A szív egészségére nézve rendkívül káros hatással bír, ha valaki nem pihen megfelelően.

A gyulladásos fehérjék hosszú távú jelenléte hozzájárulhat a szívbetegségek kialakulásának fokozódásához.

A svédországi Uppsalai Egyetem új tanulmányában a kutatók megállapították, hogy már egymás után három éjszaka korlátozott alvás - körülbelül négy óra éjszakánként - olyan változásokat vált ki a vérben, amelyek a szívbetegség magasabb kockázatával állnak összefüggésben.

A kutatók a vérben lévő gyulladásos fehérjéket vizsgálták. Ezek olyan molekulák, amelyeket a szervezet akkor termel, amikor stressz alatt áll vagy betegséggel küzd. Ha ezek a fehérjék hosszú ideig magas szinten maradnak, károsíthatják az ereket, és növelhetik az olyan problémák kockázatát, mint a szívelégtelenség, a szívkoszorúér-betegség és a pitvarfibrilláció - számolt be a tanulmányról a The Conversation.

A vizsgálatban 16 egészséges fiatal vett részt, akik több napot töltöttek egy laboratóriumban, ahol az étkezéstől kezdve az aktivitási szintjükön át a fényexpozícióig mindent gondosan ellenőriztek. A résztvevők két rutint követtek: három éjszaka 8,5 órát aludtak, három éjszaka 4,25-öt. Mindegyik alvás fázis után a férfiak rövid, de nagy intenzitású kerékpáros edzést végeztek, előtte és utána pedig vérvizsgálaton vettek részt.

A kutatók közel 90 különböző fehérjét mértek a vérmintákban. Azt találták, hogy az alvásmegvonás a szívbetegségekkel összefüggésbe hozható gyulladásos markerek egyértelmű emelkedését okozta. Míg a testmozgás általában növeli az egészséges fehérjék számát, amelyek támogatják az agy és a szív egészségét, addig ezek a reakciók gyengébbek voltak a rossz alvás után.

A fiatal, egészséges felnőttek körében is jelentkeztek a változások, csupán néhány éjszakányi rossz alvás után. Ez különösen aggasztó, hiszen a felnőttek gyakran tapasztalnak alvásproblémákat, és körülbelül minden negyedik ember olyan műszakban dolgozik, amely megnehezíti a rendszeres alvási ritmus fenntartását.

A kutatók emellett arra is rámutattak, hogy a vérvétel időpontja lényeges tényező: a fehérjeszintek különbséget mutatnak a reggeli és az esti órák között, és ez a különbség még hangsúlyosabbá válik, ha az alvás mennyisége korlátozott volt. Ez a megfigyelés arra utal, hogy az alvás nem csupán a vér összetételére gyakorol hatást, hanem arra is, hogy ezek a szintbeli eltérések mikor a legmarkánsabbak.

A modern élet gyakran arra ösztönzi az embereket, hogy alvás helyett fókuszáljanak a termelékenységre, társasági életre vagy a képernyő előtt töltött időre, de a testünk megbosszulja, ha nem figyelünk rá oda eléggé.

A megfelelő időben történő, jó minőségű és elegendő alvás elengedhetetlen a mentális és fizikai egészség megőrzéséhez, valamint az életminőség javításához. Az alváshiány viszont rendkívüli fáradtságot idézhet elő napközben, ami számos területen megnehezíti a mindennapjainkat. E hatásokat érezhetjük a munkahelyen, az iskolai teljesítményben, a vezetés során, sőt, a társas kapcsolatainkban is. A tanulás, a koncentráció és a gyors reagálás terén is jelentős problémákat okozhat, míg a döntéshozatal, a problémamegoldás, az emlékezés, az érzelmi állapotok kezelése és a változásokhoz való alkalmazkodás is nehezebbé válik. Ilyenkor előfordulhat, hogy lassabban végezzük el a feladatainkat, a reakcióidőnk megnő, és hajlamosabbak vagyunk hibázni. Az alvás minősége tehát alapvetően befolyásolja a mindennapi életünket és teljesítményünket.

A teljesítményünket már néhány éjszaka alatt tapasztalt, csupán 1-2 órányi alvásmegvonás is jelentősen csökkentheti, mintha 1-2 napig egyáltalán nem aludtunk volna. Ilyen helyzetekben gyakran előfordulnak úgynevezett mikroalvások, amelyek olyan rövid alvás-epizódok, amelyek az ébrenlét során jelentkeznek, és nem irányíthatók. Például, ha vezetés közben hirtelen nem tudunk felidézni az út egy szakaszát, valószínűleg mikroalvás történt.

Ha tisztában van azzal, mennyi alvásra van szüksége ahhoz, hogy a legjobb formáját hozza, az jelentősen megkönnyítheti a lefekvési időpont megtervezését. Az American Academy of Pediatrics és a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) megbízható forrásként általános irányelveket ad a különböző korosztályok számára:

Az alvásigény korcsoporton belül is eltérhet, ezért fontos figyelembe venni, hogy az egyén hogyan reagál a különböző alvásmennyiségekre. Érdemes észrevenni, hogy mindenki másképp éli meg az alvást, és ami az egyik embernek elegendő, az a másiknak lehet, hogy nem.

Fontos hangsúlyozni, hogy egy-egy rosszul alvásra eltöltött éjszaka általában nem gyakorol jelentős hatást az egészségünkre. Ugyanakkor a szakértők figyelmeztetnek arra, hogy a rendszeres alváshiány komoly egészségügyi problémákhoz vezethet, beleértve a krónikus betegségek kialakulásának kockázatát, valamint a korai halálozás esélyének növekedését.

Ha 8 óra alvás után is fáradtan ébred, vizsgálja meg az alvási szokásait. A minőségi alvást rontó dolgok közé tartozik például az alváskörnyezete, az alvópartnere vagy a háziállat zajongása, mozgása, álmatlanság vagy alvási apnoe, krónikus fájdalom vagy mentális probléma. Ha be tudja azonosítani, hogy mi az oka a rossz alvásnak, az félsiker, hiszen el tud kezdeni a megoldáson dolgozni.

A fény kiemelkedő szerepet játszik alvásunk és biológiai óránk, azaz cirkadián ritmusunk szabályozásában. A természetes napfény, amely a napkelte és napnyugta váltakozásával határozza meg életünket, segít testünket a megfelelő ritmushoz igazítani. Ezzel szemben a mesterséges fényforrások – mint például az utcai lámpák, képernyők vagy a beltéri világítás – könnyen felboríthatják ezt a finom egyensúlyt. Ennek következményeként alvászavarok, anyagcsere- és szív-érrendszeri problémák léphetnek fel, sőt, a hosszú távú kitettség akár daganatos megbetegedésekhez is vezethet.

A melatonin az alvást segítő hormon, melyet sötétben termel a tobozmirigy. A fény - különösen a kék fény (telefon, tablet, laptop) - gátolja a termelődését, így nehezíti az elalvást. A melatoninszint természetes ingadozása segít fenntartani az egészséges alvásritmust. Bizonyos esetekben melatonin-tartalmú készítményekkel lehet segíteni az alvási problémákon.

Az alvási környezet sötétsége kulcsfontosságú a pihentető alvás szempontjából. Még akkor is, ha a szemek zárva vannak, a fény befolyásolhatja a pihenés minőségét. Kutatások azt mutatják, hogy a világos környezetben alvó nők hajlamosabbak a súlygyarapodásra, és egyes tanulmányok fényt derítettek arra, hogy az éjszakai világítás összefüggésbe hozható bizonyos ráktípusokkal is.