Egy friss kutatás eredményei alapján megállapították, hogy a terhesség alatt az anya betegsége nem okoz autizmust a gyermeknél. Ez a felfedezés új megvilágításba helyezi a terhesség és a gyermek fejlődése közötti kapcsolatot.

A legújabb kutatások szerint nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy az anya terhesség alatti megbetegedései növelnék a gyermek autizmus spektrumzavarral való érintettségének kockázatát - számol be erről az EurekAlert. A tanulmány új megvilágításba helyezi a terhesség és az autizmus közötti kapcsolatot, és eloszlatja a korábbi aggodalmakat.

Az utóbbi években számos tanulmány vizsgálta, hogy bizonyos fertőzések és egészségügyi problémák a terhesség alatt hogyan befolyásolhatják a gyermekek autizmushoz való hajlamát. Például a New York-i Egyetem kutatói arra figyelmeztetnek, hogy ezek a helyzetek összetett tényezők, amelyek genetikai, környezeti vagy szennyeződési hatások együttállásának következményei lehetnek.

A szerzők szerint azok a tényezők, amik bizonyítottan hozzájárulnak a zavar kialakulásához, mind a magzatnál fellépő komplikációkra vezethetőek vissza. 600 ezer dániai anya összesen 1,1 millió terhességét vizsgálták meg, és mindegyikőjük kórtörténetében 1700 különböző diagnózist kerestek. Ezek közül arra a 236 diagnózisra összpontosítottak, amik legalább a terhességek 0,1 százalékánál jelen volt.

A kutatás során gondosan mérlegelték azokat a tényezőket, amelyek befolyásolhatták az eredményeket. Ilyen tényezők közé tartozik az anya társadalmi és gazdasági helyzete, valamint életkorának hatása is. Különösen figyelembe kellett venni, hogy az idősebb anyák esetében magasabb az autizmussal születő gyermekek kockázata, és sok esetben a különféle betegségeket is gyakrabban diagnosztizálják náluk.

Miután ezek fényében korrigálták a módszertanukat, még mindig maradt 30 eset, amiknél megmaradt a statisztikai esélye, hogy az anya terhesség közbeni betegségének köze lehet a gyereknél kialakuló autizmushoz. Emiatt megvizsgálták nők többi gyerekét és az apák betegségeit is, hogy ki tudják szűrni azokat a diagnózisokat, amik minden terhességnél jelen voltak, de a gyerek mégsem minden esetben született spektrumzavarral.

A kutatók által végzett tanulmányok alapján a genetika gyakran felmerül, mint lehetséges magyarázat a depresszió és az autizmus közötti összefüggések megértésében. Bizonyos gének, amelyek hajlamosítanak a depresszióra, összefüggésbe hozhatók az autizmus kialakulásával is. Amennyiben egy nő terhessége alatt depressziós állapotba kerül, és gyermeke autizmussal jön a világra, akkor sokkal valószínűbb, hogy ezt az örökölt gének befolyásolják, mintsem hogy a depresszió biokémiai hatásai zavartak volna be a magzat fejlődésébe. Miután ezeket a tényezőket alaposan megvizsgálták, csupán egy olyan diagnózis maradt, amely szoros statisztikai összefüggést mutatott a gyermek autizmusának megjelenésével: a terhesség alatt fellépő magzatra vonatkozó komplikációk.

Úgy gondoljuk, hogy a magzati diagnózisok valószínűleg nem közvetlenül az autizmus kialakulásához vezetnek, hanem inkább a már meglévő állapot korai jelei lehetnek. Jelenleg a legvalószínűbbnek tűnik, hogy az autizmus már a születés előtt kezdetét veszi. A fejlődési eltérések már jóval azelőtt megjelennek, hogy a gyermeket autista spektrum zavar miatt diagnosztizálnák.

Sok autista gyermek édesanyjában bűntudat ébredhet, mert azt hiszik, hogy a terhesség alatt valamit elrontottak, ami igazán szívszorító helyzet. Szerintem elengedhetetlen, hogy világossá tegyük: ezek a tényezők nem okoznak autizmust. Fontos, hogy a figyelmünket a hatékonyabb támogatási módszerekre összpontosítsuk, amelyek segíthetik az autista gyermekeket és családjaikat a fejlődésben és a boldogulásban.

„Tedd egyedivé a szövegedet!” – hangzott el Magdalena Janecka, a tanulmány egyik vezető szerzője.