A kutatók végre feltárták, hogy valójában érvényes-e az öt másodperces szabály.

A közismert babona szerint, ha az ételt öt másodpercen belül felkapod, még el lehet fogyasztani. Ennek alapja az a vélekedés, hogy a baktériumoknak nincs elegendő idejük ahhoz, hogy a földre kerüljön az ételre. De vajon mennyire van alapja ennek a hiedelemnek? Valóban védhet minket az időkorlát a szennyeződésektől, vagy csak egy kellemes mese az étkezésekhez?

2003-ban Jillian Clarke, a chicagói Illinois állambeli Mezőgazdasági Tudományok Középiskolájának végzős tanulója úgy döntött, hogy teszteli az öt másodperces szabályt. Kétféle csempe - az egyik sima, a másik durva - felületét Escherichia coli baktériummal szennyezte, majd gumimacikat és sütiket ejtett le rájuk. Az édes falatokat öt másodperc elteltével szedte fel, hogy megvizsgálja, mennyire befolyásolja a baktériumok jelenléte az ételek tisztaságát.

Néhány évvel később Paul Dawson élelmiszerkutató és diákjai a dél-karolinai Clemson Egyetemen szintén tesztelték az öt másodperces szabályt. Dawsonék kolbászt ejtettek egy Salmonella typhimuriummal szennyezett csempedarabra, öt másodperc alatt a baktériumok több mint 99 százaléka átkerült a csempéről a kolbászra. Az öt másodperces szabály egy "baromság" - állapította meg Dawson.

2014-ben Anthony Hilton mikrobiológus professzor és diákjai az angliai Aston Egyetemen egy izgalmas kutatásba fogtak, amely a baktériumok ételre való kerülésének lehetőségeit vizsgálta. Kísérleteik során a Kólibaktériumot és a Staphylococcus aureus-t különböző felületeken, mint például szőnyegen, laminált padlón és csempén tesztelték. A kutatás során pirítóst, tésztát, kekszet és ragacsos édességeket ejtettek le a felszíneken, és megfigyelték, hogyan hatnak a baktériumok a különböző ételekre, amikor azokat 3 és 30 másodpercig hagyták a baktériumok társaságában. Az eredmények érdekes betekintést nyújtottak a felületek tisztasága és az ételek biztonsága közötti kapcsolatra.

Az eredmények azt mutatják, hogy a padlóval való érintkezés időtartama közvetlenül összefügg a baktériumok jelenlétének valószínűségével: minél hosszabb ideig fekszik egy élelmiszerdarab a földön, annál inkább valószínű, hogy baktériumok tapadnak hozzá. Hilton véleménye szerint ez az öt másodperces szabály megkérdőjelezésére is szolgálhat, bár az adatok nem tekinthetők végső bizonyítéknak.

Donald Schaffner, az élelmiszertudomány területén jártas professzor, valamint mesterszakos hallgatója, Robyn C. Miranda, a New Jersey-i Rutgers Egyetemen mélyreható kutatásba kezdtek az "öt másodperces szabály" érvényességét vizsgálva. A kísérlet során négy különböző ételt – görögdinnyét, kenyeret, vajas kenyeret és rágógumit – teszteltek négy eltérő felületen: rozsdamentes acélon, kerámiacsempén, fán és szőnyegen.

A vizsgálat során nyert adatok alapos áttekintése után világossá vált:

Charles P. Gerba, Arizonai Egyetem virológus professzora szerint a padlóhoz ért étel elfogyasztása utáni megbetegedés esélye olyan tényezőktől függ, mint például a padló szennyezettsége és a jelen lévő baktériumok típusa. "Vizsgálataink alapján a konyha padlója az egyik legbacilusosabb hely a házban". Ennek oka, hogy a ház többi helyiségéhez képest a konyhában nagyobb a forgalom, és az ételmaradékok gyakran a padlóra hullanak, ideális táptalajt teremtve a baktériumok számára.

A professzor hangsúlyozta, hogy ha véletlenül leejtjük az ételt, a zöldségeket és gyümölcsöket egy alapos öblítéssel viszonylag könnyen megtisztíthatjuk a szennyeződésektől. Ugyanakkor a húsok esetében, a durvább felületük miatt, a baktériumok eltávolítása sokkal nehezebb feladat - olvasható a Popular Science oldalán.