Amit Orbán Viktor már megvalósított, arról Románia és Bulgária még csak reménykedik.

Románia és Bulgária kétségbeesetten fut versenyt az idővel: november 21-én életbe lépnek az amerikai szankciók az orosz Lukoil és Rosznyefty ellen, ami megbéníthatja a két ország üzemanyag-ellátását. Orbán Viktor ezzel szemben november 7-én már megállapodott Washingtonnal a szankciók alóli mentességről, amelyet a két balkáni ország irigykedve figyel. Szakértők figyelmeztettek, hogy ha nem történik megegyezés, akkor üzemanyag nélkül maradhat Románia és Bulgária, de Szerbiát és Moldovát is érzékenyen érintheti Donald Trump döntése.

Románia és Bulgária szó szerint versenyt fut az idővel, hogy megakadályozza olajfinomítóik leállását, mielőtt az Egyesült Államok szankciói életbe lépnek az orosz olajtársaságok ellen. November 14-én a bolgár képviselők elfogadtak egy törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi a kormány számára, hogy új igazgatót nevezzen ki a Lukoil tulajdonában lévő burgaszi finomítójába. Ez átfogó jogköröket biztosít neki a létesítmény irányításának átvételére, eladásának jóváhagyására, és szükség esetén államosítására. Emellett Szófia fontolgatja, hogy Magyarországhoz hasonlóan mentességet kér a szankciók alól.

Románia jelenleg még nem hozott hivatalos határozatot a témában, azonban Bukarest is mérlegeli, hogy mentességet kérjen a szankciók alól, miközben saját stratégiát dolgoz ki. Az államosítást csupán végső megoldásként tartja fenn. Bogdan-Gruia Ivan, az ország energiaügyi minisztere hangsúlyozta, hogy Románia minden lehetséges forgatókönyvre felkészült.

Miközben a finomítókat igyekeznek új tulajdonosoknak eladni, a svájci székhelyű Gunvor vállalat csütörtökön visszavonta ajánlatát a Lukoil nemzetközi eszközeinek megvásárlására, miután az amerikai pénzügyminisztérium bírálta tervüket. A szankciók más európai uniós országokat is érintenek. Németország hat hónapra kapott mentességet a Rosznyefty tulajdonában lévő schwedti finomítójára, amely 2022 óta kormányzati ellenőrzés alatt áll. Orbán Viktor november 7-én pedig Washingtonban tárgyalt arról, hogy mentességet kapjon Magyarország az orosz kőolajimportra vonatkozóan.

Bulgária üzemanyag-ellátásának mintegy 80 százalékát biztosítja orosz nyersanyagból, azonban a szankciók életbe lépése után Szófia év végéig olaj nélkül maradna - közölte Martin Vladimirov vezető elemző. Ezzel szemben egy román szakértő elmondta, hogy ugyanez az arány Romániában mindössze 20 százalék körül alakul. Ott csak néhány hónapig tartó áremelkedés következne be, mert az ország már dolgozik a pótlás megtalálásán. Viszont a leállás befolyásolná a Moldovába irányuló exportot is, amelyet érzékenyen érintenének a szankciók, és oroszbarát fordulatot okozhatna az országban. Moldova ezért saját ajánlatot terjesztett elő a Lukoil helyi érdekeltségeinek megvásárlására, valamint szintén halasztást kérne Washingtontól.

Mihail Krutyihin orosz energetikai szakértő egyetértett abban, hogy a létesítményeknek biztonságosan "folytatniuk kell működésüket", amennyiben a jövőbeli tulajdonos megtartja a meglévő személyzetet és további szakértőket alkalmaz.

Ugyanakkor a vevőkeresés jelentős kihívásokba ütközik ezeknek a létesítményeknek az esetében, mivel a potenciális befektetők sok esetben elkerülik a szankciókkal összefüggő jogi kockázatok vállalását. Martin Vladimirov a bolgár finomító értékét 1,5 milliárd dollárra becsülte, míg egy román szakértő véleménye szerint a Petrotel nem vonzza majd a befektetőket, hiszen éves forgalma még a 40 millió eurót sem éri el.

A bolgár parlamenti képviselők rendkívül gyorsan hozták meg a döntést a törvényjavaslat ügyében, amely az ország olajfinomítójának állami kézbe vételéről szólt. Ivajlo Mircsev, a bolgár ellenzék tagja, éles kritikával illette ezt a lépést, hangsúlyozva, hogy a kapkodás súlyos következményekkel járhat. Szerinte a Lukoil akár jogi lépéseket is tehet Bulgária ellen, ami azt eredményezheti, hogy a kártérítés Oroszországba vándorol. Ezzel szemben a román álláspont az, hogy a finomítók eladására vonatkozó döntéseket uniós keretek között kellene meghozni, ezzel minimalizálva a kockázatát annak, hogy a Lukoil kijátssza az amerikai szankciókat.

Zygimantas Vaiciunas litván energiaügyi miniszter egyetértett ezzel a véleménnyel, szerinte bárhogyan is döntenek az egyes tagországok, Brüsszelnek vizsgálni kell a potenciális vevőket a tranzakció megkötése előtt, az Európai Bizottságnak ugyanis felügyeleti jogai vannak.

A bolgár és román fejleményekkel párhuzamosan Szerbia kétségbeesetten igyekszik elkerülni az amerikai szankciók hatását az ország olajvállalatára, a NIS-re (Naftna Industrija Srbije), amely részben orosz cégek tulajdonában van. A Gazprom csaknem a felét, mígy a JSC Intelligence 11 százalékát birtokolja a szerb vállalatnak.

Dubravka Djedovics Handanovics, a szerb bányászati és energiaügyi miniszter, kedden bejelentette, hogy az orosz többségi tulajdonosok hivatalos kérelmet nyújtottak be az amerikai pénzügyminisztérium megfelelő hatóságához. A kérelem célja a NIS működési engedélyének meghosszabbítása, miközben a vállalat eladásáról folytatott tárgyalások is zajlanak.

Közben a Lukoilra kiszabott szankciók súlyosbíthatják a szerbiai energiaellátás problémáit. A Balkánon a NIS-t követően az orosz vállalat a második legjelentősebb benzinkút-hálózattal rendelkezik, működtetve összesen 112 töltőállomást. 2024-re a két cég együttesen a szerb benzinpiac körülbelül egyharmadát uralta.

Orbán Viktor pénteken a Kossuth rádiónak adott interjújában elmondta, hogy olyan megállapodásokat kötött, amelyek jók a magyar gazdaság számára. Minél több helyről érkezik gáz vagy olaj, az biztonságot ad Magyarországnak. A bolgár sajtó a szankciók alól való mentesülés miatt felidézte, hogy a magyar miniszterelnök olyan dologra volt képes, amire kevés európai vezető: elérte célját, és továbbra is vásárolhat Magyarország orosz kőolajat és földgázt.