Új fejlemény a minimálbér emelésének kérdésében: a következő évben sem várható jelentős növekedés, ami valószínűleg nem fogja megörvendeztetni a magyar munkavállalókat - Pénzcentrum.
A gyenge gazdasági teljesítmény következtében újra tárgyalásra kerül a korábban aláírt hároméves bérmegállapodás. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán a felek egyre inkább közelítettek egymás álláspontjaihoz, és láthatóan a kompromisszum lehetősége is körvonalazódik a 2026-os minimálbér és a garantált bérminimum emelésével kapcsolatosan.
A legújabb bértárgyalások során a korábban tervezett 13%-os minimálbér-emelés helyett egy fix összegű növelés lehetősége merült fel. "Olyan fix összegű minimálbér és garantált bérminimum emelési javaslat körvonalazódik, amely még a vállalatok gazdasági keretein belül marad" - mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Portfoliónak.
A szakszervezeti vezető beszámolt arról, hogy a tárgyalások jelenlegi fázisában minden érintett fél a saját szervezeti keretein belül vitatja meg a kidolgozott számokat, hogy azokat jóváhagyhassák. A kormány a következő ülésén foglalkozik majd a javaslattal. Palkovics megerősítette, hogy a gyengébb gazdasági teljesítmény következtében a korábban tervezett 13%-os emelés nem valósulhat meg.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szintén kifejtette véleményét: "A kezdeti viták után közel kerültünk a megállapodáshoz. Jelenleg senki sem kíván konkrét számokat említeni. Minden érintett félnek megvan a saját feladata, hogy a testületeik elé terjesszék a fix összegű béremelésre vonatkozó javaslataikat. A kormánynak is szükséges üléseznie ebben a témában."
A kormány a szociális hozzájárulási adó 1%-os csökkentésével támogathatja a bérek növelését, azonban a végső döntés még várat magára. A szakszervezetek korábban határozottan követelték a kétszámjegyű béremelést, míg a munkaadói szervezetek kétségeiket fejezték ki az ehhez szükséges anyagi források meglétéről.
Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke kifejtette, hogy a gyenge GDP-adatok nem voltak váratlanok, csupán tovább fokozzák a csalódottság érzését. "Ezek az adatok megerősítik az eddigi tapasztalatainkat, és az ágazati szakszervezetek már most, ilyen nehéz körülmények között készülnek a következő évi vállalati szintű tárgyalásokra" – mondta.
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára hangsúlyozta, hogy a gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzések folyamatosan romlanak. "Tavaly októberben még 3 százalék feletti növekedést jósoltak, és amikor a hároméves bérmegállapodást aláírtuk 2024. november elején, a várakozás 3,4 százalék volt. Ez ugyan optimista előrejelzésnek számított, de akkor még reálisnak tűnt. Most azonban úgy néz ki, hogy a végső eredmény csupán 0,5 százalék körüli lesz" - tette hozzá.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára figyelmeztetett arra, hogy a kötelező béremelések mértékét a gazdasági környezethez kell igazítani. Ellenkező esetben a cégek tönkremenetele és a munkanélküliség növekedése válhat valós veszéllyé. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a munkaadók elkötelezettek a jövő évre tervezett reálbér-növekedés mellett, amely akár 3-4 százalékra is rúghat.
Perlusz László szerint a kormányzati szerepvállalás az élőmunkaterhek csökkentésével további támogatást jelenthet az érezhető reálbérnövekedéshez. Kiemelte, hogy az elmúlt két évben a minimálbér és az átlagbérek is 20 százalék feletti növekedést mutattak, miközben az infláció összesen 9 százalék alatt maradt. "Folytatódik tehát az igen dinamikus reálbér-fejlesztés egy összesen 1 százalékkal növekvő gazdaságban. Mindez a pénzügyi fenntarthatóság határát súrolja, hiszen irreális költségnövekedést jelent, amely komolyan megterheli a cégek tartalékait és rontja az üzleti kilátásokat" - zárta gondolatait.
