Atkák és tripszek pusztíthatják el növényeinket.

Sajnos nem élvezhettük sokáig a hűvösebb időjárás és az esők jótékony hatását. A héten ismételten a forróság és a magas UV-sugárzás próbáival kellett szembenéznünk. A meteorológiai szolgálat előrejelzése szerint nem várható jelentős változás. A melegkedvelő atkákkal és tripszekkel újra számolnunk kell – figyelmeztet Zsigó György legfrissebb növényvédelmi értesítőjében.

Jelenleg egyetlen kórokozótól, legyen az gomba vagy baktérium, nem tapasztalható járványhelyzet. Viszont a kártevők, mint például a rovarok és atkák, közül néhány faj különösen élvezte a júniusi hőséget. A hónap során elszaporodott takácsatkák a hűvösebb és csapadékosabb júliusi napokban visszahúzódtak, nem terjedtek el. A múlt héten azonban újra aktívvá váltak, és a fiatal leveleken, például rózsákon és hárson, máris észleltem a fertőzésüket.

Az atkákhoz hasonló időjárást kedvelnek a tripszek. Közterületen leggyakrabban a fagyal vagy másnéven az orgonatripsszel találkozhatunk. A júniusi felszaporodásuk után, a július 14-én fotózott sövény (2. fotó) napsütötte, szárazabb felén már lehullottak a levelek. Kezdetben az atkakártétellel is összetéveszthető a károsításuk, a szivogatásuk, de a pattanva repedő levelek egyértelműen a tripszekre utalnak (lásd az 1. fotót). Rejtett életmódú fejlődési alakjaik is vannak, melyeket nem tudunk elérni permetezéssel, ezért a kezeléseket általában ismételni kell. A rovarölő szerek kiválasztását bízzák a növényorvosukra. Más tripszfajok az egynyáriaknál is nagy gondot okozhatnak.

1.: Tripszekkel fertőzött levél - fénykép: Zsigó György/NMNK

2.: Tripsz kártétele - Kép: Zsigó György/NMNK

Az ültetvényekben már bevett gyakorlat a napperzselést kivédő, a káros hatásukat csökkentő növényi "napolajak" használata. A házikertekben is terjed a használatuk, de ott még az árnyékolással védekezhetnek pl. a jól ismert raschel hálóval. Ez a módszer a közterületeken nem használható, mert éppen a lényeget, a növények díszítő értékét csökkentené a letakarásuk. Elképzelhető, hogy a jövő árajánlatkéréseiben önálló tételként is szerepel majd a napégés elleni permetezés tétele?

Meg lehet előzni vagy legalább csökkenteni lehet a nap káros hatását, a napégés kialakulását:

A nagy gyökérzettel és széles lombfelülettel rendelkező növényfajták különösen hatékonyan képesek vízfelvételre és párologtatásra, ami segíti a hűtési folyamatokat is. Ehhez azonban elengedhetetlen az öntözés, hogy a talajban elegendő nedvesség álljon rendelkezésre. Emellett a növényeink védelme érdekében fontos, hogy ellenálló bőrszövetet alakítsunk ki, amit például a nitrogéntrágyázás mértékének tudatos csökkentésével érhetünk el. Sok parkban nem mindig lehet ágyásokat alakítani az árnyékosabb területeken, de megelőző intézkedésként használhatunk "napolajokat". Ilyen például a szilíciumot tartalmazó Prosilicon lombtrágya. Jótékony hatású lehet a Biosol-káliszappan, valamint az olajtartalmú készítmények, mint a Vektafid A, a Vegarep EC vagy a Melius is. Ezek segítenek rugalmasabbá tenni a növények bőrszövetét, emellett tapadószerként is jól teljesítenek. A szilícium, kalcium és kálium hozzájárul a növényi bőrszövet megerősítéséhez, és több lombtrágya is tartalmazza ezeket az értékes elemeket. A biostimuláló készítmények, amelyek algát, illóolajat, humuszt és aminosavat tartalmaznak, kifejezetten a hőstressz megelőzésére lettek kifejlesztve. Mivel nem növényvédő szerek, közterületen bármikor alkalmazhatók. Érdemes figyelembe venni, hogy a párás, borongós napokat követően a növények érzékenyebbé válhatnak, így a védekezést érdemes ekkorra időzíteni. A sövények visszametszése után a napsugarak elérhetik az árnyékban eddig rejtőzködő, gyakran etiolált hajtásokat, ami napégés tüneteinek megjelenéséhez vezethet a sövénysor belsejében. Különösen a tarkalevelű növények érzékenyek erre: a perzseléses tünetek először a világos bőrfelületeken mutatkoznak meg, ahogy a mellékelt fényképen is látható.