Az építőipar tavalyi teljesítménye egyértelműen csalódást keltett, mintha egy hatalmas kudarcba fulladt volna. Most pedig az ingatlanpiacban kereshetjük a megoldást, amely talán segíthet a helyzet javításában?

Az építőipari termelés volumene az előző évhez viszonyítva 1,7, míg az előző hónaphoz képest 2,0 százalékkal csökkent. Nem állíthatjuk, hogy az ágazat a kormányzati intézkedések kedvező hatásait élvezi, hiszen az újonnan megkötött szerződések volumene 51,1 százalékkal, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződések 34,9 százalékkal zsugorodott az előző év azonos időszakához képest.

A megszokott forgatókönyv szerint haladunk, és igazán nem meglepő, hogy a számok ismét nem okoznak csalódást. A szakmai körök, például az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), már korábban kifejezték aggodalmukat, miszerint 2023 után 2024-re sem számíthatunk különösebb fellendülésre. A gazdasági tendenciák és a hazai helyzetek tükrében ez a megállapítás nem tűnt merész jóslatnak, és végül be is igazolódott. A közvélemény most úgy véli, hogy 2023 lehet az a mérföldkő, amely elindítja a változások sorozatát, lehetőséget adva arra, hogy a közel egy évtizeddel ezelőtt megkezdődött pozitív trendek új szakaszba lépjenek, és egy újabb növekedési ciklus veheti kezdetét.

A tavalyi évet az építőanyag-kereskedők tevékenysége is jól jellemzi, hiszen 2024-ben csak néhány százalékos forgalombővülést értek el. Általánosságban az építőipari pangás mögött több jelenség hatásai figyelhetők meg. Az állami beruházások többsége kifutott, a vállalati megrendelések pedig a magas kamatok és a gyenge gazadási kilátások miatt szinte alig voltak.

Az építőipar területén most fókuszáljunk az ingatlanpiacra, hiszen nem véletlen, hogy a Kormány jelentős forrásokat irányít a lakásszektor támogatására, és számos intézkedést vezetett be, amelyek célja a piac élénkítése. A Magyar Nemzeti Bank friss adatai ígéretes alapot nyújtanak: 2024 novemberére a háztartások hitelállománya 63,4 milliárd forintos növekedést mutatott. Bár ez az érték még mindig elmarad a 2021-22-es csúcsoktól, a tendencia biztató, mivel az utóbbi hónapokban folyamatos növekedés figyelhető meg az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Tehát fokozatosan elindult a konszolidáció utáni növekedési periódus, amely jelenleg még csak alig észlelhető. A lakáspiacon azonban az év második felében már érezhetően megjelennek majd az állami ösztönző intézkedések. Ilyenek például a vidéki otthonfelújítási támogatások, az energiahatékonysági felújítási program egyszerűsítése, az újonnan épített ingatlanok áfájának 5%-os meghosszabbítása, valamint az önkéntes nyugdíjpénztári és SZÉP-kártyás megtakarítások lakásfelújításokra való felhasználásának lehetősége. És mindezek mellett még nem is említettük a szektorba áramló több száz milliárd forintot az állampapír-piacról.

A felújítási piac kétségtelenül csupán az ingatlanpiacnak, és azon belül a lakásszektornak egy szűkebb szelete. Ez a jelenség különösen figyelemre méltó, hiszen míg a nagyszabású fejlesztéseket általában a nagyvállalatok irányítják, a háztartási szintű felújítások a mikro-, kis- és középvállalkozások számára teremtik meg a lehetőséget. 2023-ban Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a foglalkoztatottak több mint 8%-a, összesen 391 ezer ember dolgozott az építőipari cégeknél, ahol a mikro- és kisvállalkozások képviselték a legnagyobb részesedést.

A kormányzat tudatában van a lakhatási válság súlyosságának, ezért nem véletlen, hogy tavaly szeptemberben megszületett a Magyar Nemzeti Lakásstratégia 2035 című dokumentum. Az Új Gazdasági Akcióterv jelentős része a lakáshelyzet megoldására összpontosít. A következő 8-10 év során célként tűzték ki, hogy évente 25-30 ezer új lakás készüljön el, továbbá az a szándékuk, hogy évről évre körülbelül 2-3 ezerrel bővüljön az újlakás-állomány.

A Kormány bejelentette, hogy elindítja a Baross Gábor 2.0 elnevezésű új lakhatási tőkeprogramot, amely keretében összesen 200 milliárd forintot fognak elosztani az ingatlanalapok között. A program célja, hogy elősegítse a megfizethető lakhatást, és 2025. március 1-jén veszi kezdetét. Az állami befektetés 80%-át lakások, bérlakások és kollégiumok építésére kell fordítani, míg a fennmaradó összegből egyéb kereskedelmi ingatlanok létesítése valósulhat meg.

A rozsdaövezeti akcióterületek fontos szerepet játszanak Budapest fejlődésében, hiszen ezek a város értékes, de eddig elhanyagolt területeit célozzák meg. 2020-ban életbe lépett egy törvény, amely lehetővé tette a "rozsdaövezeti akcióterületek" létrehozását. Ennek középpontjában az áll, hogy ösztönözze az ingatlanfejlesztéseket ezeken a területeken. Nem meglepő, ha a közelgő lakáspolitikai koncepció és az ingatlanalapok támogatása új lehetőségeket és ösztönzőket fog hozni ehhez a programhoz, elősegítve ezzel Budapest revitalizációját és a lakhatási lehetőségek szélesítését.

Ezek a lépések az építőipar és az ingatlanpiac szereplői számára új lehetőségeket és projekteket hoznak, hiszen elengedhetetlen az építőipari kapacitások megőrzése. Nem engedhetjük meg, hogy ismételten bekövetkezzen az a helyzet, mint 2008-ban, amikor a válság következményeként több tízezer ember kényszerült nyugatra távozni, ami drasztikusan csökkentette az ágazat munkaerejét.