Az új német kancellár Brüsszel szívében fejezte ki támogatását Ukrajna iránt.

Friedrich Merz, a frissen megválasztott német kancellár, lendületes startot vett: egy nap leforgása alatt két kulcsfontosságú európai szövetségét, Franciaországot és Németországot kereste fel. Ezt követően Brüsszelbe látogatott, ahol az uniós intézmények vezetőivel folytatott megbeszéléseket. Ursula von der Leyen nem érkezett üres kézzel; hárommilliárd eurós meglepetéssel várta a kancellárt.

Jelképesen május 9-én, vagyis az Európa napon utazott Brüsszelbe Friedrich Merz, akinek nem ismeretlen az uniós közeg, hiszen volt már EP-képviselő is. Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével tartott sajtótájékoztatóján az új német kancellár emlékeztetett arra, hogy az európai projekt kezdetét jelentő szén- és acélipari integráció nem csupán gazdasági kérdés volt, hanem arról szólt, hogy végre túllépjenek a Franciaország és Németország közötti rivalizáláson azáltal, hogy kulcsfontosságú iparágaikat egyesítik. Merz beszélt arról is, hogy számára a következő évek központi célkitűzése az EU iparának versenyképességének erősítése és a tőkepiaci unió megteremtése. Majd egyértelműen állást foglalt Ukrajna mellett.

Hálás vagyok, hogy az EU állam- és kormányfőinek túlnyomó többsége egyetért abban, hogy Ukrajna oldalán állunk, és továbbra is támogatni fogjuk Ukrajnát az orosz agresszió elleni harcában

- mondta Merz. Beszámolt arról, hogy hosszú beszélgetést folytatott már kancellárként Donald Trumppal és az amerikai elnökkel egyetértettek szinte minden kérdésben. Ami a kölcsönös vámokat illeti, az EU-nak konkrét javaslatai vannak.

Javaslom, hogy tegyük lehetővé amerikai partnereink számára a műszaki szabványok kölcsönös elismerését. Úgy vélem, hogy ebben számos potenciális lehetőség rejlik, amely segíthet a piacok szélesebb körű megnyitásában. Jelenleg azonban nem élünk ezzel a lehetőséggel, és ennek kiaknázása elengedhetetlen lenne a jövőbeli sikerünk szempontjából.

- emelte ki a kancellár, emlékeztetve arra, hogy néhány évvel ezelőtt ez a téma volt az egyik központi kérdés a két blokknak a szabadkereskedelmi egyeztetése során. Jelenleg azonban ilyen jellegű diskurzusra nincs lehetőség, a fókusz most a kölcsönös büntetővámok elkerülésére összpontosul.

Ursula von der Leyen bizottsági elnök és a kancellár közös álláspontot alakítottak ki a versenyképesség jelentőségéről, amely az Európai Bizottság egyik központi célkitűzése. E cél elérésének alapvető pillére a megbízható és elérhető árú energia biztosítása.

Ahhoz, hogy előrelépjünk, jelentős befektetések szükségesek a hálózati infrastruktúrába, az összekötő vezetékek fejlesztésébe és a tárolási lehetőségek bővítésébe. A probléma nem az energiaforrások hiányában rejlik, hanem a tárolási kapacitás és a megfelelő hálózati struktúra korlátjaiban.

- fejtette ki Von der Leyen, aki az Európai Unió versenyképességének erősítésére irányuló erőfeszítései közé sorolta, hogy az EU folyamatosan bővíti szabadkereskedelmi kapcsolatait. Jelenleg 76 megállapodás áll a tarsolyában, amelyek különböző országokkal és országcsoportokkal köttettek. Azonban Von der Leyen hangsúlyozta, hogy:

Örömmel várnánk, hogy az Egyesült Államokat is a partnereink közé sorolhassuk. Ennek érdekében egy nullás ajánlatot helyeztünk az asztalra. Készen állunk arra, hogy megszüntessük az ipari termékekre kivetett vámokat. Jelenleg is aktívan dolgozunk az amerikai vámok tárgyalásos rendezésén.

Az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy a testület hárommilliárd euróval támogatja a Migrációs és Menekültügyi Paktum megvalósítását, valamint az ukrán menekültek fogadásának elősegítését.

A paktummal a következőket kapjuk: erősebb külső határok, jobb módszerek a másodlagos migráció megelőzésére, gyorsabb menedékjogi eljárások.

Ez az a közös uniós politika, amelyet a magyar kormány nem támogatott és nem is akar végrehajtani, így aztán feltehető, hogy ebből a plusz EU-forrásból sem részesül Magyarország. Ezt a forrást az uniós költségvetés félidős felülvizsgálata során különítették el, a kidolgozott szabályok szerint minden tagállam meghatározott összeget kap, a jogosultsági kritériumoknak megfelelően. A tagállamoknak 2025 végéig módosítaniuk kell meglévő nemzeti programjaikat, hogy hozzájussanak ehhez a kiegészítő finanszírozáshoz. Magyarország azonban nem készített ilyen nemzeti programot, így aztán nincs lehetőség ezt a pénzt becsatornázni a nemzeti költségvetésbe.

A német kancellár találkozott António Costával, az Európai Tanács elnökével is.