EP-alelnök: A közösségi média használatához szükséges minimális korhatárt 16 évre kellene emelni.

A kiskorúak egyre inkább pszichológiai nyomás alatt állnak az online világban. Christel Schadelmose, az Európai Parlament alelnöke, hangsúlyozza, hogy sürgősen szükség van arra, hogy erősebb védelmi intézkedéseket vezessünk be a gyermekek és fiatalok digitális környezetének biztonságosabbá tételéért.

"Pert indítottunk a touloni bíróságon a TikTok ellen, miután 2021-ben öngyilkosságot követett el egy 15 éves francia lány, akit hosszú időn keresztül zaklattak az iskolában, elsősorban a testsúlya miatt. Szülei úgy vélik, hogy a tragédia hátterében az alkalmazás által ajánlott videók is állhattak, amelyek önkárosításról és öngyilkosságról szóltak, továbbá fokozhatták a lány lelki sérülékenységét. A 2023-ban elindított per célja annak megállapítása, hogy a platform eleget tett-e a gyermekek védelmére vonatkozó kötelezettségeinek. Az ügyben hamarosan újabb meghallgatásra kerül sor" - nyilatkozta Laure Boutron-Marmion francia ügyvéd az Euronewsnak Brüsszelben.

Az Algos Victima egyesület alapítója is részt vett az Európai Parlamentben tartott tájékoztatón, amelyen a gyermekek és a fiatalok online környezetének biztonságosabbá tételét célzó jogalkotási lépéseket ismertették.

Marie tragikus története rávilágít arra, hogy az online tér és az algoritmusok hatása rendkívül súlyos következményekkel bírt a fiatalok számára. Jelenleg nincsenek részletes hivatalos statisztikák arról, hány tinédzser küzd a közösségi média káros hatásaival, de a pszichológiai következmények már egyértelműen megfigyelhetők. A függőség egyre fiatalabb korban jelentkezik, és a korai depresszió esetei is szaporodnak. Franciaországban a 15 és 30 év közötti fiatalok egynegyede tapasztalja meg ezt a problémát – tette hozzá a szakértő.

Kiemelte, hogy nem csupán a sérülékeny fiatalok kerülhetnek nehéz helyzetbe, hanem gyakorlatilag bárki. Az internet tele van káros tartalmakkal, és az algoritmusok egyre gyorsabban terelik a felhasználókat ezekhez, még akkor is, ha azok nem kifejezetten veszélyes anyagokat keresnek. A különböző platformok nincsenek megfelelően szabályozva, és hiányzik belőlük a szükséges önellenőrzés.

Az Algos Victima egyesület alapítója hangsúlyozta, hogy egyre több szülő fordul hozzá segítségért, mivel aggódik kamasz gyermekük biztonsága miatt a káros online tartalmak hatásai miatt. Szerinte a jelenség egyik fő okát abban találhatjuk, hogy a fiatalok körülbelül fele nem rendelkezik szülői felügyelettel az internet használata során, és sokan már 10 éves koruk előtt is szabadon navigálnak a világhálón.

Franciaország határain túlnyúlóan, egész Európában egyre fokozódik az aggodalom amiatt, hogy a közösségi média és a videómegosztó platformok miként hatnak a fiatalok mentális jólétére.

Az EP által közvetített üzenet arra figyelmeztet, hogy a gyermekek és fiatalok körében a népesség egynegyedének okostelefon-használata "problémás" vagy "diszfunkcionális" jelenségeket mutat, amelyek függőségre utaló viselkedési mintákat takarnak. Mivel a fiatalok kognitív képességei még formálódnak, különösen érzékenyek az AI által létrehozott tartalomra és a csevegőrobotok hatásaira.

A fiatalok körében az internet napi használata lenyűgöző arányt mutat: a fiatalok 97%-a rendszeresen fellép a világhálóra. Különösen figyelemre méltó, hogy a 13-17 éves korosztály 78%-a legalább óránként, míg 46%-a gyakorlatilag állandóan ellenőrzi mobileszközeit.

A 16 és 24 év közötti fiatalok átlagosan napi hét óránál is többet töltenek az internet világában. Az Európai Unióban a fogyasztók több mint fele rendszeresen videojátékokkal játszik, míg a 11-14 éves gyerekek körében ez a szám lenyűgöző 84%-ra nő.

Az Al-kutatások azt mutatják, hogy a serdülők mentális egészségügyi problémáinak növekedése összefüggésbe hozható a közösségi média túlzott használatával, és a közösségi média nyomása a kiskorúak mentális egészségügyi problémáinak (például a fokozott szorongásnak és depressziónak) az öt legfőbb oka közé tartozik.

