Kapu Tibor, aki az ISS-en teljesít szolgálatot, volt a beszélgetésünk főszereplője.
Kapu Tibor, hazánk második kutatóűrhajósa jelenleg is számos tudományos kísérletet folytat a Nemzetközi Űrállomáson (ISS).
Az Axiom-4 misszió keretében, a Magyar Űrhajós Program (HUNOR) részeként 2025. június 25-én sikeresen elindult az ISS felé, és azóta is aktívan részt vesz az űrállomás legénységének munkájában. Kiemelkedő szerepet játszik a magyar kutatásokban, amelyek az Axiom-4 tudományos programjának körülbelül felét képezik. Tegnap lehetőségünk nyílt, hogy videókapcsolaton keresztül beszélgessünk Kapu Tiborral, a második magyar űrhajóssal, aki közvetlenül a világűrből válaszolt kérdéseinkre. Ez a beszélgetés hazai szinten kétségtelenül történelmi jelentőséggel bír.
A kérdéseinket előre kellett benyújtanunk, mivel három különböző szervezet - a NASA, a SpaceX és az Axiom - is jóváhagyására vártunk. Ezen kívül szigorúan figyelembe kellett vennünk az időkeretet is, hiszen mindössze 20 perc állt rendelkezésünkre az asztronauták szigorú, középkori klastromokhoz hasonlítható időbeosztása miatt. Kapu Tibor kiemelte, hogy nemcsak a szoros napirend jelent kihívást, hanem az is, hogy váltogatni kell a különböző, nagy figyelmet igénylő feladatok között. Szerencsére a kiképzés során alaposan felkészítettek erre a feladatra. Hogy milyen további izgalmas tapasztalatokat szerzett a felkészülési időszak alatt, arról hamarosan részletesebben is beszámol.
Az egész műsor teljes verziója itt nézhető meg.
Az interjú során több érdekesség is elhangzott: Kapu Tibor például az Index kérdésére elárulta, hogy számára a legnagyobb kihívást nem a fizikai vagy mentális megterhelés jelenti, hanem az, hogy az ISS fedélzetén rendkívül könnyű elveszíteni dolgokat, mivel a tárgyak gyakran egyszerűen ellebegnek, mintha az űrállomás "szelleme" tréfálkozna velük. Nevetve tette hozzá, hogy bár a Földön szinte soha nem vesztett el semmit, az űrállomáson már több dolog is eltűnt - szerencsére csak ideiglenesen.
A HUNOR program hosszú távú kilátásairól érdeklődtünk, illetve arról, hogyan formálhatja Magyarország szerepét az űrkutatás területén.
Kapu Tibor válaszában kiemelte, hogy bár a HUNOR program időben korlátozott, rendkívüli vágy él benne, hogy a projekt tovább fejlődjön. Az elmúlt 3-4 év tapasztalatai alapján már tudják, hogyan lehet megfelelően kiválasztani és felkészíteni egy űrhajóst, így a szükséges szakértelem már rendelkezésükre áll - legyen szó hazai kutatókról, orvosokról vagy a felkészítő csapatról. Más szavakkal, a folytatás alapjai már megvannak. A tudás megszerzése nem a véletlen műve; Kapu Tibor hangsúlyozta, hogy mindenképpen érdemes lenne tovább vinni a megkezdett munkát. Utalt arra is, hogy őt mások is követhetik a világűr felfedezésében. Küldetését inspiráló példa gyanánt tekinti a jövő magyar űrhajósai számára, és üzenete a hazai fiataloknak is szól: bármit elérhetnek, akárcsak ő, ami példája is jól tükröz.
Kapu Tibor határozottan kifejezte szándékát, hogy továbbra is folytatni kívánják - és meg is valósítják - az "űrhajós projektet", amit ő szívből remél, valamint a hazai űrkutatás fejlődését is.
