Agrártámogatási reform: A szántóföldi termelés jövője a bizonytalanság árnyékában - Agro Napló A közelgő agrártámogatási reform új kihívásokat állít a szántóföldi termelés elé, amelynek következményei komolyan befolyásolhatják a mezőgazdasági szektor jöv

Petőházi Tamás, a GOSZ elnöke az Agrárszektornak nyilatkozva kifejtette, hogy az Európai Bizottság Közös Agrárpolitikát érintő javaslatai akár 40%-os volumencsökkenést eredményezhetnének a szántóföldi növénytermesztésben. Kiemelte, hogy a javaslatok annyira drasztikusak, hogy vélhetően nem fognak átmenni a jogalkotási folyamaton.

Ahogy az Agrárszektor elsőként tudósított róla, az Európai Bizottság új irányvonalat határozott meg a mezőgazdasági támogatások rendszerének reformjára. Ennek keretében már 20 ezer eurós támogatási szinttől kezdve jelentős degressziót vezetnének be, míg 100 ezer euró felett egyáltalán nem lenne területalapú támogatás. A degresszió mellett azonban a helyzet még bonyolultabb: a Közös Agrárpolitikára szánt forrásokat is drasztikusan, több mint 27%-kal csökkentené az Európai Bizottság. Ez a javaslat széleskörű ellenállást váltott ki az egész kontinensen, a gazdák érdekeit képviselő szervezetek hevesen tiltakoznak a tervezett módosítások ellen.

Engem lenyűgöz, hogy valaki ilyen bátorsággal merte ezt vállalni.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke a javaslattal kapcsolatban kifejtette, hogy az rendkívül hátrányos, ezért nem látják valószínűnek, hogy a jelenlegi tervezet megvalósulna.

Ez annyira elképesztő, hogy véleményem szerint az uniós mechanizmus ismeretében ez a jogalkotási folyamat során biztosan nem fog zökkenőmentesen végigfutni.

Az elnök szerint már csak azért sem valószínű, hogy a javaslat a jelenlegi formájában átmegy, mert annak az uniós mezőgazdaság termelékenységére is jelentős hatással lenne.

Ha ez a változtatás életbe lép, a szántóföldi növénytermesztés volumene körülbelül 40%-kal csökkenne. Olyan hatású lenne, mint amit a kilencvenes évek elején, a rendszerváltás idején tapasztaltunk nálunk.

Petőházi Tamás rámutatott, hogy beszédes jelenség, amikor az Európai Unió elvárja Ukrajnától, hogy 2028-ra teljesítse az összes uniós agrárnormát. E körülmények tükrében világos, miért terjesztenek elő a jogalkotók olyan javaslatokat, amelyek jelentős mértékű termeléscsökkenést idézhetnének elő. Az elnök emellett hangsúlyozta:

Kizárt dolog, hogy Ukrajna képes lenne 2028-ig teljesíteni a mezőgazdasággal kapcsolatos uniós elvárásokat, ehhez a teljes intézményrendszer hiányzik és még a kodifikációra is kell idő.