A Fidesz jelentős mértékben torzítja a külhoni választási eredmények valóságos képét.

A határon túli magyar szavazók nyilvántartása átláthatóbbá vált, de önmagában ez édeskevés. László Róbert, a Political Capital szakértője nem lát esélyt arra, hogy a jelenlegi kormány megszünteti a mesterségesen teremtett választási anomáliákat.

Minden kis lépés számít: a Political Capital és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jelentős eredményt ért el azzal, hogy a Nemzeti Választási Iroda tavaly év végén kezdte el a választásra regisztrált külhoni magyar állampolgárok névjegyzékének tényleges lakóhely szerinti közzétételét. Korábban csupán az értesítési cím szerinti adatokat ismerhettük meg, ami a helyzet átláthatóságát jelentősen korlátozta. Mivel az értesítési cím lehetett akár egy e-mail cím is, így nem volt lehetőségünk arra, hogy pontosan megállapítsuk, a levélben szavazó kettős állampolgárok valójában melyik országban élnek.

Pillanatnyilag mintegy 438 ezren szerepelnek a külhoni magyarok választói névjegyzékében, tehát ennyien jogosultak arra, hogy - bár nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel - kettős állampolgárként listás szavazatot adhassanak le az itteni parlamenti választáson. A legtöbben közülük (több mint 287 ezren) Romániában élnek, a második helyen Szerbia szerepel (83 ezer). Az a közel 32 ezer magyar szavazó, aki "kettős állampolgárságot tiltó országban" él - ilyen például Ausztria, Szlovákia vagy Ukrajna -, összevont kategóriában szerepel. Elkerülendő a diplomáciai bonyodalmakat, esetükben a statisztika nem tartalmaz országonkénti bontást.

A Fidesz kezdetben azt kommunikálta, hogy a határon túli magyarok kettős állampolgársága nem jár majd szavazati joggal. Azonban a valóság más irányt vett. 2014 óta a határon túli magyar állampolgárok levélszavazás révén részt vehetnek a magyarországi választásokon, és a regisztrált szavazók túlnyomó része a Fidesz pártját választja. A Political Capital elemzései alapján a levélszavazatok 2014-ben egy mandátumot biztosítottak a Fidesznek, 2018-ban viszont nem befolyásolták a választási kimenetelt. 2022-ben viszont már két mandátumot is "átjuttattak" a Fideszhez: egyet a hatpárti ellenzék, egyet pedig a Mi Hazánk rovására.

László Róbert, a Political Capital választási szakértője, lapunknak adott interjújában kiemelte:

Bár a névjegyzéki nyilvántartás átláthatósága örvendetes előrelépés, a legsúlyosabb problémák továbbra is fennállnak. A kettős állampolgárok regisztrációja tíz évre érvényes, de ha valaki részt vesz egy választáson, akkor ez a tíz éves időszak újraindul, ami bonyolítja a helyzetet.

Senki sem ellenőrzi, és Magyarországon senki nem is képes megállapítani, hogy a névjegyzékben szereplő személyek közül ki él még, és ki nem. A levélben küldött szavazólapot az elhunytak hozzátartozói is átvehetik, és gyakorlatilag semmi nem akadályozza meg őket abban, hogy a halott rokonuk nevében voksoljanak.

"A megoldás abban rejlik, hogy minden választás előtt kötelezővé kellene tenni a regisztrációt" – nyilatkozta László Róbert. Ugyanakkor a Fidesz számára nem előnyös, ha szigorúbb szabályokat vagy adminisztratív ellenőrzéseket vezet be a rendszerbe. Ahogy azt a Political Capital szakértője is kifejtette –

A Fidesz számára a legnagyobb értéket az a külhoni állampolgár képviseli, aki már elvégezte a regisztrációs folyamatot.

László Róbert kifejtette, hogy a kormány számára nem előnyös a látványos igazságtalanság megszüntetése a magyarországi lakcímmel nem rendelkező kettős állampolgárok és a tartósan külföldön élő, de magyar lakcímmel bíró állampolgárok között. Az utóbbi csoport tagjai, akik általában nem a kormány támogatói, nem rendelkeznek a levélben történő szavazás lehetőségével. Számosuk számára komoly és gyakran leküzdhetetlen akadályt jelent, hogy a lakóhelyüktől távol eső külképviseleten gyakorolják szavazati jogukat. Ez a megkülönböztetés diszkriminatív jellegű, még akkor is, ha az Alkotmánybíróság nem találta alaptörvény-ellenesnek.

A TASZ egy jelentésében felhívta a figyelmet egy aggasztó gyakorlatra, amely Erdélyben és a Vajdaságban terjedt el. Eszerint a szavazólapokat tartalmazó borítékokat nem a posta, hanem politikai kötődésű fideszes szervezetek juttatják el a választókhoz, illetve gyűjtik be azokat. A TASZ álláspontja szerint elengedhetetlen lenne kizárni azt a lehetőséget, hogy a "szavazási levélcsomagok" kézbesítését olyan érdekelt felek végezzék, akik közvetlen vagy közvetett módon befolyásolhatják a választási folyamatokat, vagy bármilyen formában részt vegyenek a kézbesítésben.

Ehhez azonban - ahogyan a többi, a választási eredményt torzító anomália esetében is - jogszabályi módosításra lenne szükség. László Róbert biztosra veszi, hogy amíg a Fidesz kormányon van, ez nem fog megtörténni.

A fiók mélyére rejtett elképzelés

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke tavaly nyáron osztotta meg a nyilvánossággal, hogy információi szerint a Fidesz hét egyéni választói körzetet kíván létrehozni Erdélyben, Kárpátalján, a Felvidéken és Délvidéken. Hadházy Ákos, a független ellenzéki képviselő, szintén hasonló hírek birtokába jutott. Ezzel szemben a Kormányzati Tájékoztatási Központ határozottan elutasította az értesüléseket, ostobaságnak minősítve azokat. László Róbert a Népszavának nyilatkozva figyelmeztetett arra, hogy ennek a tervnek a megvalósítása komoly belföldi és külpolitikai kockázatokkal járhat a Fidesz számára. Azóta azonban a téma körüli hangulat jelentősen lecsengett, és egyelőre nincs nyoma annak, hogy a kormány valóban komolyan fontolóra vette volna ezt az elképzelést.