Fájó térd és nyomasztó csípőfájdalom: vajon porckopás vagy ízületi gyulladás húzódik meg a háttérben?
Az oszteoartrózis (más néven ízületi kopás, OA) és a reumás ízületi gyulladás (rheumatoid arthritis, RA) tünetei számos hasonlóságot mutatnak, ám lényeges megérteni, hogy a két kórkép alapvetően eltérő. A tünetek mögött húzódó okok és a kezelés módja is különbözik, ezért fontos, hogy a diagnózis pontos legyen.
Az életünk során a csontjainkat védő porcok fokozatosan elhasználódnak, és idővel annyira lecsökken a méretük, hogy a csontok már közvetlen érintkezésbe kerülnek egymással, ezáltal elveszítve a szükséges védelmet. Ezt a jelenséget gyakran tapasztaljuk, amikor lépcsőzés közben térdfájdalmat érzünk, vagy a csípőnk tájékán jelentkezik kellemetlen érzés séta során. A porcok természetes lebomlása az idő múlásával elkerülhetetlen, azonban a folyamatot befolyásolják genetikai tényezők is, valamint olyan kockázati tényezők, mint ízületi sérülések, túlsúly és a mozgásszegény életmód. Mindezek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egyeseknél korábban vagy súlyosabb formában jelentkezzenek ezek a problémák.
A reumás ízületi gyulladás egy olyan autoimmun betegség, amelyben a szervezet saját immunrendszere tévesen támadja meg az ízületeket, különösen a porcot, amely az ízületek védelmét szolgálja. Ennek következményeként a betegek idővel olyan tüneteket tapasztalhatnak, amelyek a korral járó kopásos ízületi problémákra emlékeztetnek: fájdalom, duzzanat és végül az ízületek deformálódása. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa kiemeli, hogy ez a betegség nem csupán az idősebb korosztályt érinti, hiszen a fiatalabb felnőttek, különösen a 30-50 éves nők, szintén hajlamosak lehetnek a betegség kialakulására.
Az ízületi kopás során a mechanikai igénybevétel fokozatosan rongálja a porcot, míg a rheumatoid arthritis (RA) esetében a szervezet immunrendszere tévesen saját ízületeit célozza meg, így károsítva a porcot. A két állapot között nemcsak az okok, hanem a megjelenő tünetek is eltérőek, és ezek a különbségek fontos nyomokat adhatnak ahhoz, hogy pontosan meghatározzuk, melyik betegség érintheti az egyént.
Az ízületi kopás kezelésével a reumatológia területe foglalkozik, ezért ha arra gyanakszunk, hogy esetünkben ez a betegség okozhatja a tüneteket, akkor ilyen irányba kell indulnunk. Ha a reumatológus úgy ítéli meg, hogy esetünkben inkább autoimmun folyamat játszik szerepet a tünetek megjelenésében, akkor immunológus bevonásával zajlik a beteg kezelése, különösen azért, mert az ízületeken túlmenően egyéb belső szervek érintettsége is előfordulhat. Az RA kezelésében fontos szerepet kapnak az immunszuppresszív készítmények, melyek az immunrendszer működését nyomják el annak érdekében, hogy az autoimmun folyamatokat - a porc lebontását - megfékezzük.
Az ízületi gyulladás korai diagnózisa rendkívül lényeges, hiszen ez lehetővé teszi a betegség ritkább formáinak és szövődményeinek megelőzését. Ha a gyulladás kezeletlen marad, nem csupán az ízületek szenvednek, hanem a betegség szembetegségekhez, például szemszárazsághoz is vezethet. Emellett a szív- és érrendszeri problémák, fertőzések, sőt a tüdő kóros elváltozásainak kockázata is jelentősen megnő – figyelmeztet dr. Kádár János. Manapság már elérhetők korszerű terápiák, amelyekkel a korábban gyakori mozgáskorlátozottság is megelőzhető. A hatékony kezelés egyik alapvető eleme az ízületek védelme, valamint a rendszeresen végzett, célzott tornagyakorlatok beiktatása is elengedhetetlen.
