származik az FRB, arra utal, hogy a mögöttes neutroncsillag is jelentős korú lehet.
A tudományos közmegegyezés eddig azt vallotta, hogy kizárólag fiatal magnetárok képesek gyors rádiókitörések (FRB) kibocsátására, mivel a mágneses aktivitásukat a napkitörésekhez hasonlították. Azonban mivel a neutroncsillagok nem termelnek hőt, idővel lehűlnek és passzívvá válnak. Egy friss kutatás új megvilágításba helyezi ezt a nézetet, és arra az eredményre jut, hogy az öreg magnetárok is képesek FRB-kibocsátásra, ellentétben a korábbi elképzelésekkel.
Többféle elmélet is napvilágot látott a jelenség magyarázatára: az egyik nézet szerint az összeolvadó magnetárok váltották ki a jelenséget, míg egy másik elképzelés szerint a jel nem a galaktikus perem területén keletkezett, hanem egy keringő gömbhalmazban. Azonban ilyen nagy távolságból szinte lehetetlen ezeket a forrásokat megkülönböztetni. A kutatók úgy vélik, hogy ezek az újabb felfedezések arra utalnak, hogy az FRB-k (gyors rádiókitörések) keletkezésének hátterében álló folyamatok sokkal sokszínűbbek lehetnek, mint ahogyan azt korábban feltételezték.
