Az alkotmánybíróság egyértelműen és kiszámítható módon nyilvánította véleményét az államfő által vitatott törvény kapcsán. | Krónika Online

A vizsgált törvény célja teljesen indokolt és legitim, hiszen a büntetőjog sajátos eszközeivel arra törekszik, hogy megóvja a demokrácia alapvető értékeit és elveit a demokratikus politikai rendszerek fundamentumait fenyegető súlyos cselekményekkel szemben.

Az alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy július 10-én egyhangú döntésével elutasította az SOS Románia, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és a Fiatal Emberek Pártja (POT) képviselőinek beadványát, mivel azt megalapozatlannak találta.

Nicușor Dan államelnök az alkotmánybíróság előtt támadta meg azt a törvényt, amely a fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő tartalmak terjesztésének büntetését szigorítja. Az elnök érvelése szerint a törvény elfogadásának folyamata, valamint bizonyos rendelkezései ellentétesek az alkotmány alapelveivel.

Beadványában hangsúlyozta, a román államnak kötelessége határozottan fellépni a gyűlöletkeltés és a diszkriminációra uszítás minden formája ellen, de ezt kiegyensúlyozott eszközökkel és az alkotmány előírásainak szigorú betartásával kell megtennie, különben éppen ellentétes hatást vált ki. A társadalmi polarizáció közepette az államnak garantálnia kell, hogy a fellépése nem értelmezhető a parlamenti többséget adó közösségétől eltérő álláspontot képviselők elleni kezdeményezésként - szögezte le.

Az államfő azt is felrótta, hogy a törvény nem definiálja egyértelműen a "fasiszta" és a "legionárius" fogalmakat, ami eltérő joggyakorlathoz vezethet. Az elnök szerint ugyanakkor a jogszabály előírásai sértik a kultúrához való hozzáférés jogát, valamint az információ- és a szólásszabadságot.