Erdészetvezető: A jövő víziója és a rugalmas alkalmazkodás hiányában a városi erdők komoly kockázatoknak vannak kitéve.
Budapesten nagyon sok a lebetonozott felület, és folyamatosan csökken a többletvízmennyiség, ami a talajban eltárolódva segíthetné az erdőterületek táplálását - mondta az InfoRádióban Rittling István. A Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészetének vezetője hozzátette: ha erősödne az erdők természetes immunrendszere, ellenállóbak lennének a fák az azokat érő negatív hatásokkal szemben.
A klímaváltozás a városi erdőket különösen érzékenyen érinti, sokkal gyorsabb ütemben, mint más erdőterületeket, növényfajokat és ökoszisztémákat. A Pilisi Parkerdő szakértői ezért már most olyan fafajták ültetését javasolják, amelyek képesek lesznek alkalmazkodni a következő 30-50 év várható környezeti változásaihoz. Emellett hangsúlyozzák az erdők biodiverzitásának növelését is. A Budapesti Erdészet vezetője az InfoRádióban kifejtette, hogy a fővárosban a klímaváltozás hatásai kifejezetten sajátos formában jelentkeznek, így elengedhetetlen, hogy reagáljunk ezekre a folyamatokra az erdők védelme érdekében. Mint mondta, a nagyvárosi környezet már önmagában is jelentős terhet ró az erdőkre, és az éghajlatváltozás következtében az aggasztó jelek még korábban észlelhetővé válnak.
Rittling István kifejtette, hogy a főváros valójában egy hőszigetként működik, köszönhetően a hatalmas beépített területeknek. Ezek a betonfelületek rendkívül gyorsan felmelegszenek, és a hőmérsékletük gyakran elér egy rendkívül magas szintet, ami nemcsak a városra, hanem a közeli erdők ökoszisztémájára is kihat. Amennyiben az átlagos hőmérséklet tartósan emelkedik, a párologtatás mértéke is jelentősen megnő. Ez különösen aggasztó, hiszen Budapesten számos lebetonozott terület található, ahol a csapadékvíz elvezetése történik, így a természetes vízkörforgás is zavart szenved.
A többletvízmennyiség folyamatos csökkenése aggasztó jelenség, hiszen ez a talajban felhalmozódva jelentős mértékben hozzájárulhatna az erdőterületek tápanyagellátásához.
A fák pedig nyaranta egyre rosszabbul tűrik a nagy meleget és a szárazságot.
Az erdészetvezető kiemelten fontosnak tartja egy jól megalapozott jövőkép kialakítását, amely segít meghatározni, mire kell felkészülnünk a jövőben. A Pilisi Parkerdő és az Erdészeti Tudományos Intézet közösen dolgozta ki a különböző klímaszcenáriókat, hogy megértsük, milyen állapotok és környezeti feltételek várhatóak a következő öt évtizedben, és hogy ezekre hogyan reagálhatunk. A szakértők arra számítanak, hogy a következő évtizedekben az eddigi tapasztalatokhoz képest jóval melegebb és szárazabb éghajlatra kell felkészülnünk, ami a fővárosi erdőterületeket is jelentősen befolyásolni fogja. Rittling István szavai szerint a pesti oldalon az eddigi erdősztyepp helyett várhatóan sztyepp klíma alakul ki, így a fafajok telepítésekor ezt a változást is figyelembe kell venni. Ahogy ő fogalmazott: a most, illetve a közeljövőben ültetett facsemeték fognak "erdőként szolgálni" a főváros lakossága számára 30-50 év múlva, ezért rendkívül fontos, hogy milyen koncepciók alapján végezzük a telepítéseket.
Az erdészetvezető hangsúlyozta, hogy a budapesti erdők „történelmi lenyomatokat hordoznak magukban”. A pesti oldalon első- és másodgenerációs, mesterségesen telepített erdők találhatók, míg a budai oldalon a második világháború idején jelentős mértékű tarvágások zajlottak, amelyek következtében sarjaztatott erdők alakultak ki. E körülmények miatt kiemelten fontosnak tartja az erdők természetességének megőrzését és fokozását, mivel ezáltal lehetőség nyílik az erdők állapotának javítására.
Ha pedig erősödik az erdők természetes immunrendszere, ellenállóbak lesznek a fák az azokat érő negatív hatásokkal szemben.
Rittling István hangsúlyozta: a fővárosban az erdő teljesen mást jelent a lakosság számára, mint vidéken. Mint mondta, Budapesten egy főre 33 négyzetméternyi erdőterület jut, így sokkal erősebb a kötődés az erdőkhöz. Ebből adódóan a városi erdőket más módon kell kezelni. A Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészetének vezetője szerint a fővárosi erdőkezelésben kétmillió lakos szempontjait kell figyelembe venni. "Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy az első az erdő mint természetes rendszer, melynek a szabályait nem tudjuk felülírni, de a lakosság igényeit, érdekeit is minél inkább igyekszünk érvényesíteni az erdőkezelésünkben" - magyarázta Rittling István.
