A takarítási szokások sokkal többet felfednek rólunk, mint azt elsőre gondolnánk.

A neurotikusabb személyiséggel rendelkező egyének számára a takarítás nem csupán a fizikai környezet rendbetételét jelenti, hanem egyfajta érzelmi egyensúly megteremtését is elősegíti. A rendezett tér ugyanis hozzájárulhat a szorongás csökkentéséhez és a belső béke megtalálásához.

Azt tudjuk, hogy a rend jó hatással van a lélekre, az évezredes keleti filozófia, a feng shui is ezen alapszik, ezzel még pénzmágnessé is teheti a lakását! Takarítani persze muszáj - hacsak nem fogadunk fel egy takarítónőt, ahogy minden hetedik magyar mára -, de a pszichológus szerint ez a munka, és a rendhez, a rendetlenséghez, a tisztasághoz való hozzáállásunk nagyon sokat elárul rólunk.

Az LG Fuller Bianka pszichológussal folytatott beszélgetés során a szokásaink mögötti mélyebb jelentésekre világítottak rá. Ez a téma nem igazán újdonság, hiszen a pszichológia egyik alapvető elve, hogy a külső környezet és a belső lelki világunk szoros kölcsönhatásban áll egymással.

"Amikor körülöttünk káosz uralkodik, az gyakran a lelkünkre is rányomja a bélyegét. Egy rendezett és tiszta környezet viszont megnyugtató hatással van ránk, és segíthet abban, hogy összeszedettebbnek érezzük magunkat" – osztotta meg gondolatait Fuller Bianka pszichológus. "Fontos megjegyezni, hogy mindenkinek más a viszonya a takarításhoz. Van, aki számára a napi rendrakás a stabilitás kulcsa, míg mások csak akkor fognak a porszívóhoz, amikor a helyzet már tényleg sürgetővé válik."

A pszichológiában a személyiségtípusokat a Big Five módszer alapján állítják fel, az öt alapvető dimenzió szerint van a a nyitottság, a lelkiismeretesség, az extraverzió (kifelé fordulás), a barátságosság és a neuroticizmus (szorongós típus). Ezek a vonások természetesen nem csak a takarításhoz való hozzáállásunkról árulkodnak, hanem a gondolkodásunkat, társas kapcsolatainkat is alakítják. De lássuk, mi derül ki rólunk a takarítási szokásainkról a pszichológia számára!

A takarítási szokások szoros összefonódásban állnak a lelkiismeretünkkel. Azok, akik lelkiismeretesen élik mindennapjaikat, általában precízek és jól szervezettek, és különösen nagyra értékelik a tiszta környezetet. Számukra a rend és a tisztaság nem csupán esztétikai kérdés, hanem a biztonság, a stabilitás és a hatékonyság alapvető jelei is. A rendszeres, alapos takarítás nemcsak kötelezettség számukra, hanem a mindennapi életük szerves része, amely hozzájárul a harmóniához és a nyugalomhoz.

Az érzelmileg érzékenyebb és szorongásra hajlamosabb egyének gyakran fordulnak a takarításhoz, mint feszültségoldó módszerhez. Számukra a környezetük rendben tartása nem csupán esztétikai kérdés, hanem a belső egyensúlyuk megteremtésének eszköze is. Amikor a lakásuk tiszta és rendezett, az segít nekik csökkenteni a túlterheltség érzését, és biztosítja a kontroll érzését a mindennapok felett.

A takarítás rutintevékenység, így csökkentheti a szorongást és erősítheti a kontrollérzetet. Könnyen kerülhetünk általa flow állapotba, aminek során belefeledkezünk az adott tevékenységbe, megszűnik az időérzékelésünk, és egyfajta nyugodt, koncentrált állapotba kerülünk, ami javítja a hangulatot, csökkenti a szorongást, és erősíti az hatékonyság érzését. Ezért nem véletlen, hogy sokan épp stresszes időszakokban érzik szükségét annak, hogy kitakarítsák az életterüket - mondta el Fuller Bianka pszichológus.

A nyitott személyiségek általában könnyebben elfogadják a rendezetlenséget. Számukra a káosz nem is olyan zavaró, inkább inspiráló lehet, hiszen a rendezetlen környezet új lehetőségeket és asszociációkat szülhet. A pszichológiai kutatások szerint a különböző ingerek és a nem teljesen strukturált terek serkenthetik a kreativitást, így nem meglepő, hogy azok, akik laza hozzáállással viszonyulnak a rendhez, gyakran kifejezetten gazdag ötletkészlettel és alkotói hajlammal rendelkeznek.

- Letisztult környezetben könnyebben hozunk jó, megfontolt döntéseket, jobban fókuszálunk, és nő az kontroll érzése is. A rendezetlenség ezzel szemben serkentheti a kreatív gondolkodást, mert a nem strukturált környezet új neurológiai kapcsolatokat hozhat létre és ez generálhat új ötleteket. Éppen ezért érdemes a rend kérdésére rugalmasan tekinteni - adott háttérmagyarázatot a pszichológus.

Azok számára, akik magas extraverzióval bírnak, a takarítás gyakran összekapcsolódik társas eseményekkel, például amikor vendégeket várnak. A barátságosság pedig abban nyilvánul meg, hogy mennyire érzékenyek mások szükségleteire: az empatikusabb és együttműködőbb egyének hajlamosabbak hozzájárulni a közös tér rendben tartásához, míg mások inkább a saját kényelmük és igényeik alapján döntenek a tisztaságról.