Az a kérdés, hogy Magyarország képes lesz-e megtenni a következő lépést.

A magyar gazdaság esetleges lassulása vagy stagnálása valószínűnek tűnik, de a nagyobb mértékű összeomlás nem várható. Az emberek azonban a bizonytalan gazdasági környezet hatására gyakran hajlamosak arra, hogy növeljék megtakarításaik védelmét. A befektetések elkerülhetetlenek, hiszen a pénz értéke folyamatosan csökken, ha nem fektetjük be. Érdemes többféle befektetési formát is figyelembe venni; a vállalati részvények például inflációval szemben ellenálló reáleszközökként funkcionálhatnak. A témáról Szabó Balázzsal, a Hold Alapkezelő vezérigazgatójával készített interjút olvashatunk.

Ha a barátok vagy a családtagok érdeklődnének a magyar gazdaság helyzetéről, azt mondanám, hogy a helyzet összetett és sokszínű. Vannak nehézségek, például az infláció és a globális gazdasági kihívások, de ugyanakkor vannak pozitív jelek is, mint a munkaerőpiac dinamizmusa és a technológiai fejlődés. Érdemes a részletekre is figyelni, mert a gazdaság nem csupán számok összessége, hanem emberek élete, lehetőségei és kihívásai is. A helyzet folyamatosan változik, így fontos, hogy naprakész információkkal rendelkezzünk.

A gazdasági helyzetet érdemes két különböző időtávra bontani. Rövid távon a magyar gazdaság már túl van két nehéz esztendőn; 2023-ban körülbelül egy százalékos csökkenést tapasztaltunk, míg az idei évre egy stagnáló növekedés prognosztizálható. Évek óta érezhető a lassulás, de jó hír, hogy az infláció már nem jelent komoly kihívást.

Rövidebb távon megszenvedtük a háború okozta energiaár-emelkedést, az európai, benne a német ipar válságát és azt, hogy nem igazán képeztünk tartalékokat ilyen esetre. Akkor is nyomtuk a gázt a költségvetésben, amikor egyébként arra nem volt szükség. Így most nehezebb lesz lazítani, támogatni a gazdaságot a költségvetési politikával, mintha előtte takarékosabb lett volna a kormányzat. Szerintem azonban a rövid táv nem ad okot arra, hogy valaki összeomlástól féljen.

A hosszú táv igen?

A hosszú távú fejlődés kérdése valóban izgalmas és lényeges téma. Jelenleg Magyarország a GDP-t tekintve az EU átlagának 76%-án áll, ami felveti a kérdést: milyen modell segíthet bennünket abban, hogy közelebb kerüljünk a 100%-hoz? Az elmúlt húsz évben, 2004 és 2024 között, az uniós csatlakozás révén már sikerült egy jelentős előrelépést elérnünk, hiszen korábban az EU-s átlag hatvanegynéhány százalékán álltunk, és mostanra eljutottunk a 76%-ra. Ez a fejlődés azt mutatja, hogy van potenciál a további növekedésre, de fontos, hogy megfelelő stratégiát és modellt találjunk a következő lépésekhez.

Ebben a modellben egyre többen kezdtek dolgozni, idejött számos EU-s multinacionális vállalat, hozott gyárakat, szolgáltató központokat, tudást, fejlett, hatékony munkahelyeket. De ez a modell sajnos úgy tűnik, kifújt. A folytatás módja az igazán izgalmas kérdés a magyar gazdaságban, azaz, hogy innen most mit fogunk kezdeni.

Ez a helyzet nem csupán a mi környezetünkben fordulhat elő.

Nem, a többi régiós gazdaságban is többé-kevésbé ugyanezzel a kihívással küzdenek. A magyar kormánynak vannak tervei, például, hogy idehoz számos akkumulátorgyárat, újabb és újabb autógyárakat. A BMW-gyár jön Debrecenbe és a BYD Szeged környékére, de ezek valószínűleg nem lesznek elegendőek. Nem is biztos, hogy jó útra terelik Magyarországot, nem feltétlen alkalmasak arra, hogy elérjük a kívánt célt, a további felzárkózást az Unióhoz.

