Ijesztő fordulatot vett a magyar sörpiac: a Dreher elképesztő bevétellel robbant be a köztudatba, miközben két versenytársa súlyos csapásokat kapott. A Pénzcentrum elemzése szerint a sörháború egyre élesebb, és a piaci részesedésekért folytatott küzdelem

Toronymagasan veri versenytársait a Dreher a belföldi sörpiacon: több mint 100 milliárd forintos nettó árbevételt értek el 2024-es évben, miközben a Borsodi, a Carlsberg és a Heineken is jócskán lemaradt mögöttük. Azonban ha az adózott eredményeket nézzük, már egészen mást mutatnak a számok, itt a Heineken viszi a prímet, akik több mint egy milliárdot vertek rá a Dreherre, és csaknem 7 milliárdos nyereséggel zárták a tavalyi évet.

Ismét alaposan megvizsgáltuk a magyar sörgyárak legutóbbi üzleti évének alakulását. A legfrissebb adatok vegyes képet festenek, hiszen a 2023-as évhez hasonlóan most is mind a négy jelentős szereplő – a Borsodi, a Carlsberg, a Dreher és a Heineken – tapasztalt nettó árbevétel növekedést. Ugyanakkor, ha az adózott eredményeket nézzük, a helyzet már korántsem ilyen kedvező.

A 2024-es üzleti évre vonatkozóan a belföldi értékesítésből származó nettó árbevétel terén a Dreher kiemelkedő teljesítményt nyújtott, hiszen több mint 100,5 milliárd forintot könyvelhetett el. Ezt követi a Heineken, amely 89,9 milliárdos bevételt realizált. A Borsodi 54,9 milliárd forinttal zárta az évet, míg a lista végén a Carlsberg csupán 19,9 milliárd forintot tudott felmutatni.

Látszik tehát, hogy a dobogó legfelső fokán álló Dreher csaknem ötször annyi bevételt termelt, mint a sereghajtó Carlsberg.

A 2024-es üzleti év során a Heineken kiemelkedő teljesítményt nyújtott az adózott eredmények terén, hiszen 6,9 milliárd forintos nyereséggel zárta az évet. Ezzel a céggel szemben a Dreher is jól szerepelt, de a Heineken mégis közel 1 milliárd forinttal megelőzte őt, hiszen a Dreher 5,7 milliárd forintos profittal zárta az évet. Ezzel szemben a Borsodi és a Carlsberg sajnos ismét veszteséggel zárt, hasonlóan a 2023-as évhez. A Borsodi több mint 3,2 milliárd forintos, míg a Carlsberg valamivel kevesebb mint 160 millió forintos veszteséget könyvelhetett el. Ezek az adatok közel azonosak az előző év eredményeivel, hiszen a Borsodi esetében is körülbelül 3 milliárd, a Carlsbergnél pedig 196 millió forintos mínuszról van szó.

A Dreher 2024-es adózott eredménye szintén hasonlóan alakult az egy évvel korábbihoz képest, szinte stagnálnak a számok, ugyanakkor a Heineken esetében a 2023-as 4,4 milliárdos bevételből lett 2024-re csaknem 7 milliárd, ami több mint 54 százalékos növekedést jelent.

A Dreher a foglalkoztatásban és a bérekre szánt büdzsében is vezető szerepet töltött be 2024-ben. A kőbányai székhelyű sörgyár 611 főt alkalmazott, ami valamivel több a 2023-ban foglalkoztatott 586 főnél. A Borsodinál 461, a Heinekennél 394, a Carlsbergnél pedig alig 50 ember dolgozott a 2024-es üzleti beszámolók tanúsága szerint. A BAZ vármegyei sörgyárnál és a Heinekennél volt némi leépítés, a Carlsbergnél pedig körülbelül 10 fővel többen dolgoztak 2024-ben mint egy évvel korábban.

A fentebbi számokból természetesen adódik, hogy Dreher szánt a legtöbbet a bérköltségre is, több mint 7,1 milliárd forintot fizettek ki az alkalmazottaiknak. Ezzel szemben a Borsodi 4,4 milliárdot, a Heineken 3,9 milliárdot, a Carlsberg pedig 718 milliót költött bérekre. Ugyan, mind a négy sörgyártónál növekedtek a bérek, viszont egészen más mértékben:

A Heineken esetében a befektetések 3,6 milliárdról 3,9 milliárdra emelkedtek, ami 8,3%-os növekedést jelent. A Dreher 6,4 milliárdról 7,1 milliárdra lépett, ami 10,9%-os emelkedést tükröz. A Borsodi szintén növekedett, 3,9 milliárdról 4,4 milliárdra, ami 12,8%-os bővülést jelent. A Carlsberg viszont kiemelkedő teljesítményt mutatott, hiszen a bérekre szánt keretük 417 millióról 718 millióra nőtt, ami 72,2%-os ugrást jelent, ezzel messze túlszárnyalva a többi gyártó növekedési mutatóit.

Korábban már beszámoltunk arról, hogy a sörértékesítés idén 15%-kal elmaradt a tavalyi év teljesítményétől. Kántor Sándor, a Magyar Sörszövetség elnöke a Pénzcentrumnak adott interjújában kifejtette, hogy ennek legfőbb oka a tavalyi első félév erős bázisa, amelyet a visszaváltási rendszer bevezetése körüli kereskedői készletezés torzított. Továbbá, az iparág számára komoly kihívást jelent az emelkedő energia- és alapanyagárak hatása, miközben az export volumene drasztikusan csökkent, míg az import 20%-kal emelkedett. Ráadásul az idei évben a várva várt jelentős sportesemények sem mozgatták meg a sörfogyasztást, és az időjárási viszonyok sem kedveztek a sörpiacnak.

Egyre inkább bizakodásra ad okot a számos új termék, amelyekkel a magyar gyártók idén debütáltak. Az alkoholmentes ízesített termékek szegmensében különösen élénk az innováció, és új kategóriák is felfedezhetők a kínálatban.