Fájdalmas pillanatok, törékeny jövő - a Déli noir világában S. A. Cosbyval. A sötét tónusok és a feszültségek keveredése egy olyan történetet sző, ahol a múlt árnyai és a jövő bizonytalanságai folyamatosan összefonódnak. Az élet nehézségei és a remény apr

Az északi noir világa már régóta ismert a hazai olvasók számára, hiszen a skandináv krimik zord atmoszférája évtizedek óta meghódítja a könyvesboltok polcait. De mi a helyzet a déli noirral? Itt az ideje, hogy felfedezzük a bűnügyi irodalom ezen izgalmas irányzatát is! Kezdjük egy kiemelkedő amerikai szerző, S. A. Cosby munkásságával, akinek díjnyertes regénye, a „Bűnösök vére folyjon” nemcsak izgalmas cselekményével, hanem mély társadalmi rétegeivel is felhívja a figyelmet. A vele folytatott beszélgetés során nemcsak az irodalom és a birkózás összefonódásáról esett szó, hanem arról is, hogy az összetett társadalmi problémák irodalmi ábrázolása milyen mértékben segítheti azok megoldását.

Az amerikai bűnügyi regények jövője valóban izgalmas és felelősségteljes feladat, különösen, ha olyan nevek fémjeleznek minket, mint Dennis Lehane vagy Stephen King, akik már bizonyították tehetségüket a műfajban. Az írás során elkerülhetetlenül felmerül a kérdés: milyen súlyt képvisel ez az örökség? Az elismerés örömteli, de egyben nyomasztó is, hiszen a mesterek nyomdokain haladva nemcsak a saját stílusunkat kell megtalálnunk, hanem azt is, hogy miként tudunk újat és izgalmasat hozni a már jól ismert elemek közé. Az írói felelősség nemcsak az olvasók szórakoztatását jelenti, hanem a műfaj folytatásának és gazdagításának feladatát is.

Igazán megtisztelő, hogy olyan írók, akiket régóta csodálok és nagyra értékelek, kedves szavakkal dicsérik a munkámat. Amikor azonban írásra kerül a sor, próbálom kizárni a külső véleményeket, így az ő dicséreteiket is. Ilyenkor az a feladatom, hogy leüljek, és megalkossam a lehető legjobb szöveget, amit csak tudok. A pozitív visszajelzések természetesen jól esnek, de mégis úgy érzem, minden új könyvemben nem másoknak, hanem saját magamnak kell bizonyítanom.

Dennis Lehane hatása kétségtelenül megjelenik a Bűnösök vére folyjon című műben, azonban Cormac McCarthy és James Ellroy is felmerül a gondolatainkban, amikor olvassuk a történetet. Azok a szerzők, akik segítettek felfedezni a saját irodalmi hangomat, különböző stílusokkal és megközelítésekkel gazdagították az írásomat. Például Gabriel García Márquez mágikus realizmusa és az érzelmek mélysége inspirált, míg Haruki Murakami szürreális világai és a karakterek belső vívódásai új perspektívákat adtak az elmeséléshez. Mindezek a hatások egyedi írói hangzás létrehozásában játszottak szerepet, formálva a történeteim hangulatát és mondanivalóját.

Valóban, Dennis mély nyomot hagyott bennem íróként, de nem ő az egyetlen. Walter Mosley és Elmore Leonard is jelentős hatással voltak arra, ahogyan az írás művészetét szemlélem. Emellett Jordan Harper, Daniel Woodrell és Jesmyn Ward munkái is inspiráltak, és folyamatosan arra ösztönöznek, hogy fejlődjek, és egyre jobban tökéletesítsem a saját írásaimat. Mindezek az írók olyan iránytűk számomra, akik segítenek felfedezni az írás mélységeit és lehetőségeit.

A birkózás és az írás látszólag eltérő világok, mégis számos párhuzam vonható közöttük. Mindkét tevékenységhez elengedhetetlen a kitartás, a stratégiai gondolkodás és a mentális erő. A birkózás során az ember folyamatosan alkalmazkodik a helyzethez, megfigyeli ellenfelét, és azonnali reakciókra kényszerül. Hasonlóképpen, az írás folyamata is megköveteli a rugalmasságot: a szavak és gondolatok folyamatosan formálódnak, és az író képes kell, hogy legyen a történet menetét módosítani, ha szükséges. Ezen kívül a birkózásban a fizikai és mentális határok feszegetése segít az önbizalom növelésében. Az író számára ez a magabiztosság alapvető fontosságú, amikor kifejezi gondolatait és érzéseit, hiszen a kreatív munka gyakran szembesít bennünket a kételyekkel. A birkózás tehát nemcsak fizikai erőt, hanem belső bátorságot is ad, ami az írás során is kulcsszerepet játszik. Végül, mindkét területen fontos a csapatmunka és a közösség szerepe. A birkózócsapat tagjaként a sportoló megtanulja, hogy a közös cél érdekében együtt kell működnie másokkal, míg az írók gyakran visszajelzéseket kérnek kollégáiktól, hogy finomíthassák munkájukat. E két világ összefonódása tehát nem csupán inspiráló, hanem gazdagító élmény is, amely új dimenziókat nyithat meg a kreatív folyamatban.