Eddig is a fő húzóerőt főleg a nyugat-európai autógyárak jelentették. Az akkumulátorgyárakkal tulajdonképpen csak ennek az ágazatnak egy alágazatában próbál erősíteni a kormány, nem lehet, hogy így ugyanazt a problémát termeli újra?

Úgy vélem, hogy az alapvető koncepcióink szorosan összefonódnak, függetlenül attól, hogy a múltban a hagyományos benzines motorok gyártására összpontosítottunk, míg most az elektromos járművekre helyezzük a hangsúlyt. Még ha a technológia változik is, nem szabadna ennyire szűk keretek között gondolkodnunk. Az ilyen egyoldalú megközelítés nem vezet előnyökhöz.

Ráadásul nálunk a kormányzat jelentős mértékben befolyásolja, hogy milyen beruházások valósuljanak meg, és gyakran nem a piaci szereplők döntései dominálnak. Az államnak van egy erőteljes kiszorító hatása, hiszen a nagyszabású beruházásokról lényegében ő hoz döntéseket.

Milyen következményekkel jár ez a jelenlegi szituáció az átlagos olvasó munkahelye, befektetései, megtakarításai számára?

A mindennapok szempontjából ezek a változások nem hoznak drámai fordulatot. Nem kell attól tartani, hogy hirtelen munkahelyek tömege tűnne el, ilyen jellegű kockázatok nem fenyegetnek. Sokkal inkább azt észlelem, hogy a jövőben nem fogunk tudni túllépni a jelenlegi teljesítményünkön, és így stagnálni fogunk a közepes fejlettségi szinten.

Az ország termelékenysége és gazdasági hatékonysága valószínűleg nem fog jelentős javuláson átesni; inkább stagnálásra vagy csak mérsékelt növekedésre számíthatunk. A közszolgáltatások minősége továbbra is elmarad az elvárásoktól, és sajnos a helyzet javulására sem sok remény mutatkozik.

Válsághelyzetekben, amikor a jövő bizonytalan, sokan ösztönösen a megtakarításaik növelésére összpontosítanak, hogy biztosabb lábakon álljanak. De hogyan is lehet ezt a legjobban megvalósítani? Először is, érdemes egy alapos költségvetést készíteni, amely segít átlátni a havi kiadásokat és bevételeket. Ez lehetőséget ad arra, hogy felesleges kiadásokat azonosítsunk, és ezeket minimalizáljuk. A megtakarítások növeléséhez fontos lehet a „10% szabály” alkalmazása, amely szerint minden hónapban a nettó jövedelmünk 10%-át érdemes félretenni. Másodszor, a pénzügyi célok kitűzése is kulcsfontosságú. Legyen szó egy vésztartalékról, nyaralásról vagy egy nagyobb beruházásról, a célok segítenek motiválni és fókuszálni a megtakarítási folyamatot. Harmadszor, érdemes a lehetőségeinket is szélesíteni: új jövedelemforrások keresése, például freelance munkák, vagy online vállalkozások indítása is segíthet a megtakarítások növelésében. Végül, ha barátoknak, családtagoknak, ismerősöknek ajánlanék valamit, az a tudatosság és a közös tervezés lenne. Beszélgessünk a pénzügyi céljainkról, támogassuk egymást a megtakarítási szokások kialakításában, hiszen a közösség ereje sokszor segíthet átlépni a nehézségeken. A tudatos pénzkezelés nemcsak egyéni, hanem közösségi szinten is növelheti a biztonságérzetünket.

A legrosszabb, ha valaki csak betétben hagyja a pénzét, így valójában nem kezd vele semmit. Magasabb inflációs és magasabb kamatokkal járó környezetben ez a pénz elértéktelenedik. Nem olyan ez a 2020-as évek, mint amilyen a 2010-es évtized volt. Akkor lehetett hanyagnak lenni, nem befektetni, most nem lehet, vagy nagyon nem érdemes. Ha valaki eljut odáig, hogy állampapírt vesz, már az is nagy dolog, mert már legalább küzd az infláció ellen. De azt gondolom, hogy ennél diverzifikáltabb portfólióban kell gondolkodni.

