A német és a holland hírszerzés információi alapján Oroszország folyamatosan alkalmaz vegyi fegyvereket az ukrán védelmi pozíciók ellen.

A holland és a német hírszerzés adatai alapján megállapítható, hogy Oroszország folyamatosan alkalmaz tiltott vegyi fegyvereket Ukrajna ellen.

Ruben Brekelmans, a holland védelmi miniszter pénteki bejelentésében rámutatott, hogy Oroszország a háború stagnálásával egyre inkább vegyifegyverekhez folyamodik, és ezek használata már szinte rutinossá vált. A Reuters tudósítása alapján a hírszerzési információk szerint legalább három ember halála és több mint 2500 sérülés kapcsolódik ezekhez a fegyverekhez.

A legfrissebb jelentések szerint az orosz haderő, mintha a múltbéli világháborúk kegyetlen taktikáját idézné, drónok segítségével irritáló gázt juttat el az ukrán lövészárkokhoz. Az ilyen támadások célja, hogy a fuldokolva menekülő ukrán katonákat könnyedén célba vehessék. Az Egyesült Államok 2024 májusában arra figyelmeztetett, hogy az orosz fegyveres erők a kloropikrint, amelyet növényvédő szerként is használnak, vegyi fegyverként alkalmaznak. Ukrajna pedig több ezer hasonló esetről számolt be. Az ilyen anyagok, amelyek súlyos szem-, bőr- és légúti irritációt okoznak, a leggyakoribbak a jelentések szerint; az orosz csapatok üres flakonokba vagy villanykörtékbe töltve dobják ezeket az ukrán védelmi vonalakra.

A háborús helyzetekben az ilyen incidensek körüli információk megerősítése rendkívül bonyolult, de nem teljesen lehetetlen. A témára szakosodott civil megfigyelők azt állítják, hogy Oroszország rendszeresen alkalmaz a harctéren enyhe, alapvetően tömegoszlatásra kifejlesztett gázgránátokat. Moszkva azonban határozottan tagadja ezeket a vádakat, és nem meglepő módon Kijevet vádolja a tiltott vegyifegyverek használatával.

Oroszország is aláírta az 1997-es, 193 országot tömörítő Vegyifegyver-tilalmi Egyezményt, és az Egyesült Államokhoz hasonlóan elvileg megsemmisítette vegyifegyver-készletét. Azonban a holland hírszerzés és vele együttműködő más ügynökségek bizonyítékokat szereztek arról, hogy Moszkva újraindította egyes vegyifegyvereinek gyártását, és orosz tisztek parancsot is adtak az ilyen eszközök harctéri bevetésére.

Reesink hangsúlyozta, hogy amennyiben az orosz gyakorlatokat nem hozzák a nyilvánosság elé, azok valószínűleg még szélesebb körben elterjednek. Ennek következtében úgy véli, elengedhetetlen a szankciók szigorítása Oroszországgal szemben.

Kijev ellen rekordmennyiségű dróncsapás indult Oroszország részéről, több mint ötszáz repülő eszközt mozgósítva a támadáshoz.

Pénteken, nem sokkal azután, hogy Vlagyimir Putyin telefonon beszélgetett Donald Trumppal, Oroszország a háború során eddig legnagyobb dróntámadását indította Kijev ellen. Az ukrán fővárosra összesen 550 drónt és 11 rakétát lőttek ki, amelyek közül 72 drón jutott át a légvédelmi rendszeren. Kijev mellett több más város is célkeresztbe került, így Csenyihiv, Harkiv, Szumi és Krivij Rih is érintett lett a támadásban.

Az ukrán hatóságok BBC által idézett közlése szerint a vasúti infrastruktúrában, iskolákban és lakóépületekben keletkeztek károk; de Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter bejelentette, hogy a lengyel nagykövetség épülete is megsérült.

Az orosz drón- és rakétaoffenzíva fokozódása figyelemre méltó, hiszen a legutóbbi rekordot szombaton állították fel, amikor is 537 drónt indítottak Ukrajna ellen.