Bóka János: Ukrajna uniós csatlakozásának anyagi akadályai A közelmúltban felmerült kérdés, hogy Ukrajna mikor csatlakozhat az Európai Unióhoz, azonban a helyzet nem olyan egyszerű, mint ahogy azt sokan gondolják. Az uniós tagság nem csupán politikai és
Az európai uniós ügyekért felelős miniszter legújabb Facebook-bejegyzésében kiemelte, hogy Ukrajna jelenleg Európa legszegényebb országa. A 2020-as, a háború kitörése előtti adatokra alapozva elmondta, hogy az egy főre jutó GDP Ukrajnában csupán 3285 eurót tett ki. Ezzel szemben Magyarország esetében ez a szám négyszer magasabb, 14 370 euróra rúg - tájékoztat az MTI.
A kutatások rávilágítottak, hogy az adatok még ennél is aggasztóbb képet festenek. A helyzet az, hogy a szegényebb tagállamok gyakrabban számíthatnak jelentős uniós támogatásokra.
A háború kitörése óta az Európai Unió legalább 138 milliárd eurónyi támogatást nyújtott Ukrajnának, még úgy is, hogy az ország nem tagja az EU-nak. Ez az összeg majdnem eléri az EU éves költségvetésének mértékét, és még nem is számoltunk az Ukrajna újjáépítéséhez szükséges 500-600 milliárd eurós forrással.
- emelte ki Bóka János.
Az európai uniós ügyekért felelős minisztere az Economx legutóbbi, Money Talks' 25 konferenciáján úgy fogalmazott, jelenleg egy aknamezőn vezet az út az uniós forrásokig. Szerinte a 2021-2027 közötti uniós költségvetésben a mostani értéken számolva valóban van 1200 milliárd euró, azonban az éves uniós GNI mindössze 170-180 milliárdos, az EU saját bevételei pedig az uniós kiadások felét sem fedezik.
A miniszter arra is figyelmeztetett, hogy az új hét éves költségvetési időszak alaposan megváltozik a főösszeg és a finanszírozható területek szempontjából is, így például a kohéziós és agrárpénzek a teljes keret felét teszik ki, szemben a korábbi kétharmaddal. Az EU ezen felül a Next Generation révén 807 milliárd eurós hitelt venne fel, amely másfélszer annyi, mint ami az uniós költségvetésben szerepel.
Bóka János kiemelte, Magyarország 50 milliárd euróhitelt venne fel uniós szinten Ukrajna támogatására, illetve további 150 milliárd euró hitelt védelmi célokra, emiatt a 2025-ös éves költségvetésben a kamatkiadások után 4, 2026-ban 6,5 milliárd eurót kell már fizetni, 2028-ban pedig az éves költségvetés 20 százalékát a kamat- és hitelköltségek viszik el.
Kiemelte, hogy a politikai kockázatok figyelmen kívül hagyása nem megengedhető, ugyanakkor a kormányzatnak két fő célkitűzése van. Az első a források ütemezett felhasználása, ami nem fog nagy nyilvánosságot kapni, tehát nem várhatóak látványos bejelentések, de a folyamat fokozatosan előrehalad. A második cél pedig hosszú távon az, hogy bizonyítsák: a politikai alapon történő forráselosztás kudarcnak minősül. További részletekért olvassa el a cikkünket!
