Készült egy film, amely két hős történetét meséli el, akiket a történelem viharai elválasztottak, de a 1956-os események köteléke mindmáig összeköti őket.
Az „Őszi Március 1956 - Az ifjú szíve lánglobogva ég” című dokumentumfilm két fiatal életének különleges történetét mutatja be, akiknek sorsa szorosan összefonódott a jászberényi 56-os eseményekkel. Noha az élet később más irányokba terelte őket, barátságuk mindvégig megmaradt, és erősebbé vált a nehézségek ellenére is. A film nem csupán személyes sorsokat, hanem egy korszak hangulatát és az összetartozás erejét is megjeleníti.
Az alkotók, Dr. Csorba László történész és Farkas Csaba producer, tudatosan választották Petőfi szavait alcímként, hogy ezzel felidézzék az 1956-os forradalom fiataljainak szellemét. Céljuk, hogy rámutassanak arra, mennyire sok olyan esemény maradt még a köztudat perifériáján, amelyek a forradalom során zajlottak. A régi események valódi értelmének megértéséhez egyre kevesebb olyan személy áll rendelkezésünkre, aki közvetlen tapasztalatokkal bír, így létfontosságú, hogy a jászberényi forradalmi történéseket, valamint két résztvevőjük sorsát a forradalom leverése után bemutató dokumentumfilm megvalósuljon. E projekt nem csupán a múlt felidézése, hanem a történelmi emlékezet és a társadalmi diskurzus gazdagítása is.
Pintér Lajos sebész főorvos, hazánk veronai tiszteletbeli főkonzulja és Gedai István történész numizmatikus, a Magyar Nemzeti Múzeum korábbi főigazgatója olyan történelmi szereplők, akiknek élményei, személyes emlékei közelebb hozhatják a mai nemzedékhez az akkori eseményeket, annak közvetlen tapasztalatát, hogyan teremt a véletlen körülmények és a különleges személyiségek találkozása a lelkes fiatalokból igazi hősöket.
A csaknem 70 évvel ezelőtti eseményeket felidézve a szereplők visszatérnek az eredeti helyszínekre és ott mesélnek a kamerák előtt az eseményekről, érzéseikről. Megelevenedik az a pillanat, amikor a budapesti bölcsészkar hajdani épületében az Egyetemi Forradalmi Bizottság megbízott négy elszánt fiatalt, hogy segítsenek a fővárosi és a vidéki ellenállás összekötésében. A filmben szerepelő vidéki helyszín Jászberény, hiszen Pintér Lajost ehhez a helyhez kötötte ifjúsága, így megfelelő helyismerettel és kapcsolatokkal rendelkezett. A történet végig követi 1956 november 4. drámai eseményeit, a túlerővel vívott tűzpárbajokat, a géppisztolyok elrejtését a Zagyvába, majd a menekülést és az utak elválását. Pintér sikeres emigrálását, aktív forradalmi propagandáját a ,,kádárizmus" hazugságai ellen, továbbá orvosi karrierjét Veronában. Megismerhetjük Gedai fogságba esésének körülményeit is, elítélését, börtönéveit, majd élet- és munkakörülményeinek viszonylagos rendeződését, sőt karrierje fölívelését, amely végül a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatói székéig vezetett.
Ahogy a történetek szövevénye egyre sűrűbbé válik, a háttérben egy másik, grandiózus elbeszélés körvonalai is felsejlenek: barátságok és remények formálódása, egy generáció vágyakozása a nagyságra és szépségre, majd a megpróbáltatások sorozata, mindeközben pedig a hűség a nemzeti szabadság és a demokrácia eszméihez, amelyek életünk során folyamatosan táplálják emberi méltóságunkat. A történet kerete egy podcast formájában ölt testet, rendkívülivé téve ezt az alkotást az 1956-os filmek gazdag palettáján.
A filmet Kázsmér Kálmán rendezte, a forgatókönyvíró Dr. Csizmár Edina és Dr. Csorba László. A forgatócsoport 3 országban, több budapesti helyszínen, Jászberényben, Hegyeshalomnál örökítette meg a két főszereplő visszaemlékezéseit. A filmben a nagyközönség számára eddig nem látott fotók, iratok kerültek nyilvánosságra, ezzel is segítve, hogy az 56-os események mozaik darabjai teljessé váljanak. A film a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült el.
