Bénult sertések és autista majmok révén emelkedik a biotechnológiai verseny élére Kína, miközben a nyugati országok még mindig tétlenkednek.

Pekingben már zajlanak olyan kísérletek, amelyek során klónozott majmokat és génmódosított sertéseket használnak az emberi betegségek kezelésének fejlesztésére. A kutatók nemrégiben jelentős előrelépést értek el, amely mérföldkőnek számít ezen a területen. Ezzel szemben az Egyesült Államokban és Európában az etikai megfontolások miatt a biotechnológiai innovációk üteme lényegesen lassabb, mint Kínában – számol be róla a Bloomberg.

A pekingi laboratórium csendjét csak egy fiatal sertés zihálása törte meg. Lábai reszkettek, majd összeestek - és ezzel egy pillanat alatt megváltozott a tudomány. A Csinghua Egyetem (Tsinghua) elismert idegkutató professzora többéves kísérletei végre eredményt hoztak: sikerült egy olyan állatot létrehoznia, amelynek szervezete egy emberi idegrendszeri betegséget, az amiotrófiás laterálszklerózist (ALS) utánozza.

A felfedezés nyomán létrejött a SNUG01 nevű génterápia, amelyet az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala idén már emberi klinikai próbákra is engedélyezett. A kutatók véleménye szerint ez a forradalmi megközelítés a ritka ALS-betegségben szenvedő páciensek 90%-ának kínálhat új reményt – ezzel pedig Kína tudományos áttörésének szimbólumává válhat.

Míg Nyugaton a nagy testű állatokkal, például majmokkal, sertésekkel, kutyákkal zajló kísérletek engedélyeztetése hosszadalmas és szigorú etikai vizsgálatokon akad el, addig Kínában szinte alig vannak korlátozások. A génszerkesztett majmoktól a betegségeket modellező kutyákig ma már minden megtalálható a kínai laborokban. Az állam nemcsak eltűri, de milliárdokat pumpál a biotechnológiai kutatásokba: csak 2023-ban mintegy 3 milliárd dollár jutott a területre.

A biotechnológiai áttörésekre alapozott nemzeti stratégia szerves részét képezi annak a törekvésnek, hogy egyidejűleg támogassa az orvosi innovációt, valamint megerősítse az ország gyógyszeripari önállóságát a nyugati hatalmaktól.

Az emberi betegségek kezelésére irányuló kutatások olyan fejlettségi szintre érkeztek, hogy már képesek vagyunk állati modelleken életre kelteni az emberi kórokat. Ezek a kísérletek nemcsak a kórképek mélyebb megértéséhez járulnak hozzá, hanem a hatékony gyógymódok kifejlesztésének folyamatát is felgyorsítják.

Ahol a Nyugat erkölcsi kérdéseket vet fel, ott Kína jelentős versenyelőnyre tesz szert. A Zhiyan Consulting piackutató cég előrejelzései alapján a génmódosított állatok globális piaca 2024-re már 15 milliárd dolláros nagyságrendet fog elérni, és Kína az egyik leggyorsabban fejlődő aktora ennek a szektornak.

A laborok mögött egy lenyűgöző infrastruktúra bontakozott ki: nyolc állami tenyésztőközpont működik, több tízezer kísérleti állat biztosítja a kutatások alapját, sőt, klónozott makákók is sorakoznak, akik azonos genetikai háttérrel segítik elő a gyógyszerfejlesztési modellek kidolgozását.

Miközben Európában és az Egyesült Államokban az állatvédők tiltakozásai és a szigorú etikai eljárások bénítják a kutatásokat, addig Kínában kevés az akadály. A helyi közvélemény túlnyomó része támogatja a tudományos kísérleteket, az állatvédelmi szervezeteket pedig gyakran a nyugati értékek terjesztésével vádolják.

Ez a szabályozási környezet Kína kutatóinak komoly előnyöket ad.

A tudományos közösség megosztottsága egyre élesebb kontúrokat ölt. Nyugati kritikák szerint a nagytestű emlősök túlzottan közel állnak az emberi léthez, így szenvedésük nem igazolható csupán a tudományos kutatás nevében. Kínában a kutatások dinamikus előrehaladása nem csupán lenyűgöző, hanem aggasztó is: ha már a majmok esetében modellezik az autizmust, vajon mi állhat az útjában, hogy a jövőben embereken is kísérletezzenek?

A megnyugtató válaszokig talán hosszú évtizedek telnek el, de ha időközben semmi nem változik, akkor a világ biotechnológiai versenyét a tudomány és az etikusság határait szabadon értelmező Kína fogja megnyerni.