A hosszú távú megtakarítások terén a részvényeknek kétségtelenül fontos szerep jut. Magyarországon azonban ezen a téren még jelentős elmaradás tapasztalható, hiszen a lakosság mindössze háromszázaléka rendelkezik közvetlen részvénybefektetéssel. Természetesen mindenki más-más kockázatvállalási hajlandósággal bír, de a többség sokszor még az alapfogalmakkal sincs tisztában, például azzal, hogy mit is jelent valójában a részvény. Különösen az inflációs időszakokban érdemes figyelembe venni, hogy a vállalatok reáleszközöknek számítanak, amelyek képesek megőrizni az értéküket még a gazdasági nehézségek idején is.

Amerikában kimutatták 50 évre, 100 évre, igazán hosszú távon, hogy a részvények jobbak voltak a kötvényeknél. Nálunk is eltelt több mint 30 év a tőzsdén, és a részvények jól teljesítettek.

Magyarországon négy meghatározó részvény, nevezetesen az OTP, a Mol, a Richter és a Magyar Telekom dominálja a tőzsdeindexet, azaz a BUX-ot. Bár a múltban valóban kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, nem tartom szükségesnek, hogy a hazai részvények mindig felülmúlják a magyar kötvényeket.

A gondolkodásunkat szélesebb horizonton kell kiterjesztenünk, legyen szó globális vagy legalábbis európai szintről, különösen Közép-Kelet-Európában. A magyar részvénypiac önállóan nem elegendő a befektetési lehetőségek teljes kihasználásához. Ha valaki csupán itteni részvényekbe fektet, az nem biztosít megfelelő diverzifikációt sem ágazatok, sem országok terén, ami a kockázatok hatékonyabb kezelését is megnehezíti.

A magyar befektetési alapok kiváló lehetőséget kínálnak a diverzifikálásra, lehetővé téve a portfóliók sokszínűsítését.

Természetesen! A HOLD Alapkezelő Online Vagyonkezelési szolgáltatása pontosan ezt a célt szolgálja: személyre szabott portfóliókat kínál a kisbefektetőknek, figyelembe véve az egyéni kockázatvállalási hajlandóságot. Szolgáltatásunk egyik kiemelkedő előnye, hogy átvállaljuk az ügyfelek befektetési döntéseit. Nem csupán tanácsokat adunk a döntéshozatalhoz, hanem ha ránk bízzák a befektetni kívánt összeget, mi magunk hozzuk meg azokat a döntéseket, amelyek a legjobban szolgálják az ügyfelek érdekeit.

Igyekszünk sokak számára elérhető szolgáltatást nyújtani, így jelenleg alacsony a belépési limit az online vagyonkezelésben, százezer forint.

Több beszélgetés során hangsúlyozta, hogy Magyarországon a fiatalok körében a pénzügyi tudatosság még mindig meglehetősen gyenge, ezért a HOLD is jelentős erőfeszítéseket tesz a pénzügyi oktatás előmozdítására. Milyen tanácsokkal látná el a befektetések iránt érdeklődő fiatalokat?

Az önképzés elengedhetetlen egy bizonyos szinten, különösen, ha valakinek vannak megtakarításai. Ideális esetben a középiskolás diákok már az alapokat elsajátíthatnák, de sajnos ez a téma nem része a hivatalos tantervnek. A HOLD Alapkezelő már lépéseket tett ennek megváltoztatására: elindítottunk egy programot, amelyben egy tanárt támogatunk abban, hogy meglátogassa a középiskolákat és gazdasági alapismereteket tanítson a fiataloknak. Ezt a kezdeményezést "Tanulópénz" néven indítottuk el, és a HOLDBLOG-on részletesebben is beszámoltunk róla.

