A tejtermékek árai Magyarországon drámai módon megemelkedtek, ami komoly kihívás elé állítja a fogyasztókat. Az Agro Napló legfrissebb jelentése szerint a drágulás mértéke figyelemre méltó, és sokak számára nehezíti a mindennapi vásárlásokat.

Az élelmiszerek áremelkedése Magyarországon továbbra is folytatódik, és a boltok polcain elképesztő árakkal találkozhatunk. Különösen a tejtermékek esetében tapasztalhatók kiugró drágulások: a legfrissebb januári statisztikák alapján a tejek ára 23%-kal, míg a vajak és vajkrémek ára 15,5%-kal emelkedett. A tejfölök 14,5%-os, a trappista sajt 12,2%-os, míg a túrók 9,8%-os drágulásának vagyunk tanúi az elmúlt évhez képest. Ráadásul a külföldi importtermékek sok esetben kedvezőbb áron kaphatók, ami aggasztó tendencia lehet, hiszen könnyen előfordulhat, hogy egyre többen választják az olcsóbb külföldi alternatívákat a hazai termékek helyett.

A nyerstej termelői árai 2024 decemberében számos országban emelkedtek az előző évhez képest: Új-Zélandon 33%-os, az Európai Unióban 17%-os, míg az Egyesült Államokban 14%-os növekedést tapasztaltunk. A világpiacon 2025 7. hetében a tejpor, cheddar sajt, ömlesztett vaj és sovány tejpor árai is felfelé íveltek az előző év hasonló hetéhez viszonyítva: 22%, 14%, 11% és 8%-os emelkedéssel. Az AKI adatai szerint az olaszországi nyerstej spot piaci ára 2025. február 17-én 58 euró/100 kg-ra rúgott, míg a biotej ára 72,5 euró/100 kg volt. A német és osztrák nyerstej 56 euró/100 kg áron cserélt gazdát, a fölözött tej 25,5 euró/100 kg, a tejszín pedig 322-327 euró/100 kg között mozog.

2025 januárjára az alapanyagárak – a zsír és a fehérje költségei – 24%-kal emelkedtek az előző évhez viszonyítva. Különösen a zsír ára ugrott meg, hiszen 44%-os növekedést mutatott, míg a fehérje ára 5%-kal csökkent. Franciaországban és Németországban a tejfelvásárlás az előző héthez képest emelkedett, azonban az előző év ugyanezen hetéhez képest visszaesett. Németországban az ömlesztett vaj ára 24,3%-kal nőtt, míg a sovány tejpor ára 2,5%-kal csökkent. Az ömlesztett vaj és a sovány tejpor ára a kempteni árutőzsdén az intervenciós ár fölött jelentős mértékben, 216,8%-kal, illetve 42,5%-kal volt.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nemrégiben bejelentette, hogy a tejek és tejtermékek alapvető élelmiszerek, amelyek jelentős részesedést képviselnek a családok költségvetésében. Ennek megfelelően a megfizethetőségük kiemelt fontossággal bír. A kormány ennek érdekében konzultált a kiskereskedők mellett a termelőket és feldolgozókat tömörítő Tej Szakmaközi Szervezettel és Terméktanáccsal. Ezen felül tervezi az online árfigyelő rendszer bővítését is, hogy több tejterméket érhessenek el a fogyasztók.

A tejek és tejtermékek a KSH teljes inflációs fogyasztói kosarában 3,2 százalékos súllyal jelennek meg, ami azt jelenti, hogy a KSH élelmiszerkosarának több mint 10 százalékát teszik ki ezek a termékek. Egyben, kiemelték, a legfrissebb januári adatok szerint az árfigyelőben megfigyelt élelmiszerek közül kiugróan drágultak a tejek és tejtermékek: a tejek 23, a vajak és vajkrémek 15,5, a tejfölök 14,5, a trappista sajt 12,2, illetve a túrók 9,8 százalékkal kerülnek többe, mint egy évvel korábban.

2025 januárjában Magyarországon a nyerstej országos termelői átlagára 206,96 forint/kilogrammra emelkedett, ami 3%-os növekedést jelent az előző hónaphoz képest, és 26%-kal magasabb az egy évvel korábbi januári adatokhoz viszonyítva. Bár a zsírtartalom és a fehérjetartalom valamelyest csökkent, a termelői ár 3%-os emelkedése ezt a negatív tendenciát ellensúlyozta. A nyerstej felvásárlása január folyamán 5%-kal emelkedett az előző hónaphoz, míg az előző év januárjához képest 6%-os növekedést mutatott. A nyerstej kiviteli ára 197,52 forint/kilogramm volt, ami 7%-os csökkenést jelentett az előző hónaphoz képest, ugyanakkor 28%-kal meghaladta az egy évvel korábbi januári kiviteli árat. Érdemes megjegyezni, hogy a kiviteli ár 5%-kal alacsonyabb volt a termelői átlagárnál. Ugyanakkor a nyerstej kiszállítása januárban 14%-os csökkenést mutatott az előző év januárjához viszonyítva.

A magyar termelők és a hazai termékek támogatása rendkívül fontos lenne, ám a valóság sajnos az, hogy sok esetben ezek az élelmiszerek drágábbak az importált változatoknál. De vajon miért van ez így? Ezzel a témával korábban lapunk is foglalkozott, és megállapítottuk, hogy a különböző országok termelési körülményei nagyban hozzájárulnak ehhez a helyzethez. Európa legnagyobb tehenészetei a tengerparti régiókban helyezkednek el, ahol az éghajlat kedvezőbb a szarvasmarha-tenyésztés számára. Ezeken a területeken a hőmérséklet kiegyensúlyozottabb és hűvösebb, ellentétben a magyar nyarak forró időjárásával, amely kihívásokat jelent a helyi gazdák számára.

A takarmányozás terén is lényeges eltérések figyelhetők meg, hiszen míg Magyarországon a silókukorica dominál, ami aszályos időszakokban gyakran nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségben, addig a tengermelléki régiók bőséges legelőkkel rendelkeznek, lehetővé téve az olcsóbb takarmányozást. Ezen felül a külföldi tejüzemek feldolgozási hatékonysága is jelentősen meghaladja a hazai szintet, ami a termelési eredmények szempontjából kulcsfontosságú tényező.