A Z generáció véleménye szerint a munkanapok délután 1-kor véget érhetnének, és ezt számos érvvel alátámasztották. Szerintük a korai befejezés nemcsak a munka-magánélet egyensúlyát javítaná, hanem fokozná a produktivitást és a kreativitást is. A fiatalok

A munka világa folyamatosan változik, és ez a folyamat sosem áll meg. A Z generáció megjelenése nem csupán friss impulzusokat hozott, hanem új normákat és elvárásokat is teremtett.

Egy virálissá vált TikTok-videóban egy Z generációs munkavállaló, Jenna, döbbentette meg a közvéleményt azzal, hogy szerinte a munkanapnak délután 1-kor be kellene fejeződnie. Állítása szerint a legtöbb ember ebéd után már nem hatékony, és csak feleslegesen tölti az időt az irodában. A gondolat elsőre meghökkentőnek tűnhet, de a mögöttes okok sokkal mélyebbek, mint puszta lustaság.

A Z generáció egy új szemléletmódot képvisel a munkával kapcsolatban, amely eltér az előző nemzedékek hozzáállásától. Számukra a munka nem csupán egy végső cél, hanem inkább egy eszköz, amely segít elérni az önmegvalósítást, fenntartani az anyagi biztonságot és egyensúlyt teremteni az életminőségben. Jenna véleménye szerint elegendő négy-öt óra intenzív munkát végezni reggel és délelőtt ahhoz, hogy a napi feladatokat sikeresen elvégezzük. A délutáni órák inkább a feltöltődés, pihenés vagy kreatív tevékenységek idejének kellene, hogy szolgáljanak. Az érvelés mögött az a megfigyelés áll, hogy a hagyományos nyolcórás munkanap már régóta nem tükrözi a valós produktivitást. A Stanford Egyetem kutatásai is alátámasztják ezt: a heti 40 órán túli munka esetén az alkalmazottak hatékonysága drámaian csökken, és a 4-6 órás munkanap ugyanolyan teljesítményt nyújthat, mint a hagyományos teljes munkaidő. A Z generáció célja, hogy ezt az új megközelítést a gyakorlatba ültessék, és ezzel egy fenntarthatóbb munkakultúrát teremtsenek.

A távmunka és a hibrid munkarend elterjedése még inkább megerősítette ezt a trendet. Sokan már nem irodai környezetben dolgoznak, hanem otthonról, rugalmas időbeosztásban. Így a munkát és a hatékonyságot nem órákban, hanem elvégzett feladatokban lehet mérni.

Természetesen a hagyományos iparágakban, mint az egészségügy, közlekedés vagy szolgáltatások terén ez a modell nem igazán működik, azonban az irodai, kreatív és projektalapú munkák világában egyre inkább elterjedt a rugalmasság. A munkáltatók is kezdik észrevenni, hogy a kevesebb néha valóban több: egy kipihent és motivált munkavállaló sokkal hatékonyabban teljesít, mint egy kiégett kolléga, aki nyolc órán át fáradtan dolgozik.