Ami jó dolog, hogy az erre fogékonyak egyre több minőségi podcasttel, videóval, bloggal találkozhatnak: aki beleteszi a megfelelő energiát, könnyen tanulhat a pénzügyekről szakirányú végzettség nélkül is.

Mikor kezdte el felfedezni a pénzügyi világot? Mennyire korán indult el az úton, amely a pénzügyekkel való foglalkozás felé vezetett?

Nem voltam éppen egy tőzsdeguru egészen addig, amíg nem kezdtem el a HOLD-nál dolgozni 24 éves koromban. Engem általában a makrogazdasági kérdések, a közélet, a világpolitika, a politika érdekeltek, de nem tőzsdéztem addig a saját pénzemmel. Igaz, amíg nem kaptam meg az első fizetésemet, nem is volt érdemben olyan pénzem, amit be tudtam volna fektetni.

Ez volt az első munkahelyed? Manapság igazi különlegességnek számít, ha valaki ennyi éven át hűséges marad egy adott helyhez.

Sz. B.: Igazán szerencsés helyzetben vagyok, de nem lehet elhanyagolni, hogy remek munkahelyet választottam. Azonnal beleszerettem abba a különleges gondolkodásmódba, ahogy a kollégák a piac, politika és gazdaság témáit megközelítik. Itt rengeteg értékes beszélgetés és élénk vita bontakozik ki a világ eseményeiről. Az a környezet, amit itt megtapasztaltam, azóta is lenyűgöz, és már az elején világossá vált számomra, hogy hosszú távon is itt szeretnék dolgozni.

Az egyetemi, szakkollégiumi évek alatt mi volt a szakiránya, a specialitása?

Az egyetem évei alatt inkább az elméleti tudásra helyeztem a hangsúlyt. Míg sokan a szakmai gyakorlatokat halmozták, én nem követtem ezt a trendet. Meg voltam győződve arról, hogy a munka világát el lehet kerülni az egyetem során, így inkább a különböző elméleti ismeretekre összpontosítottam. Tanulmányoztam a közgazdaságtan sokféle ágát, beleértve a makroökonómiát és az ökonometriát is. Emellett volt időm arra is, hogy az üzleti szféra iránti érdeklődésemet kielégítsem; részt vettem vállalati stratégiai kurzusokon, és elmélyültem a vállalatértékelés és vállalati pénzügyek rejtelmeiben is, így a gyakorlati tudás sem maradt el.

Szerintem ez szélesebb látókört adott ahhoz képest, mintha hamar specializálódtam volna, úgyhogy utólag jó döntésnek tartom, hogy 5-6 évig generalistának képeztem magam, nem pedig valami speciális területre ugrottam rá. Itt a HOLD-nál is inkább generalisták dolgoznak, mint specialisták.

Kilenc évvel ezelőtt, 24 éves korában lépett be a HOLD világába junior elemzőként. Az első saját befektetési alapja megszerzése számára inkább kihívásokkal teli volt, mint sem könnyű feladat, hiszen a pénzügyi szektorban való érvényesülés nem mindig egyszerű.

Nagyon fiatalon kaptam alapot a többséghez képest, 26 évesen, tehát két évvel az érkezésem után. A saját alap nagy bizalmat feltételez, amit először sajnos csak kudarcokkal tudtam meghálálni. Az első két évben az alapom, a HOLD Expedíció Alap masszívan veszteséges volt, csak a járvány utáni felpattanásban jöttek meg a sikerek.

Mik voltak azok a megélt nehézségek és kudarcok, amelyekről szó esett?

Az amerikai-kínai kereskedelmi háború alatt és 2019-ben, az azt követő évben ciklikus részvényekbe fektettem, mint légitársaságok, autógyártók, hajós cégek, logisztikai cégek. De ezek szinte mind alulteljesítettek.

Azután jött a Covid.