Első pillantásra úgy tűnhet, hogy a "csapatsport" és a magányos írói élet között éles ellentét húzódik. Mégis, bár a birkózásban a csapatnak fontos szerepe van, végső soron a versenyt mindig az egyén irányítja. Amikor a birkózószőnyegre lépek, csak én és az ellenfelem állunk szemben egymással. Azok a néhány perc, amely során a ringben küzdünk, a fegyelem és az elszántság legnagyobb próbatétele. A sikerhez elengedhetetlen, hogy fegyelmezett és határozott legyek; ezek azok a kulcsfontosságú jellemvonások, amelyek a győzelemhez vezetnek a birkózásban, és amelyek segítettek abban is, hogy kitartóan írjak, még akkor is, amikor a kiadók elutasították a munkáimat. A birkózás tanított meg arra, hogy a nagy álmok megvalósításához elengedhetetlen a kihívások legyőzése és a nehézségek feletti diadal.

A fegyelmezettség a bűnügyi történetek megalkotásakor különösen jól jöhet, hiszen az összefüggések kialakítása és kibontása érdekében sokan hoznak létre előzetes terveket az írás során, amelyekhez a későbbiekben szinte pontról pontra tartják magukat.

Ami a saját írói stílusomat illeti, sokkal inkább az ösztönös megközelítést részesítem előnyben. Persze szükségem van egy kiindulópontként szolgáló keretre a történethez, hogy tudjam, honnan hová szeretnék eljutni. De miután ez megvan, teljes mértékben a sztorira bízom magam, és hagyom, hogy a cselekmény szálai a maguk természetes módján bontakozzanak ki. Ez a vezérfonal számomra olyan, mint egy iránytű, amely megmutatja az utat, de a karaktereim azok, akik igazán irányítják az eseményeket, ők döntik el, merre kalandozunk tovább.

Az új könyvében a vezérfonal meglehetősen szembetűnő, hiszen olyan fontos és bonyolult társadalmi jelenségeket vizsgál, amelyek középpontjában az erőszak és a hit összefonódása, valamint a szélsőjobboldali ideológiák terjedése áll. Korábban azonban azt nyilatkozta, hogy csupán azért ír, mert az írás örömmel tölti el, és nem célja a világ vagy a társadalom megváltoztatása.

Nyilvánvaló, hogy a helyzet nem ilyen egyszerű. Az írás számomra elsősorban örömforrás, de úgy vélem, hogy a művészet minden formája egyben társadalmi és politikai állásfoglalás is. Virginia, mint a regény színhelye, nem véletlen választás; én is a Dél ölelésében nőttem fel, egy olyan összetett társadalmi és politikai környezetben, amely gazdag faji sokszínűségében. Ez a háttér mély nyomot hagyott a világlátásomon, és e hatás megjelenik a könyveim üzenetében is. Bár mélyen szeretem az Egyesült Államok déli részét, ez nem zárja ki, hogy észrevegyem a terület hiányosságait és problémáit. Éppen ebből a szeretetből fakad az a szándékom, hogy kritikusan vizsgáljam ezeket a kérdéseket, hiszen tudom, hogy a déli államok és az Egyesült Államok egészének fejlődése csakis közös erőfeszítések révén érhet el valódi változást.

A regény nemcsak a társadalomról beszél az erőszakon és a bűnökön keresztül, hanem igyekszik feltárni az emberi lélek legmélyebb rétegeit is, megvizsgálni az egyes ember érzéseit és motivációit. Nehéz megtalálni az egyensúlyt az elmélyült, karakterközpontú történetmesélés és a krimi műfaja által megkövetelt feszültség között?

Azt gondolom, hogy íróként az egyik legfontosabb feladatunk olyan karaktereket életre kelteni, akiknek az érzései és sorsa képes megragadni az olvasók figyelmét. Ha sikerül hiteles és mélyen emberi alakokat teremtenünk, akikkel az olvasók valóban együtt tudnak érezni, akkor ezzel nemcsak a történet érzelmi magját adjuk meg, hanem a feszültség alapjait is lerakjuk. Amikor az olvasó és a szereplők között egy erős kötelék alakul ki, az olvasók elkezdenek valóban törődni a karakterek sorsával, és ez az aggodalom fokozatosan feszültséget teremt a cselekményben. Más szóval, a feszültség a karakterek iránti törődésünk természetes következménye, amely a történetet dinamikussá és emlékezetessé teszi.

