A tavaszi munkák elmaradnak: nem csupán rajtunk áll a helyzet!

Természetesen, van ennek magyarázata: a csapadék不足 és a hűvös időjárás megnehezíti a gazdák dolgát.

A 2025-ös év első operatív jelentése szerint az idei tavaszi mezőgazdasági munkák az átlagosnál lassabban haladnak, főként az időjárási körülmények miatt. A február-áprilisi időszakot kevés csapadék és a szokatlanul hideg áprilisi éjszakák jellemezték, amelyek különösen a gyümölcstermesztésre voltak negatív hatással. Így összegezte a tapasztalatokat az Agrárközgazdasági Intézet jelentése.

Általános helyzetkép A tavaszi vetések összes tervezett területe 2 millió hektár körül alakul. Ebből április 16-ig a vetések 21,2%-át végezték el. A zöldségfélék esetében a munkák 24,3%-a, a gabonaféléknél 20,8%-a készült el. A legnagyobb előrehaladást a tavaszi árpa (96,4%) és tavaszi búza (97,9%) esetén regisztrálták. Főbb növénykultúrák állása (2025. április 16-ig) Gabonafélék:

Kukorica: 832,4 ezer hektár a tervezett terület, 16,8% (140,2 ezer ha) bevetve.

Zab: A 20,2 ezer hektáros területből már 16 ezer hektárnyi földet sikerült elvetni, ami a teljes terület 79,4%-át jelenti.

Tavaszi árpa: Az összesen 28,9 ezer hektáros területből már 27,9 ezer hektáron (96,4%-os arányban) befejeződött a vetési folyamat.

A kukorica tervezett vetési területe eléri a 832,4 ezer hektárt - Kép: Pixabay

Olajos növények: Az olajos növények a mezőgazdaságban kulcsszerepet játszanak, mivel értékes olajat termelnek, amely számos iparágban felhasználható. Ezek a növények nemcsak táplálóak, hanem gazdasági szempontból is jelentőséggel bírnak. A legismertebb olajos növények közé tartozik a napraforgó, repce, szója és olíva. E növények különféle olajakat hoznak létre, amelyek felhasználhatók élelmiszeriparban, kozmetikumokban, biológiai üzemanyagokban és más ipari alkalmazásokban. Az olajos növények termesztése és feldolgozása során figyelmet kell fordítani a fenntarthatóságra, hogy megőrizzük a környezetünket és biztosítsuk a jövő generációk számára is az élelmiszer- és nyersanyagellátást.

A napraforgó termelésének célja 746,2 ezer hektár elérése, eddig azonban csupán 145 ezer hektáron (19,4%) valósult meg a munka.

Szója termesztése esetén a 98,5 ezer hektárnyi területből csupán 4%-ot, azaz 3,9 ezer hektárt használtak fel a vetésre.

Ipari növények: Az ipari növények olyan speciális növényfajok, amelyek termesztése és feldolgozása különböző ipari célokra szolgál. Ezek a növények nem csupán táplálékként funkcionálnak, hanem alapanyagként is jelentős szerepet játszanak különféle iparágakban, mint például a textil-, papír- vagy bioenergia-gyártás. A legismertebb ipari növények közé tartozik a gyapot, a len, a kender és a cukorrépa. E növények termesztése nemcsak gazdasági előnyöket nyújt, hanem a fenntarthatóság szempontjából is fontos, hiszen sok esetben környezetbarát alternatívákat kínálnak a fosszilis alapú nyersanyagokkal szemben. Az ipari növények kutatása és fejlesztése így kulcsszerepet játszik a jövő fenntartható mezőgazdaságában és iparágában.

Cukorrépa: A 15,8 ezer hektáros területen a vetés már 63,2%-os készültséggel halad.

Takarmánynövények: Az állattenyésztés alapkövei A takarmánynövények olyan növények, amelyeket főként állatok táplálására használnak. Ezek a növények nem csupán az állataink egészségének fenntartásához elengedhetetlenek, hanem hozzájárulnak a fenntartható mezőgazdasághoz is. A takarmánynövények széles spektrumot ölelnek fel, beleértve a fűféléket, pillangós virágúakat és zöldtakarmányokat, amelyek mindegyike különböző tápanyagokat és vitaminokat biztosít az állatok számára. A leggyakoribb takarmánynövények közé tartozik a lucerna, a vörös here és a fűfélék, mint például a réti perje és a timotera. Ezek a növények nemcsak táplálóak, hanem a talaj minőségét is javítják, mivel hozzájárulnak a talaj szerves anyagának növeléséhez és a nitrogén megkötéséhez. A takarmánynövények termesztése nem csupán a gazdaságok jövedelmezőségét növeli, hanem a helyi ökoszisztémák fenntartásához is hozzájárul. A megfelelően kiválasztott takarmánynövényekkel az állattartók biztosíthatják, hogy állataik egészségesek és jól tápláltak legyenek, miközben minimalizálják a környezeti hatásokat.

Tavaszi takarmányborsó: kiemelkedően jó ütem, 5,2 ezer hektárból 93,9% elkészült.

Lucerna: A tervezett 49 ezer hektáros területből már 77,8%-ot sikerült telepíteni.

Zöldségfélék: Az egészséges táplálkozás alapkövei, tele vitaminokkal és ásványi anyagokkal. Színes és ízletes választékuk nemcsak a tányérunkat gazdagítja, hanem a testünk egészségét is támogatja. Képzelj el egy friss zöldsalátát, ropogós sárgarépával, zamatos paradicsommal és ízletes uborkával, ami nemcsak tápláló, hanem szemet gyönyörködtető is. A zöldségfélék sokfélesége lehetővé teszi, hogy kreatívan variáljuk őket, így minden étkezés különleges élménnyé válhat. Ne felejtsük el, hogy a zöldségek nemcsak nyersen, hanem főzve, párolva vagy sütve is fantasztikus ízeket rejtenek!

Zöldborsó: A terület 12,9 ezer hektárának 67,6%-át már elvetették.

Vöröshagyma: 1,16 ezer hektárból 79,2% elvetve.

Csemegekukorica: jelentős lemaradással zárták a munkát, csupán 1,4%-os teljesítménnyel.

Gyümölcs- és különleges növények:

Görögdinnye (valamint a különféle oltott tökös fajtái) esetében a tervezett terület 3,5 ezer hektárra rúg, amelynek 15,4%-át már be is ültették.

Területi különbségek A legnagyobb előrehaladás Pest (54,1%), Komárom-Esztergom (46,4%) és Somogy (41,9%) vármegyékben történt. Jelentős lemaradás tapasztalható Szabolcs-Szatmár-Bereg (2,5%), Baranya (7,4%) és Bács-Kiskun (7,6%) térségekben. Időjárás hatása

A téli hónapok során az átlagosnál enyhébb, ugyanakkor csapadékban szegény időjárás uralkodott, ami az országos statisztikák szerint mindössze a sokéves átlag 57%-át tette ki. A tavasz első heteiben beköszöntő hideghullám és az éjszakai fagyok súlyos károkat okoztak, különösen a kajszi-, alma-, cseresznye- és szilvafák esetében.

Indexkép: Pixabay