Természetesen, a cégek teljesítménye is elmaradt a várakozásoktól. Volt néhány makrogazdasági tippem is; arra számítottam, hogy a kötvénypiac gyorsabban magához tér, és a hozamok emelkedésnek indulnak. Azonban ez a folyamat sokáig váratott magára.

Végül a Covid következtében megváltozott számos makropiaci feltétel, ami elhozta ezeknek a befektetéseknek a sikerét is. A nagy Covid-pofon óta jól megy az alap, most már lassan öt éve szinte töretlenül sikeres.

Gyakran megesik, hogy ami kezdetben kudarcnak tűnik, az idővel igazi sikerélménnyé alakul.

Valóban, a hosszú távú befektetések előnyei kiemelkedőek. Folyamatosan hangsúlyozzuk ügyfeleinknek, hogy a hosszú távú stratégiákra érdemes fókuszálniuk, és hogy a hozamokat inkább hároméves perióduson túl érdemes figyelniük. Az én alapom is ezt a megközelítést képviseli; rövid távon előfordulhat, hogy a hozamok nem mutatják a várt eredményeket, de ha három év távlatában nézzük, már sokkal kedvezőbb képet festenek.

Az ön alapja milyen stratégiát követ és milyen eszközöket keres?

A portfólióm összetétele részvények és kötvények köré épül, de kisebb mértékben nyersanyagokkal és kriptovalutákkal is kiegészítem. Az alapom egyedi jellemzője, hogy hajlandó vagyok jelentős kockázatokat vállalni, és akár 5-10 százalékos pozíciókat is felvenni egy-egy ígéretes részvényben, amennyiben úgy érzem, hogy az lehetőséget rejt magában.

Eleinte pont ez hozta meg a kudarcot, és aztán ugyanez hozta meg a sikert is. Ha azonban valaki hat és fél évvel ezelőtt száz forintot befektetett az alapomba, akkor most 215 forintja van, ez évesítve körülbelül 13 százalékos hozam, ami jónak számít a piacon. Meghaladja az irányadó állampapírhozamot és az inflációt egyaránt. Nyilván átlagolva, mert voltak évek, amikor nagyon alacsony volt az infláció.

Milyen érdekes időszakot élünk a tőkepiacok világában! Az utóbbi években, miután egy kis csend honolt, újra napvilágra kerültek a buborékokkal kapcsolatos aggodalmak. Valóban elképzelhető, hogy a piacon minden, amit csak érintünk – a részvények, kötvények, bizonyos nyersanyagok és még a bitcoin is – túlárazottá vált? Az emberek joggal kérdezik, hogy vajon nem egy hatalmas, mindenre kiterjedő túlfűtöttséggel állunk-e szemben, ahol a befektetők szinte már-már vakon követik a trendeket, anélkül hogy alaposan megvizsgálnák a mögöttes értékeket. Az ilyen helyzetek gyakran izgalmas, de egyben veszélyes vizekre terelik a piacokat, ahol a korábbi nyereségek gyorsan eltűnhetnek.

Nem osztom azt a véleményt, hogy minden dolog túlzottan drága lenne. A részvénypiac jelenlegi helyzete szerintem sokkal kedvezőbb, mint amilyen a 2021-es év végén volt, amikor a "minden buborék" kifejezést szinte mindenhol hallhattuk. Ezt követően, 2022-ben, egy jelentős piaci visszaesés is bekövetkezett.

De ma sem olyan világ van, amikor nagyon könnyű olcsó eszközöket találni, A legtöbb részvényindex csúcson, vagy csúcsközelben van. A bitcoin is, bár a kriptoeszközöket nehéz fundamentálisan értékelni. De azt gondolom, hogy ez most egy változatos részvénypiac, ahol vannak nagyon drága és nagyon olcsó eszközök is.

Egy példa, hogy a megújuló energiaforrások pont azért, mert sok pofont kaptak, most már elég olcsók a tőzsdén. Régebben, amikor még komolyabb buborékok voltak a piacon, ezek árfolyama három-négyszerese is lehetett a maihoz képest, így most újra érdemes befektetni a szektorban. Mi is vállalunk pozíciót megújulóenergia-cégekben.

