Az ülés veszélyei még inkább fennállnak, különösen azok számára, akik rendszeresen edzésre járnak.
Csalódás várhat azokra, akik azt hitték, hogy a rendszeres edzés elegendő védelmet nyújt a hosszú ülések káros hatásaival szemben. Az amerikai kutatók megállapításai szerint ez a meggyőződés nem állja meg a helyét, hiszen a mozgás önmagában nem elegendő a negatív következmények ellensúlyozásához.
A digitálissá vált világ egyik hozadéka, hogy egyre többet ülünk (esetleg félfekvő, fekvő helyzetben vagyunk), akár munkáról, akár szórakozásról van szó. Az is mindinkább ismertté és bizonyítottá válik, hogy az ilyesfajta ülő életmód növeli a szívelégtelenség és a szív-érrendszeri okokból bekövetkező halál kockázatát.
Több tanulmány is foglalkozott azzal a témával, hogy az aktív életmód képes-e ellensúlyozni az ülő életmódból fakadó kockázatokat. Azonban egy új kutatás eredményei rávilágítanak, hogy ez nem mindig ilyen egyértelmű. A Massachusetts General Hospital szakértői körülbelül 90 000 résztvevő adatait elemezték, és a napi aktivitási szinteket csuklón viselhető gyorsulásmérőkkel mérték. Bár sokan kétségbe vonják ezeknek a kis, hordható eszközöknek a pontosságát, a kutatások azt mutatják, hogy ezek a módszerek még mindig jóval megbízhatóbbak, mint a hagyományos önbevallásos technikák. Az önértékelés során a kutatók azt tapasztalták, hogy a résztvevők rendszerint jelentősen túllépik a testmozgásuk mértékét, míg az ülő életmódjukat alábecsülik.
A kutatás során a résztvevőket átlagosan nyolc éven keresztül figyelemmel kísérték, és az elemzések alapján megállapították, hogy az ülő életmód szoros kapcsolatban áll a szív- és érrendszeri betegségek, például a pitvarfibrilláció (AF), a szívinfarktus (MI), a szívelégtelenség (HF) és a cardiovascularis (CV) kockázatok fokozódásával.
A legfrissebb kutatások szerint az átlagos ülőmunka napi 9,4 órát tesz ki, és a ZME Science által ismertetett eredmények alapján már egyetlen plusz óra is drámaian megnöveli a szív- és érrendszeri problémák kockázatát. A fordulópontot a napi 10,6 óra ülés jelenti, amelynél a szívelégtelenség kockázata 45%-kal, míg a szív- és érrendszeri halálozás kockázata 62%-kal emelkedik. Megdöbbentő, hogy ezek a statisztikák még azoknál is érvényesek, akik teljesítik a javasolt heti 150 perc közepesen intenzív fizikai aktivitást. A kutatók az American College of Cardiology folyóiratában hangsúlyozzák, hogy a túlzott ülés vagy fekvés kifejezetten ártalmas lehet a szív egészségére, még a fizikailag aktív emberek számára is.
Szerencsére számos hatékony módszer létezik, amelyekkel csökkenthetjük a munkával járó ülő életmódból adódó kockázatokat. Például beállíthatunk 30 percenkénti időzítőket, amelyek figyelmeztetnek minket, hogy álljunk fel, vagy végezzünk el néhány nyújtó gyakorlatot. Telefonos megbeszélések során érdemes felállni és sétálva intézni a dolgokat, így nemcsak a testünket mozgathatjuk meg, hanem a gondolkodásunk is frissül. A rövid utazások alkalmával is érdemes kerékpározni vagy gyalogolni, hogy a mindennapokba is beépítsük a mozgást. A képernyő előtt eltöltött szabadidőt pedig váltsuk fel aktív hobbikkal, amelyek örömet okoznak. A kutatások világosan kimutatták, hogy a mozgás nem csupán az edzőteremben számít, hanem bármikor, a nap folyamán is elengedhetetlen az egészségünk szempontjából.
