BEOL - A világ leggyorsabb élőlényei látogatást tesznek a nemzeti parkban.

A hideg évszakban többféle ragadozó madár telel a Körös-Maros Nemzeti Park (KMNP) Kis-Sárrét részterületén. Ezek egyike a rendszeresen megjelenő vándorsólyom, melyet a világ leggyorsabb élőlényeként tartanak számon. A faj egy ivarérett példánya a Maros-ártéren is rendszeresen felbukkan.

A nemzeti park honlapján olvasható beszámoló szerint a vándorsólyom a múlt században eltűnt hazánkból, mint költőfaj. Az utóbbi évtizedekben azonban egyre erősödő költőállománnyal van jelen. A párok rendszerint középhegységeink sziklaszirtjein, felhagyott bányák oldalaiban nevelik fiókáikat. Az őszi-téli időszakban jellemző rájuk a rövid távú vonulás, kóborlás. A tőlünk északabbra költő egyedek gyakran érkeznek telelni a Kárpát-medencébe, így ebben az időszakban az Alföldön is sokfelé találkozhatunk velük.

A Kis-Sárréten nem csupán a téli hónapokban, hanem az év szinte minden szakaszában számíthatunk vándorsólymok megjelenésére. Az elmúlt két évtized során csupán a júniusi hónap maradt megfigyelés nélkül a nemzeti park nyilvántartásaiban. E különleges madár valóban a világ polgára: 19 alfaja az Antarktiszt kivéve minden kontinensen fészkel. A Kis-Sárréten főként az európai alfaj telel, ahol jellemzően egy-két példány tölt el hosszabb időt, de néha 3-4 vándorsólyom is feltűnik. Az idősebb, tollruhás madarak gyakrabban bukkannak fel, mint a fiatalabbak. Leginkább a halastavak környékén figyelhetjük meg őket, ahol a telelő vízimadarak, mint a dankasirályok, récék és seregélyek, bőséges táplálékforrást kínálnak. Az évről évre visszatérő madarak gyakran ugyanazokat a fasorokat és facsoportokat választják pihenőhelyként, még akkor is, ha a két tórendszeren és a szomszédos mocsarakban számos hasonló biotóp áll rendelkezésre. Érdekes módon, a hosszú évek során a madarak folyamatosan cserélődtek, mégis ragaszkodnak ezekhez a helyekhez. Az idei évben az első vándorsólyom már október elején megérkezett, és néhány alkalommal két példányt is megfigyeltek együtt.

A KMNP Maros-ártér részterületén is időről-időre feltűnik a vándorsólyom. Általában inkább a tavaszi vonulási időben figyelhető meg néhány hétig, és mindig ugyanazoknak a kiszáradt nyárfáknak a csúcsán pihen, melyek a környék legmagasabb megfigyelési pontját adják. Ahogy a ragadozó madarak általában, úgy a sólymok is szeretik a magasból figyelni a tájat, hogy minél nagyobb területet láthassanak be. Idén az őszi időszakban, október legvégén is megjelent egy öreg vándorsólyom a szokásos pihenőfákon, és azóta is több alkalommal láttuk.