Az alapvetően Bitcoin-tulajdonos személy számos interjúban megosztotta gondolatait a kriptodevizák világáról. Milyen véleménye van erről a folyamatról? Érdekes paradoxon, hogy a Bitcoin árának emelkedését éppen a mainstream pénzügyi rendszer vásárlásai generálják, annak ellenére, hogy a kriptovalutát éppen azért hozták létre, hogy alternatívát nyújtson ennek a rendszernek. Mi vár ránk a jövőben ezzel a helyzettel kapcsolatban?

Ezt a témát csak nagy vonalakban érintem, mert nem tartom magam szakértőnek. Mostanában minden összejött neki: Trump elnök megválasztása, a Bitcoin ETF-ek megjelenése az Egyesült Államokban, a technológiai vállalatok iránti fokozott érdeklődés, és még sok más tényező hozzájárult a Bitcoin árának emelkedéséhez, mint digitális arany. Úgy tűnik, a hype újra itt van. Bár nekem is van Bitcoin-befektetésem, és örömmel követem az eseményeket, nem vagyok hajlandó felülni a piaci lázra. Azért a Bitcoinban mégiscsak értéket látok. Viszont a többi kriptovaluta jövője és gyakorlati alkalmazása számomra kérdéses, mivel nem rendelkezem elég mélyreható ismeretekkel a témában.

Mennyi tőkét kezel most összesen a HOLD Alapkezelő az alapjaiban?

A nyáron elértük az ezer milliárd forintos nettó eszközértéket, majdnem dupláztuk az elmúlt két évben a kezelt vagyont. Persze az egész piac is nagyot nőtt, de mi is nőttünk a piachoz képest. Ráadásul míg többen a kedvező kamatozású kötvényekből képzett alapokba áramló pénz miatt nőttek nagyon, mi nálunk inkább a vegyes alapok, a részvényalapok és az abszolút hozamú alapok vannak az élen.

Különösen öröm számunkra, hogy elértük ezt a kerek mérföldkövet, de még inkább büszkék vagyunk arra, hogy a HOLD Alapkezelő független módon, biztosítói vagy banki támogatás nélkül érte el ezt az eredményt. A vállalat nyolc magánszemély tulajdonában áll, akik közül sokan korábban munkavállalók voltak, vagy jelenleg is aktívan részt vesznek a cég életében.

Ön is a kiválasztottak között szerepel?

Igen, a vezérigazgatói kinevezésem után én is a saját utamra léptem, és így tulajdonossá váltam.

Nagyon fiatalon, 32 évesen lett vezérigazgató. Belenőtt már a kabátba? Sokat kell még tanulni hozzá?

Több mint egy éve kaptam meg azt a különleges lehetőséget, hogy én irányíthatom a HOLD-ot. Azóta kezdem igazán belakni ezt a pozíciót, és egyre inkább hozzászokok a vele járó felelősségekhez és feladatokhoz. Ezek a kihívások sokkal összetettebbek, mint amikor csupán részvényelemzéssel és portfóliókezeléssel foglalkoztam.

A HOLD tudja, hogy mit akar: vagyonkezeléssel és befektetési alapok kezelésével foglalkozunk. Nem végzünk például befektetési tanácsadást, amit szinte minden más versenytársunk igen. De ezen a két területen is még rengeteget lehet persze fejlődni, jelenleg nagy hangsúlyt fektetünk a digitalizációra, a minél pozitívabb ügyfélélmény érdekében.

Azóta, hogy vezérigazgató lett, történtek nagyobb változások a cégnél?

Szervezeten belül történtek változtatások, érkezett három új középvezető a csapatba. De szerintem fontos, hogy egy új vezérigazgató ne rögtön valami védjegyül szolgáló új projekttel akarjon indítani, ha a régi, core dolgokon lehet fejleszteni, akkor azt kell csinálni. Vannak új projektjeink is, de most nem szeretnék egyet sem említeni, alapvetően megyünk tovább a már meglévő úton.