Tanulmányok kimutatták, hogy a közösségi média túlzott használata hatással lehet a kiskorúak agyának fejlődésére és agyi kapacitására. Összefüggést találtak a közösségi média túlzott használata és az impulzuskontroll hiánya között.

"Minden egyes nap gyermekek milliói szembesülnek olyan tartalmakkal, amelyeknek nem lenne szabad a látóterükbe kerülniük. Az internetes biztonság érdekében sokkal hatékonyabb védelemre van szükségünk a kiskorúak számára, mint amit jelenleg alkalmazunk: javasoljuk, hogy a közösségi médiához való hozzáféréshez 16 éves korhatárt vezessünk be az EU területén" - nyilatkozta Christel Schadelmose, az Európai Parlament alelnöke a brüsszeli sajtótájékoztatón.

Emlékeztetett arra, hogy az EP Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottsága (IMCO) aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a nagy online platformok nem nyújtanak megfelelő védelmet a kiskorúak számára, és figyelmeztetnek a függőség, a mentális egészség és az illegális és káros tartalmaknak való kitettség kockázataira. A bizottság jelentése kötelező biztonsági tervezést és a kiskorúakra legkárosabb interakciós mechanizmusok betiltását szorgalmazza.

Az IMCO jelentése erősíti a Bizottság törekvéseit a magánélet védelmét szolgáló korhatár-ellenőrzési rendszerek kidolgozásában. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ezeknek az intézkedéseknek figyelembe kell venniük a gyermekek jogait és magánéletét. Emellett fontos megjegyezni, hogy ezek a szabályozások nem mentesítik a platformokat a szolgáltatásaik biztonságos kialakításáért vállalt felelősség alól.

Az európai parlamenti képviselők az EU egész területén 16 éves korhatárt javasolnak a közösségi médiához, videomegosztó platformokhoz és mesterséges intelligencia (AI) társalkalmazásokhoz való hozzáféréshez, kivéve, ha a szülők engedélyezik, valamint 13 éves korhatárt a közösségi médiához való hozzáféréshez.

Az európai parlamenti képviselők határozottan kérik a Bizottságot, hogy maradéktalanul használja ki a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) adta lehetőségeket. Ez magában foglalja a bírságok kiszabását, valamint szükség esetén a kiskorúakat veszélyeztető, szabályozási normáknak nem megfelelő webhelyek és alkalmazások betiltását. Továbbá, arra is sürgetik a Bizottságot, hogy...

Az Európai Parlament képviselői támogatják azt az elképzelést, hogy a meggyőző technológiákat – mint például a célzott hirdetéseket, az influenszer-marketinget, az addiktív dizájnt, a loot boxokat és a megtévesztő mintázatokat – integrálják a jövőbeli Digitális Méltányossági Törvény keretei közé. A jelentés sürgeti az uniós intézkedéseket a manipulatív funkciók, mint a végtelen görgetés, az automatikus lejátszás, az eltűnő történetek és a káros játékosítási gyakorlatok ellen, amelyek szándékosan kihasználják a fiatalok viselkedését, hogy fokozzák elköteleződésüket és költési hajlandóságukat.

Az európai parlamenti képviselők egyetértenek abban, hogy a közelgő digitális méltányossági törvény keretében fontos lenne foglalkozni a meggyőző technológiák kérdésével. Ilyen technológiák például a célzott hirdetések, az influencer marketing, a függőséget kiváltó tervezési megoldások, a loot boxok és a sötét minták, amelyek mind jelentős hatással vannak a felhasználói élményre és a digitális környezet etikai vonatkozásaira.

A jelentés arra ösztönzi az EU-t, hogy lépjen fel a manipulatív funkciók ellen, mint például a végtelen görgetés, az automatikus lejátszás és az eltűnő történetek. Ezek a jellemzők szándékosan kihasználják a fiatalok viselkedését, hogy fokozzák az elköteleződést és a kiadásokat.

Dánia, mint az EU soros elnöke, arra törekszik, hogy a technológiai óriáscégek kötelező korhatárellenőrzést vezessenek be a saját platformjaikon. Hat uniós ország - köztük Dánia, Franciaország, Görögország, Olaszország, Spanyolország és Franciaország - közös erőfeszítéseket tesz egy testreszabható korhatár-ellenőrző alkalmazás kifejlesztésére, melynek célja, hogy megóvja a gyermekeket a káros online tartalmak hatásától.