Bár a regény egy dél-virginiai kisvárosban játszódik, a kérdések és az ügyek, amelyeket felvet, túlmutatnak Charon megyén. A fekete seriff, Titus Crown például folyamatosan vívódik, hiszen egy olyan rendszerben kellene igazságot szolgáltatnia, amely igazságtalanul bánt a felmenőivel. Szembesülünk rasszizmussal, és a történetben megjelenik a hatalommal való visszaélés is. Van különbség ezek jelenlétében vagy kezelésében a vidéki Amerika és a nagyvárosok között?

A városokban, nagyvárosokban az emberek hajlamosak kialakítani a maguk számára olyan kisebb-nagyobb közösségeket, amelyekbe visszahúzódhatnak, amennyiben például rasszizmussal találkoznak. Ez egyfajta menekülés is. A kisebb városokban és vidéken az emberek között sokkal összetettebb a kapcsolat, több ponton ér össze az életük, így az egyes embernek nehezebb menekülési útvonalat találnia, amennyiben ilyesmivel találkozik, elvégre ezekben a közösségekben szinte mindenki ismer mindenkit.

A kötet eseményei rávilágítanak az amerikai rendőrség és a fekete közösségek közötti feszültségekre, melyek mélyen gyökereznek a történelmi és társadalmi kontextusban. E helyzet irodalmi megjelenítése lehetőséget teremt arra, hogy a jövőben tágabb diskurzusok és társadalmi párbeszéd formálódjon e komplex kérdés körül. Az ilyen írások nem csupán szórakoztatnak, hanem provokálják is az olvasót, hogy elgondolkodjon a fennálló problémákon, és esetleg új nézőpontokat is felfedezzen.

Bízom benne, hogy valóban így van. A művészet sokszínűsége képes inspiráló beszélgetéseket és társadalmi párbeszédeket generálni. Ha ezek a diskurzusok őszinte szándékkal zajlanak, akkor valóban hozzájárulhatnak különféle problémák megoldásához. Ugyanakkor gyakran még az is sok időt igényel, mire ezek a párbeszédek egyáltalán elkezdődnek.

A napjainkban megfigyelhető társadalmi és politikai jelenségek – legyen szó gyilkosságokról vagy fajgyűlöletről – gyakran mély gyökerekkel bírnak a múltban. Ez a regény is ezzel a témával foglalkozik, különös figyelmet szentelve a konföderációs múlt kérdésének. A polgárháború után Amerika tizenegy déli állama kikiáltotta függetlenségét, és ez a történelmi esemény a mai napig hatással van az Egyesült Államok politikai diskurzusára. A regény középpontjában álló szélsőjobboldali csoport felvonulása, amely a konföderációs múltat ünnepli, jól tükrözi azt a feszültséget, amely a politikai emlékezet és a történelmi örökség körül zajlik. Ezek a csoportok gyakran próbálják újraértelmezni a múlt eseményeit, hogy legitimizálják a jelenlegi nézeteiket, ami nemcsak a társadalmi feszültségeket fokozza, hanem újraéleszti a fajgyűlölet és az intolerancia szellemét is. Napjaink Amerikájában a konföderációs emlékek politikai jelentősége megosztó kérdés. A déli államokban sokan még mindig büszkék a konföderációra, és ennek szimbólumait, például a konföderációs zászlót, hagyományos értékek képviselőjeként látják. Ugyanakkor a másik oldalon sokan ezt a múltat a rasszizmus és az elnyomás szimbólumaként értelmezik, ami újabb indulatokat szül a társadalomban. Ez a komplex politika és emlékezetkérdés kulcsszerepet játszik a társadalmi diskurzusban, és a regény által feltárt események is rávilágítanak arra, hogy a múlt árnyai még mindig meghatározzák a jelenlegi politikai tájat. A konföderációs múlt emlékezete tehát nem csupán történelmi érdekesség, hanem aktív része a mai társadalmi és politikai vitáknak.

Amerika kivételes tehetséggel bír abban, hogy miként alakítja át a múlt fájdalmas eseményeit, és hogyan teremt fiktív narratívákat saját magának. Ez a képesség nem csupán a múlt bűneinek elhomályosítására szolgál, hanem arra is, hogy elkerülje a jelen kihívásainak valódi megértését, miközben a jövő bizonytalansága egyre inkább körvonalazódik.

Shawn Andre Cosby

(1973) amerikai író, a déli noir műfajának ismert és elismert szerzője. 2019-es írói debütálása óta négy bűnügyi regénye jelent meg. Az áttörést a 2021-es Razorblade Tears című kötet hozta el számára, amelyet számos díjjal ismertek el. Az Egyesült Államokban 2023-ban megjelent, Bűnösök vére folyjon című regénye számos, az év legjobb könyveit felsoroló listán helyet kapott, többek között Barack Obamáén is. Ez az első munkája, amely magyarul is olvasható - az Agave Kiadó gondozásában. A virginiai Gloucesterben él.