Külföldre nem kacsingat a HOLD?

Most is van külföldi intézményi ügyfelünk, amely a közép-kelet-európai régiós tudásunkat, részvénystratégiánkat vásárolja meg. Azt gondolom, hogy erre a tudásra lehet alapozni, ezért gondolkozunk további külföldi ügyfelekben is.

Le lehet-e tenni ezt a munkát, amikor hazaér az ember?

Nehéz letenni, hiszen annyi hír van a világban, annyi megoldandó ügy a cégben, hogy nem könnyű fejben kikapcsolni. Még csak tanulom azt, hogy hogyan lehet hatékonyan kikapcsolódni, ami feltétlenül szükséges a jó mentális higiéniához.

Segít a kikapcsolódásban a család, a hobbi?

Jelenleg másfél éves a kislányom, és ő az, aki igazán meghatározza a napi rutinunkat. A mindennapjaink vele telnek, amíg a munkával foglalkozom. Ezen kívül nem igazán tudnék kiemelni konkrét hobbikat, talán ha néha-néha sikerül megnéznem egy sorozatrészt, az már egy kis öröm. Az életem most elsősorban a családomra és a munkámra összpontosul, így a szabadidőm igencsak korlátozott, és alig van lehetőségem felszabadítani néhány percet magamra.

Gondolkodsz a korai nyugdíjba vonulásról, akárcsak a többi HOLD-alapító?

Nem tervezek, de nem is látok annyira előre, mert 32 éves vagyok, a korai nyugdíjat nem látom.

A cégvezetés mellett rendszeresen hallható a heti HOLD After Hours podcastban is? Emellett van más médiajelenléte is?

Jelenleg kicsit álmosnak érzem magam, mivel ma reggel részt vettem egy televíziós műsorban. A podcastban továbbra is aktívan jelen vagyok, hiszen hetente szerepelek benne, és ez nagyon fontos számomra. Úgy vélem, hogy a HOLD-nak két alapvető célja van: egyrészt világosan és érthetően bemutatni, hogy mit is csinálunk, másrészt pedig egy erős gazdasági világnézetet képviselni. Ezt edukációs céllal, de szórakoztató formában tálaljuk. Éppen ezért gyakran megjelenek más podcastokban, és részt veszek tévés vagy rádiós programokban is.

A Menedzsment Fórum Kft. (mfor.hu) nem tekinthető a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény ("Bszt.") szerinti befektetési vállalkozásnak. Ennek következtében nem áll módjában a Bszt. keretein belül befektetési elemzéseket készíteni, illetve befektetési tanácsadást nyújtani a felhasználói számára. Az mfor.hu weboldalon található tartalom ("Honlaptartalom") a szerzők egyéni véleményét tükrözi, amelyek a közzététel időpontjában érvényes nézeteket képviselnek, ugyanakkor ezek előzetes értesítés nélkül változhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, és nem tekinthető a szolgáltatások és termékek részletes bemutatásának, csupán a figyelem felkeltésére szolgál. A bemutatott grafikonok, számadatok és képek illusztrációs célokat szolgálnak, és az mfor.hu nem vállal felelősséget azok pontosságáért és teljességéért. A Menedzsment Fórum Kft., mint az mfor.hu üzemeltetője, valamint annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják a Honlaptartalom alapján hozott befektetési döntésekből eredő bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért való felelősséget. Ezért javasoljuk, hogy a befektetési döntések meghozatala előtt mindig tájékozódjon több forrásból, és szükség esetén keresse fel személyes befektetési tanácsadóját. A Menedzsment Fórum Kft. nem vesz részt az olyan ügyletkötésekben, amelyek az általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból erednek, ezáltal megőrzi függetlenségét. Mindezek alapján a Honlaptartalom közzététele nem ütközik a Bszt. és a kapcsolódó Európai Parlament és Tanács 2004. április 21-én elfogadott, 2004/39/EK számú irányelve ("MIFID") jogszabályi céljaival.